Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-08 / 138. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG < Szeged, 1919 julius 8. lyett egy föltételes lemondás melíett döntött. A Kormány ugyanis elhatározta, hogy ámennyiben oly kormány létesíthető, amely az ügyek vitelére, a bolsevizmus leküzdé­sére a jelenlegi kormánynál alkalmasabb, ugy annak átadja a helyét. Gróf Károlyi Gyula kormányának lemondása tehát e határozat szerint még mindig nem egé­szen bizonyos. Attól függ, hogy talál-e az ügyek vitelére magánál alkalmasabbat. Mivel államfő nincsen, a kormány különleges helyze­tében az a különlegesség állott elő, hogy eset­leg lemond önmagának és megjelöli az utódját. Annak a kormánynak, amely a mostanit föl fogja váltani — inkább föltétlenül, mint fölté­telesen — meg kell nyernie a tömegeket, demokratikusnak és szociális szelleműnek kell lennie s akkor, ugy hisszük, megszerezheti majd magának az antant támogatását. Az, hogy antantbarát, frankofil-politikát kell követnie, a lehető legvilágosabb, legtermészetesebb. Lehet-e egyáltalában más politikát követnie? Ezeket a direktívákat a mostani kormány akarja adni annak az utódnak, amelynek át­adja a helyét, ha az az ügyek vitelére nálánál alkalmasabb. Itt fölmerül áz a kérdés, hogy miért fiem vezették hát a jelen kormányt ezek az irányelvek, mikor nyilvánvalóan maga is ugy véli, hogy csak ezekkel az elvekkel számit­hat az antant értékes; támogatásának a meg­nyerésére. Ugy látszik, az irányitó-elveket más­képpen értelmezi a kormány, másképpen az antant. Magyarán: a széles néprétegek, a töme­ge:y fogaimát, amelyekre a kormánynak támasz­kodnia kell, másképpen érti az antant, mint a kormány, valamint, hogy alighanem máskép magyarázza a demokrácia fogalmát is. Azok között a föltételek közt, amelyeket a kormány irányító elvekül állítana egy általa esetleg létesíthető utódió kormány elé, szerepel még egy kiemelni való,'jelentős feltétel. A mos­tani kormány nem akar utódokul konjunktura politikusokat, vagyis olyan tehetségteleneket, akik minden' alakuláshoz csatlakoznak, amely­ben szerepléshez, emelkedéshez juthatnak. Ez nagyon helyes, nagyon elismerésreméltó elv. Az uj kormány alakítására Ábrahám Dezső­vei próbálkoznak, aki már tárgyalásokat is foly­tat. A munkásságot bevonj«^ a kormányalakí­tási tanácskozásokba. Ez logikus, elkerülhetet­lenül szükséges lépés. rK Amennyiben a kormány csakugyan hajlandó 5 lesz átadni helyét egy más kormánynak, egyes j miniszterek, hír szerint megmaradnának. Horthy hadügyminiszter személye- például igen nép­szerű. I— * Este közölték velünk a következő hivatalos kommünikét: A kormány rekonstrukciója céljából fo­lyamatba iett tárgyalások vezetését a kor­mány felkérésére Ábrahám Dezső vállalta el, aki a folyó hó 5-én közzétett kommü­niké értelmében a kibontakozást két szem­pont szerint és pedig: a demokratikus haladás az antanttal való szoros barátság irányában tereli. A mai napon evégből illetékes körökkel megbeszéléseket folyta­tott. A tárgyalások még folyamatban vannak. Amint ebből a kései kommünikéből kitűnik, megint rekonstrukcióról és nem lemondásról van szó. Ugy látszik, a helyzet a tanácskozások során óráról-órára változik. E legutóbb közölt kommüniké már föltételes lemondásról sem szól. Népünnepély önjótékonysági alapon. (Saját tudósitónktól.) Vasárnap nagyszabású és jótékonycélu népünnepélyt hirdettek Újsze­gedre. Noha a közönség nem tudta, hogy mi­lyen irányú jótékonycélról van szó, óriási tömegben vándorolt át a ligelbe, ahol még vannak bokrok, lombos, árnyas fák és tiszta, pormentes levegő. És már olyan régen, a ka­tona-napok óta nem volt népünnepély Újszege­den, hogy akinek még kedve van ünnepélyek­hez, mulatságokhoz, mint az igazhitűek Mekkába, ugy zarándokolt át Újszegedre, a jótékonycélu népünnepélyre. Szép idő kedvezett a jótékonycélu népünne­pélynek és már ebéd után televolt a főút vigadni akarókkal, akiknek száma óráról-órára szaporodott a porral együtt, amely ellepte tel­jesen a jótékonycélu népünnepély színhelyét. Por és konfetti volt bőségesen, ezt látni lehe­tett, úgyszintén a népünnepélyt is, csak a nagyszabásuságát nem lehetett tapasztalni. Egy­két csárda, borozó, cukrázda, tombola, szeren­csekerék és virágsátor működött, meg a hajó­hinta és a lövölde, este pedig a kabaré, ezzel azián ki is merült a jótékonycélu népünnepély minden nagyszabásusága. Nagyszabásuságot csak az árakban lehetett tapasztalni. Ez szín­vonalon álló volt és teljesen megfelelt a mai időkben tapasztalt pénzéhségnek, ami erőt vett a jótékonycálu népünnepélyt rendező vállalkozó­kon. Mert magánvállalkozók rendezték a'vasár­napi jótékonycélu népünnepélyt, amelynek busás jövedelme magánzsebek jótékonyságát célozta és szolgálta. Ez a különös jótékonyság az egész