Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-25 / 153. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeg<sd, 1919 julius 25. London. Amerikában elfogadták az uj nemzeti gárda felállításának a tervét. Tervbe vették 47 gyalogezred, 12 tüzérzászlóalj, 6 lovasezred és 4 parti tüzérszázad felállítását. Az öss/es fegyveres erő iétszáma 448.000 ember lesz, míg az jelenleg csak 106.000 emberből áll. (Daily Chronicle.) Berlin. Gróf Brockdorff-Rantzau nem fogadta el londoni német követté való kinevezéséi. Weimar. A parlament alelnökévé Lebet választották meg, aki a szocialista-párthoz tartozik. Az alkotmányreform-javasiauiál elhatároz ták, hogy a férfiak és nők egyenrangúak, a nemességet és a rendjeleket eltörlik, az akadémiai cimek azonban megmaradnak. London. Lenin elhatározta, hogy az alkotmányozó országgyűlést összehivatja. Zürich. Berlinből jelentik, hogy Németországban a helyzet tisztázatlan. Hannoveren és Frankfurton kivül az egész országban vasutas sztrájkok vannak. Egyes helyeken a sztrájkolok megrongálták a vasúti pályát, ugy látszik, hogy a békeszerződés aláírása után Németországban olyan elemek tolják föl magukat szereplőknek, akiknek céljuk, hogy Németországban belső forradalmat idézzenek elő. (j. S. 1.) A tanács Újszeged visszacsatolását kéri a nobságtől. — Újszeged elöljárósága leckéztet. — (Saját tudósítónktól.) Újszeged község elöljárósága nevében Horváth Mihály biró és Márton Benedek jegyző aláírásával átirat érkezett a városi tanácshoz, amelyben ez a két ur nagyon szigorú leckéztetésben részesiti Szeged hatóságát. Azt a merész vádat emelik, hogy a tanács atiól fogva, hogy a szerbek Újszegedet megszállták, nem törődött többé a „községgel", azt teljesen magára hagyta s igy a „község" önállóan volt kénytelen a maga sorsát intézni. Mindenki tudja, hogy Szeged város hatósága sohasem ismerte el Újszeged községet, mert nem is volt joga a tiszántúli városrészt önállónak elismerni. Mindenki tudja, hogy milyen gyakran kérte a polgármester maguktól a szerb katonai hatóságoktól is Újszeged visszacsatolását, az anyavárostól való elzáratásának megszüntetését s amikor ezek a kérelmek eredménytelenül jártak, akkor is minden lehető áldozatot meghozott Újszegedért és az ujszegedi lakosságért, hogy egyebet ne említsünk, a városi pénztár viselte a szerb megszállás költségeit: Az igazságtól távoleső, sőt képtelen beállítás az, hogy Újszegedet azért kellett községesiteni, mert a város hatósága magára hagyta. Ellenkezőleg, világos, hogy a hatóság azért nem terjeszthette ki Újszegedre is a közigazgatás minden gondoskodását, mert a városrésztől a megszállás óta erőhata'ommal elzárt tk. Egyébként a községesitést csak néhány renegát kérte annak idején a szerb parancsnokságtól, aligha ön! kéntesen. Megértjük egyébként a két elő járó vádaskodását. Ha Újszeged nem lesz külön község, akkor ők természetesen nem lesznek többé elöljárók. Ez nekik fontos lehet, de Újszegednek, Szegednek igazán nem fontos. A tanács j egyébként nem is veszi tudomásul az átiratot, mert Újszeged községet nem ismerhette el. A francia parancsnokságot most arra kéri a tanács, hogy adja meg az engedélyt az Újszeged fölötti rendelkezés átvételére s hogy támogassa a tiszántúli városrész közigazgatásának munkájában. A terjedelmes átiratból ezeket közöljük: A Tisza balpartján fekvő Újszeged Szeged ' városhoz tartozik, ahol a város maga, mint tulajdonos többezer hold föld ingatlannal | van érdekelve, amelyet apróbb parcellákra felosztva bérbeadás utján értékesít. A bérlők ujszegedi, nagyobbrészben pedig szegedi lakosok, akik a földbéreket Szeged város pénztárába kötelesek szerződés értelmében befizetni. Teljesen tiszta tényállás ismertetése végett ki kell emelnünk azt, hogy Újszeged összes közügyeinek ellátása is Szeged városhoz tartozik, ugy, hogy itt tulajdonképen egy városról: Szegedről van szó, amelynek közigazgatásilag Újszeged egyik városrész-kerületét képezi, amelyben a város bérföldjén felül egyéb értékes beruházásokkal is érdekelve van. Rövid időre azután, hogy a szerb csapatok Újszeged városrészt megszállották, azt Szeged várostól elszakították, önálló községé nyilvánították, élére S/eged várostól független elöljáróságot neveztek ki, a közadókat ezen elöljáróság szedte be, sőt olyirányu intézkedéseket tettek, hogy a város tulajdonát képező földbérek is az ő külön községi pénztárukba fizettessenek