Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-19 / 148. szám

[;' Szeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 fehérliszt 25—35 korona és Így tovább, a zöldség minden fajtáján át. Még jó volna, ha ezek mellett az árak mellett megfelelő menynyiségek állanának rendelkezésre, de a horribilis árak dacára egyre nehezebb a beszerzés, mert ugy Budapest környéke, mint az egész Szovjet-Magyarország falusi lakossága állandó passzív rezisztenciát folytat a felhozatal tekintetében, ugy, hogy a budapesti nagy vásár-, csarnok előtt közönséges fejes salátáért 2—300 emberből álló sorok állanak, már kora hajnalban 5—6 órakor. A tejfelhozatal (Saját tudósítónktól:) A mai nagy idegenforgalomban is föltünü, érdekes vendége van Szegednek néhány nap óta: Koudret bej, Adakaleh szigetének török kormányzója. Vájjon ki nem érdeklődnék még a jelenlegi zivataros, komor napjainkban is Jókai bűbájos Senkiszigete iránt? Van-e akinek képzelete szívesén meg nem pihen az ottani csendes, nyugalmas, békességes törökvilág poézisen? Sietve ragad-' tam meg a kínálkozó alkalmat és fölkerestem a kormányzó ural, hogy megkérdezzem, most is oly idillikus élet folyik-e kisded birodalmában, mint folyt egykor, boldog béke idején. Súlyos csalódás vár arra, aki amolyan turbános, őszszakállu muzulmánnak képzeli Atlakaleh kormányzóját. Korántsem az, a kormányzó ur kitűnő megjelenésű, elegáns világfi, akit választékosan előkelő öltözködésével, gondos frizurájával, rövidre nyírott angol bajuszával odasem képzelne az ember Adakaleh ódon falai közé. Koudret bej magasállásu tisztviselője volt a török külügyminisztériumnak egészen a múlt évi május 28-ikáig, amikor jelenlegi tisztségébe kinevezték. Azóta él az elrejtett dunai paradicsomban és intézi ottani honfitársainak sorsát. Koudret bej barátságosan fogadta mai látogatásomat és lekötelező szivélyességgel válaszolt kérdéseimre. Mindenekelőtt bemutatta kísérőjét, Szulemán Tevfik urat, akiben imponáló külsejénél fogva inkább valami ünnepelt sportbajnokot sejthetnénk a csendes adakalehi muzulmán helyett. Szulemán ur egyébként egy előkelő herkulesfürdői szálloda tulajdonosa és csak a szezonon kiviili időt tölti csendes szülőhelyén. Meglehetősen jól beszél magyarul, ezért kisérte el a kormányzót Szegedre. — Mi hozta kormányzó urat Szegedre ? — volt első kérdésem. — Itt élő honfitársaim helyzetét akartam megismerni és sorsukról, amennyire lehetséges, gondoskodni. Elsősorban a felsöinariskola török növendékeiről van szó, akilfmöst hazájuktól és hozzátartozóiktól teljesen elszakítva élnek a vendégszerető magyarok között. Az első évfolyambelieket már tavaly hazaküldtük, a felsőbb osztályokba járók azonban ittmaradtak és ezek hazaszállításáról most természetesen szó sem lehet. Él a diákokon kivül még mintegy 20—25 török alattvaló Szegeden, többnyire cukorka- és fagylalt-árusok, ezek iránt is érdeklődnöm kell. Megnyugtattam a kormányzó urat, hogy Szeged lakossága, bár maga is szűkös viszonyok között él, nem hagyja cserben az itt tanuló török ifjakat. Azután Adakaleh sorsára terelődött beszélgetésünk. — A világháború zaja több ízben zavarta meg Adakaleh nyugalmát, mondotta a kormányzó. A szerbek és a románok isAdakalehn át lövöldöztek a magyar partokra és ezalatt sokat szenvedtek a sziget csöndes lakói. Az 