vonalon jelentkezett. Ö.t korona volt a belépő-jegyek ára, ez az összeg azonban semmiség ahhoz képest, amit a jótékonycélu népünnepély színterén, az egyes sátrakban (oh, hűvösek a te sátraid, Uram! ki kellett a jó­hiszemű és palira vett közönségnek fizetni. A nagyszabásúnak és jótékonycéliinak hirde­tett népünnepély közönséges üzlet volt, amely­nek zsiros jövedelmét a jótékonycél cégére alatt működő pár ember vágta zsebre, akik semmit sem nyújtottak a léprement közönségnek. Alig nyújtottak valamit jótékonycélra is. Mert csak morzsa az az 1340 korona, amelyet a tiszta jövedelem tíz százaléka gyanánt adtak a vakok intézetének és az a másik 1340 korona, ame­lyet Újszeged község elöljáróságának adtak át a jótékonyság szent nevében. Az a 2000 ko­rona, amelyet a város kapott, már nem jóté­konyság, mert az összeg vigalmi adó cimén folyt be a város pénztárába. A jótékony célúnak nevezett zsiros üzletben az illetékes tényezők részérői sürgős és szigorú vizsgálatot ¡térünk és várunk, mert azt mégsem lehet eltűrni, hogy ezekben a szomorúan nehéz időkben a jótékonyság cí­mén egyesek iéprevigyék a közönséget és a konjunktúrát kihasználva, a saját zsebüket jó­tékonyan duzzasztó népünnepélyt rendezzenek. Vizsgálatot kérünk arra is, hogy kik rendezték ezt a zsarolással kapcsolatos, jótékony célúnak elkeresztelt népünnepélyt és hogy minő alapon adtak 1340 koronát, mint a jövedelem tiz szá­zalékát a 'vakok intézetének ? Példát kell statu­álni arra, hogy hasonló botrányok ne fordul­hassanak elő a jövőben, hogy itt egyesek fe­neketlen pénzéhségtől vezéreltetve félre ne ve­zethessék a közönséget és jóhiszeműségével vissza ne élhessenek. A városszerte felkavarodást keltett hamis cé­gérü népünnepéllyel a tanács is foglalkozott hétfői ülésén és elitélte azt a botrányos tényt, hogy a jótékonycélu népünnepélyt rendezők a nagy bevétel dacára semmi ellenértéket nem adtak a város jótékony alapjaira. Elhatározta a város, hogy a francia parancsnokságot átirat­ban megkeresi, hogy a jövőben hasonlócélu vállalkozásra ne adjon engedélyt. Dr. Szekerke Lajos tanácsnok azt a heiyes indítványt tette a tanácsülésen, hogy a város, miután ezidő sze­rint Újszeged fölött nem rendelkezhet, ilyen esetleges népünnepélyek alkalmával 3--4 ko­rona hidvámot szedessen. A tanács az indít­ványt elfogadta és ismételten megbélyegezte a vasárnapi népünnepélyt, amelynek a célja ha­szon volt és nem jótékonyság gyakorlása. A 3—4 koronás hidvám azonban kevés lenne, ha hasonló célokra még cgyszér rendeznének Újszegeden népünnepélyt. Legalább tiz korona legyen a hidvám! * A következő sorok közlését kérték tőlünk: Kijelentjük, hogy a vasárnapi ujszegedi népün­nepély kabaréjának mi csupán egyszerű sze­replői voltunk. Az ünnepély rendezésében nem vettünk részt s szereplői dijunkon kivíil semmi­nemű jövedelemben nem részesültünk. Solymossy Sándor, Matány Antal, Hídvégi Ernő, László Tivadar. A német-osztrák külügyi államtitkár a nyugat­magyarországi megyék annektáiásáról. Bécsből jelentik: Az ausztriai munkás- és katona-tanácsok országos kongresszusán Bauer külügyi államtitkár érdekes beszédet mondott egy kommunista felszólalásával, kapcsolatban, aki azért támadta a német-osztrák kormányt, mert az állítólag annektálni akarja Nyugat­Magyarországot és nem támogatja "a magyar­országi szovjetkormányt. Dr. Bauer a leghatározottabban tiltakozott ezen állitások ellen s kijelentette, bogy a né­met-osztrák kormány nem folytat attneksziós politikát, legkevésbé pedig Magyarországgal szemben. Amit mi a magyarországi ügyben követelünk, — mondotta — sohasem" volt egyéb, mint az, hogy a német Nyugat-Magyar­ország maga dönthesse el népszavazás utján, hogy hova akar tartozni. A kommunisták min­den vádja a német-osztrák kormány külpoliti­kája ellen alaptalan, mert elfelejtik, hogy bele kell nyugodni a győző akaratába. A kritika ugyanolyan, mint a nagynémetek magatartása volt a háború alatt. A nagynémetek is azt hit­ték, hogy Németország az egész világ ellen háborút viselhet. A kemmunisták is azt hiszik, hogy a kicsiny és Szegény Német-Ausztria fel­lázadhat a győzők akarata ellen. Sok minden nem történt meg, mert számolni kell a mos­tani hatalmi viszonyokkal Eúrópában. Merénylet Kun Béla ellen. ­Basel, julius 3. A Lokalanzeiger Budapestről értesül, hogy Kun Béla á mult csütörtök óta nem mutatkozik, mivel merénylettől tart. Szombaton reggel egy ismeretlen egyén több lövést adott le a kommunista-vezér lakásának ablakára, de a golyók senkiben sem tettek kárt (Le Journal julius 4.) tűzkövek nagy ' választék­ban, valamint ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a fí\EDI SPE^Í^Í-ITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt ===== g Telefon 15-20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom