Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-01 / 132. szám

moziz DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1919. július 1. Cseh-szlovák terület kiürítése. Bécs, június 24. Budapesti értesülés szerint Kun Béla Pelle tábornok ultimátumának enge­dett és kötelezte magát a cseh-szlovák terület­nek 4 napon belül való kiürítésére. (Echo de Paris június 26. A tiszti főorvos haza­érkezett Párisból. — Gyógy- és kötszerebhez jut a város. — (Saját tudósítónktól.) Hónapok óta kevés a városban a gyógyszer. Még a gyógyszerészek is a lánckereskedők örvényébe kerültek és igen magas árakat voltak kénytelenek fizetni a különböző gyógyszerekért, amelyeket a meg­állapított tarifa szerint, jóval alacsonyabb árért kellett a közönség rendelkezésére bocsájtaniok. A kórházakban is mindinkább érezhető volt a gyógy- és kötszerhiány, ami akcióra késztette a gyógyszerészeket, akik a növekedő forgalmú város közönségét megóvni akarták a gyógy- és kötszerhiány katasztrófális következményeitől. A gyógyszerészek a francia parancsnokság ismert jóindulatát vették igénybe és megkísé­relték, hogy Párisból beszerezhessék a hiányzó és szükségesnek mutatkozó anyagokat. Felkérték dr. Wclf Ferenc városi tiszti főorvost, hogy utazzék Párisba és kísérelje ott meg a köz­egészségügyre fontos gyógyszerek és egyéb gyógyáruk beszerzését. Dr. Wolf készséggel vállalkozott a nagy utánjárást és fáradságot igénylő feladatra és mintegy aat hét előtt a sztiséges útlevéllel, valamint a francia parancs­nokság lekötelezően szives ajánlólevelével, egy francia katona kíséretében elindult Párisba. KŐzel félmillió koronát adtak össze a szegedi gyógyszerészek a szükséges áruk beszerzésére és miután a koronákat Szegeden beváltották frankra, a főorvos utrakelt és ötheti Párisban való tartózkodás után vasárnap hazaérkezett. Nagyszerű eredménnyel járt a kiküldetése, a kívánt gyógy- és kötszereknek majdnem nyolcvan százalékát sikerült beszereznie és már útnak, is inditania Szegedre. A főorvosnak minden leleményességére és ügyességére szüksége volt, hogy a kivánt ered­ményt elérhesse, jóllehet a szegedi francia pa­rancsnokság meleg ajánlása folytán a párisi Hatóságok igen előzékenyen fogadták, de ott sem található bőségesen a szükséges gyógy­szerek javarésze. Pár hétbe telt, mig a tiszti fforvos az anyagok kiutalására megszerezhette áz engedélyt. Részint magánúton, részint a ka­onaságtól szerezte be a gyógy- és kötszereket. Amikor együtt volt a kivánt mennyiség, amely ha Szegedre érkezik, egyelőre bőségesen lesz­nek ellátva a szegedi gyógyszertárak, a főorvos minden törekvése odairányult, hogy a mintegy két vagon áru kíséretére két francia katonát kaphasson és a nélkülözhetetlen gyógy- és köt­szereket, valamint egyéb egészségügyi cikkeket a szegedi francia parancsnokság címére felad­hassa. Ez meg is történt és ha minden jól megy, remélhető, hogy a kis vagyont érő ra­komány két hét leforgása alatt Szegedre érkezik. Az árukat a megérkezés után a gyógysze­részek közös raktárában helyezik el, ott osztják szét arányosan és a rendelésnek megfelelően. Persze a költségeket is arányosan fogják a gyógyszerészek között szétosztani, akiket elis­merés illet a város közegészségügyét szolgáló akciójukért. Ha a küldemény megérkezik, a nép­jóléti minisztérium a gyógyszerárakat újra sza­"Öáh.^iii fogja. Dr. Wc f Ferenc fogorvosoknak szükséges árukat is vásárolt, ezenkívül a kórházaknak fontos cikkeket, nevezetesen: vattát, gézt, gummi­keztyüket, pólyát, sőt másfél hektoliter sebé­szeti benzint. Frankértékben elég jutányos ára­kon szerezte be a különféle cikkeket, amelyek árát megdrágítja azonban a frank és korona közötti nagy értékkülömbözet. ti ÍREK — A kormány kifizeti a rokkantsági és sebesülési dijakat. A magyar nemzeti kor­mány vasárnap délután gróf Károlyi Gyula minszterelnők elnöklésével minisztertanácsot tartott, amelyen a hadseregre vonatkozó szo­ciális kérdésekkel foglalkozott. A határoza­tokból kitűnik, hogy a kormány mindenek­előtt a katonaság s főleg a rokkantak iránti anyagi és erkölcsi kötelezettségeinek akar eleget tenni. Mint ismeretes, a Szegeden, Tá­pén, Algyőn és Dorozsmán lakó rokkailtak, Budapesttől teljesen el lévén vágva, ujabban nem kapták meg a rokkantsági illetményeiket. A kormány gyors intézkedéssel akar segíteni ezen a visszás helyzeten s ezért elhatározta a minisztertanács, hogy ősszeiratja az említett helyeken lakó mindama rokkantakat, kiknek rokkantsági dija, (sebesülési pótdija) már meg van állapítva és ezt okmányszerüleg igazolni tudják. Az összeírással a népjóléti minisztériu­mot vezető Bársony Elemér államtitkár bíza­tott meg. A minisztertanács felhatalmazt a pénz­ügyminisztert, hogy az esedékessé vált rokkant­sági dijakat és sebesülési pótdijakat junius hó 1-től visszamenőldg mindazoknak fizesse ki, akik az összeirási lajstromban benn lesznek. — A szegedi függetlenségi és 48-as párt uj tisztikara. A függetlenségi- és 48-as párt, mint ismeretes, két táborra szakadt. Vasárnap délután a városháza közgyűlési termében Kószó István elnöklésével gyűlés volt, amelyet annak az érdekében tartottak, hogy a függetlenségi­és 48-as érzelmű polgárokat egy pártba tömö­ritsek. P, Ábrahám Dezső, Balla Aladár és Wagner Károly felszólalásai után kimoodották, hogy csatlakoznak az országos függetlenségi­és 48-as párthoz. Sőreghy Mátyás indítványára minden párttagot felszólítanak, hogy lépjenek be a nemzeti hadseregbe. Végül megválasztot­ták az uj tisztikart. Elnökök lettek: Becsey Ká­roly, Kószó István, Papp Róbert, Pálffy Dániel. Ügyvezető elnök: Tóth Imre. — A bankjegy-kérdés. A kék fehérhátu bankjegyek bonyolódott kérdése ig;;;1 cok félre­értésre ad okot. A közönség táj* . ztatására közöljük a következőket; Az Oszi ik-Magyar Bank által kiadott 200 és 25 koronások éppen olyan törvényes fizetési eszközök, mint a többi bankjegy. Ezeket egyébként Wienben az Osz­trák-Magyar Bank magánosoknak is becseréli kéknyomásu bankjegyekkel. A szovjet-kormány által nyomott fehérhátu bankjegyek értéke igen kétes, mert ezekért csak a tanácsköztársaság felel. A nemzeti kormány mindazonáltal kezes­séget vállalt az általa lebélyegzett i fehérhátu bankjegyekért, ugy hogy azok értékét a ma­gyar állam biztosítja. Ezért ezeket is mindinki köteles elfogadni, aminek kieszközlésére bárki karhatalmat vehet igénybe. Ettől függetlenül URANIA MAGY. TUD. Y SZÍNHÁZ. TELEFON 872. — Kedden, julius 1-én Csermely Gyula kitűnő regénye = a filmen 5 felvonásban. = Rendezte: BALOGH BÉLA. A főszerepekben: MattyMOVHky Ilona, Andorffy Id», Kflrthy Qyőrgy, Inke Rcsaö éa Bojda Juel. Előadások 5, V» 7 és 8 órakor. / \ Ítélendő meg Szeged város akciója, melynek célja, hogy megfelelő mennyiségű 100, 20 és 10 koronás bankjegyeket szerezzen be. Ezért a város a bankok által julius 3-ig összegyűjtött fehérhátu bankjegyeket be fogja cseréltetni Wien­ben az Osztrák-Magyar bank által. A bankok­hoz való benyújtás nem kötelező s a Szege­den felülbélyegzett fehérhátu bankjegyek julius 3-ika után is érvényben maradnak addig, mig ezeknek bevonása tárgyában uj intézkedés nem történik. A nemzeti kormány által Szegeden le­bélyegzett bankjegyeket tehát mindenki köteles elfogadni s erre karhatalom által is kénysze­ríthető. A kormány a legerélyesebb eszközök­kel is biztosítani fogja a Szegeden lebélyeg­zett fehérhátu bankjegyeknek, mint törvényes és kötelező fizetési eszközöknek forgalmát. — Hindenburg vi&szavcnult. A Frankfurter Zeitung jelenti ezt a hírt, amelyet egyébként már régebben is közöltek. Lehet, most vált véglegessé a nagy hadvezér elvonulása, aki egyforma méltósággal viselte a dicsőséget és a tragikus, a szédítő bukást. A békeszerződést aláírták a német delegátusok, a véres torra­dalom elcsöndesült. Hindenburg visszatért a nyugalmazottságba, ahonnan egykor olyan megcsodáltan jutott a német hadak élére, — A szegedi református egyházközség közgyűlése. Vasárnap délelőtt 11 órakor tar­totta meg a szegedi református egyházközség rendes évi közgyűlését a református-palota ta­nácstermében. A közgyűlésen igen sokan vet­tek részt, amennyiben a főgondnoki tisztségről lemondott dr. Kovács József helyébe uj fő­gondnokot kellett választani. A közgyűlést Bereck Sándor lelkész, egyházmegyei tanács­bíró nyitotta meg. Bestédében utalt arra, hogy a református egyház élete négyszáz év óta tel­jesen egybeforrt a haza sorsával és ezekben a válságos, nehéz időkben nem szabad, hogy más uralja a lelkeket, mint a szeretet és meg­értés. Előterjesztette a presbitérium határozatát, amely szerint a szegedi egyházközség világi főgondnokául dr. Széli Gyulát, az egyházköz­ség ügyészét és tanácsblráját ajánlja. A köz­gyűlés az ajánlást egyhangúlag elfogadta. Erre három tagu küldöttség hivta meg dr. Szélit. Az uj főgondnok hosszabb beszédben ismertette a magyar református egyház nemzetfentartó hiva­tását és ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a reformátusok a jelenleg folyó nemzeti válság közepett is rendületlenül ki fognak tar­tani a nemzeti eszme győzelme és az ország megmentése, talpraállitása mellett. Sándor Ig­nác indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy dr. Széli nagyhatású beszédét az összes refor­mátus egyházközségekeek megküldik. A köz­gyűlésen tizenegy presbiteri választottak, majd egyéb, az egyházközség belső életét érintő ügyet tárgyaltak. — Nem végezték ki a bubapesti Ludo­vika-Akadámia növendékeit. Szegeden az a hir terjedt el, hogy a budapesti Ludovika­Akadémia hetvenhat növendékét, akik az ellen­forradalomban résztvettek, statáriálisan halálra Ítélték és kivégezték. Állítólag erről budapesti menekültek referáltak a kormánynak. A kato­nai növendékeket már szónoklatokban elpa­rentálták s abban is megállapodtak, hogy gyászmisét tartanak lelkiüdvösségükért. Sze­geden is vannak szülők, akiknek fiai a Ludo­vikában tanulnak s ezért a róluk elterjedt hir megrendülést keltett. Az értesítés azonban, szerencsére nem felel meg a valóságnak. A Ludovika növendékeit halálra Ítélték ugyan, de megkegyelmeztek nekik, az ítéletet nem hajtották végre. Valótlan, hogy halálukról akárki is referált volna a kormánynak. — A cipőszövetkezet közgyűlése. Vasár­nap a cipőszövetkezet közgyűlést tartott, ame­--

Next

/
Oldalképek
Tartalom