1916. évi román betörés alkalmával kerültek a legsúlyosabb helyzetbe, amikor a sziget egész lakossága, mintegy 7—800 lélek, Újvidékre menekült. Ott éltek hét hónapon át, amíg Mackensen felszabadító offenzívája ismét lehetővé tette visszatérésüket. Boldogan éltek azután csendes otthonukban egészen a mult óv őszéig, amikor a bolgár front áttörése és az ezt követő eseszintén igen silány, ugy, hogy az orvosi rendeletre előirt és csecsemők táplálására szolgáló édestej legtöbbszőr teljesen hiányzik és a csecsemők is kénytelenek az erősen felvizezett savanyu tejet táplálékul elfogadni. Aigner Upét Szeged, Kor-ona-utca 15. szám, (zsidó templommal szemben.) L 272 menyek nagy nyugtalanságot keltettek a kis szigeten. Az orsovai magyar határrendőrség ugy intézkedett, hogy Adakaleh lakossága Szegedre meneküljön, ha az előnyomuló ellenség megszállná a szigetet. Erre azonban nem került a sor. — Az előnyomuló antantcsapatok, — folytatta Koudret bej érdekes reminiszcenciáit — csakhamar elérték a Dunát. Előbb a szerbek szálltak partra a szigeten. Nem bántottak senkit és parancsnokuknak megmagyarázva kiváltságos helyzetünket, arra kértem" öt, hogy tartsa velünk szemben érvényben a berlini szerződés határozmányaít. Kérésem eredménnyel is iárt és a szerbek elvonultak a szigetről. Hasonlóképen jártak el a később partraszálló románok is, ők sem zavarták tartósabban nyugalmunkat. Bízunk benne, hogy bármikép is alakul ki az uj politikai rend, Adakaleh muzulmánjai tovább élvezhetik majd eddigi kiváltságaikát. — jelenleg nagyon nehéz a megélhetésünk. Kormányommal már több, mint egy éve nem érintkezhetem. Honfitársaim főfoglalkozása, a dohánykereskedelem teljesen pang, mert nem kaphatnak dohányt Törökországból. Az idegenforgalom is szünetel, alig akad olykor egy-egy látogató) holott még a mult évben is 37.000 idegen látogatta a szigetet. — Az élelmezés gondjai igen nagyok. Most Szerbia élelmez bennünket. Románia'adna szívesen élelmiszert, de neki magának sincs elegendő, olyannyira, hogy a románok még hozzánk is átjönnek élelemért. Ma még teljesen el vagyunk zárva a külvilágtól, de reméljük, hogy ez a blokád nem tart már sokáig és ha majd a közeli Herkulesfürdőn ismét megindul a fürdőélet, ennek kirándulói újból föllenditik kis szigetünk forgalmát. — Addig pedig csendesen meghuzódunk regényes otthonunkban, melynek belső élete zavartalan. Van mecsetünk, van török iskolánk, körünkben tartózkodik már hónapok óta Omer Feridun, a kiváló tudós, aki a török nyelv tanára volt a budapesti keleti akadémián és jelenleg nagy kedvteléssel oktatja az apró török csemetéket. A közigazgatást magam vezetem titkárommal, a rendre nyolc török csendőr ügyel . . . Irigykedve hallgattam a kormányzó ur szavait és titokban magam is odavágyódtam nyugalmas otthonának hűs falai közé. Azután ismét Szegedről beszélgettünk, melynek hatalmas arányait és élénkségét alig győzte dicsérni. Délután a kultúrpalotát látogatta" meg Koudret bej és szombaton reggel hazautazik parányi birodalmába. Vermes Ernő. HÍREK — A drága belgrádi liszt. A Szegeden lévő nemzetközi élelmező-bizottsággal a város élelmiszerrel való ellátása iránt tárgyalást folytattak a tanács megbízottai. Ez a kiküldött bizottság a tárgyalások eredményeképpen 300 vagon lisztet kötött le Belgrádban, amely menynyiség