be. Szeged város hatósága ebbe a jogilag tarthatatlan helyzetbe soha bele nem nyugodott, Újszeged külön községesitését jogosnak soha el nem ismerte. A városi kapitányi hivatalnak jelentéséből arról értesültünk, hogy a szerb csapatok Újszegedet kiürítik s ezzel kapcsolatban ugy az ottani lakosságnak, valamint ' a városnak tulajdonát képező ingósagokat onnan elvinni akarják, amit részben az ujszegedi lakosság akadályozott meg. A katonaság elvonulása folytán Újszegednek szerb megszállását megszűntnek kell tekintenünk; amiből következik az is, hogy nejünk, Szeged város tanácsának, kötelesséj igünk gondoskodni arról, hogy a külön községesités folytán Szeged várostól erőhatalommal elvett Újszeged az anyavároshoz ismét visszacsatoltassék. Arra kérjük a városkormányzó ezredes urat, méltóztassék nekünk erre a szükséges engedélyt megadni és ebbeli hatósági munkánkban bennünket a megfelelő módon támogatni. Briliánsokat, h&sználí ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek gSKS A fölösleges vái'osi tisztviselők elbocsájtása. — A hivatalnoki fizetések rendezése.— (Saját tudósítónktól.) A hivatalnoki kérdés alighanem mindazokat az európai államokat foglalkoztatja, amelyek a háborúban résztvettek. Minden európai államban működik széleskörű bürokrácia, amelynek hadbavonult tagjait pótolni kellett. A háború végeztével a közhivatalok visszatért, régi alkalmazottait nem lehetett elmellőzni és igy egy fölösleges személyi többlet származott, amely egyrészről csak terhé magának a közigazgatásnak, másrészről meg j szükségtelen nagy kiadással jár. További kára, hogy útját állja a rendes létszámban foglalt közhivatali alkalmazottak jobb megélhetésének, nagyobb létminimumok megállapításának. Nálunk — egyébként a legtöbb európai országban is — már a békében túltengő volt a bürokrácia. Nemcsak magyar jelenség, hogy nagy volt a tódulás a hivatalnoki pályára. „Államinak", „megyeinek", „városinak" lenni tekintélyt jelentett, külön megkülönböztetett kasztot, mert előkelő kaszt lett a hivatalnokseregből, amelyet a munkamegosztás szüksége teremtett, egy szomorúan előkelő kölön osztály. Drágán kellett megfizetni ennek az osztálynak a „tekintélyét". Amit ugyanis disztingváltságban adott nekik az állam, a megye, vagy a város, azt megvonta tőlük — a fizetésből. Ezen akarnak most segíteni Franciaországban. A Le Journal | julius 19. száma közli, hogy Franciaországban i tervbe vették a közhivatalnokok fizetésének tetemes fölemelését, de ennek ellenébe számukat kevesbítik s igy fizetésükért több munkát kell majd végezniök. A kérdés nálunk, éppen most Szegeden is aktuális. Balogh Károiy tanácsnok egyes városi mérnökök fizetésemelési kérelmével kapcsolatban azt javasoita, hogy a háborús viszonyok következtében túlságosan elszaporodott | városi hivatalnoki kart rostálják meg s aztán a rendes létszámban megmaradtaknak a jelen j állapotokhoz mért jobb fizetést biztosítsanak. ! Ezidőszerint — mondotta — száznál több olyan 1 városi alkalmazott van, akiket a törvényhatósági bizottság határozata értelmében nem lehelne állásukban megtartani, de akiket utóbb, a néptanács határozatával mégis megtartottak. Ma némely állásra három-négy embere is van a városnak. Figyelembe kell venni az anyagi j szempontokat is. A tanács a város anyagi , ügyeiben csupán a költségvetés keretein belül rendelkezhetik. Ez a kérdés ugyan ma lényegesen eltolódott, mert sok olyan kiadási és be| vételi tétel fordul elő, amely költségvetésen kivül áll. A tanácsnak azonban kötelessége, hogy a fölösleges személyi kiadásokat csökkentse, mert külömben a terhek halmozása miatt méltán vonhatja felelősségre a város közönsége. Ha a fölösleges személyi kiadásoktól megszabadul a város, akkor azok a tisztviselők, akik a szervezeti szabályzatban előirt állásokat töltik be, a mai viszonyoknak megfelelő, magasabb fizetést kaphatnak. Balogh Károly azt javasolta végül, hogy a kérdés részletes megbeszélésére. tartson a tanács külön délutáni üléseket s amennyiben elvi határozatának nem tudna érvényt szerezni, éljen utalványozási jogával, azaz a mostani esetben tagadja meg a létszámfölöttiek fizetésének folyósítását. A tanács az indítványt elfogadta s átir ebben az ügyben a polgármesterhez. Öngyújtók L ' tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a fl\EDI SPEOJ^ITE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt = 2 Telefon 15-20.