augusztus, szeptember és október hónapokra lett volna elégséges. A szerb kormány azonban métermázsánkint 380 koronában szabta meg a buza árát. Ha ehhez a szállítási, zsákolást, kirakodási, őrlési költségeket hozzászámítjuk, akkor — a mostani szegedi lisztárak mellett — 1840 koronát kellene a városnak ráfizetnie minden vagonra. A tanács ezért arra kérte a nemzetközi élelmezési bizottságot, hogy a liszt' alacsonyabb áron való átengedésére tegyen illetékes helyen lépéséket. A misszió értesítette a tanácsot, hogy kiküldöttei szombaton indulnak Belgrádba, hogy a szerb kormányt engedékenységre birják. Mivel Balogh tanácsnok gyöngélkedő, a fanács őhelyette más megbízottat fog kiküldeni. — 8 korona 50 fillér egy kiló petróleum. Közöltük, hogy egy hollandus kapitány ötven vagon petróleumot kínált eladásra a városnak. A készletet, amely Romániából hajón jutott Szegedre, egy kereskedőkből alakult szindikátus vásárolta meg. A szindikátus által megállapított árakat pénteken mutatta be a tanácsnak Balogh Károly szenátor. E szerint a petróleum kilogramja önköltségi árban 6 koroqa 60 fillér. Nagykereskedőknek kilcnkint 7 kor. 25 fillérért, kiskereskedőknek 7 korona 75 fillérért adja a szindikátus. A fogyasztó 8 korona 50 fillért fizet egy kilograméxt, literekre átszámítva a nagykereskedő 6, a kiskereskedő 6"35, a fogyasztó 7 koronáért kap egy liter petróleumot. Fizetésül mindenféle törvényes pénzt el kell fogadni. Azokat a kereskedőket, akik a petróleumot árdrágítás vagy lánckereskedelem céljaira eldugják, vagy elcsempészik, szigorúan meg fogják büntetni. — üövá lehet másodfokon föiebbezni a tanács határozatai ellen. Az egyik városi kéményseprő valami ügyében folebbezett ú városi tanács végzése ellen. • Ezzel kapcsolatban fölmerült a kérdés, hogy milyen fórumhoz lehet most a tanács határozatai ellen másodfokon fölebbezni. Fölebb.ezési fórum volt ugyanis másodfokon régebben a törvényhatósági bizoítság, az első forradalom után pedig a néptanács. De mind a kettő megszűnt. Dr. Turóczy Mihály városi főügyész a kéményseprő ügyében azt a jogi véleményt adta, hogy a jelen viszonyok között „a főispáni teendők ellátásával megbizott közigazgatási szerv", tehát most a polgármester volna a második fokú fölebbezési fórum. Ez azonban nem egészen bizonyos s talán nem is egészen helyénvaló. A tanácsnak különben ís gyakran kell, kedve ellenére, a maga felelősségére végérvényesen dönteni. — Az R. 34. utja. Párisi lapok jelentik, hogy az R. 34. jelzésű angol kormányozható léghajó Amerikából visszajövet, Írország partjai közelébe érkezett. Mint ismeretes, ez a kormányozható léghajó a mult héten Európából Amerikába repült és 108 órai megszakítás nélküli repülés után julius 6-án érkezett meg Newyorkba. A léghajó néhány napig Newyorkban vesztegelt s azután jul. 10-én útnak indult Európa felé. — Mely területek tartoznak a nagyszebeni kormányzótanács hatáskörébe? Nagyváradról jelentik: A nagyszebeni román kormányzótanács rendeletileg uj tisztázott formáját adja a megszállott területek azon részének, mely • a kormányzótanács hatáskörébe tartozik. Eszerint a kormányzótanács hatáskörébe tartoznak a következő területek: az északi határ MáramarosSZEMOE MI HÄLV UR! DIVAT ÉS KONFEKCIO ÜZLETE FEHÉRNEMŰ EK MÉRTÉK KELEMEN -UT6A 12, SZ. 288 UTÁN IS KÉSZÜLNEK. = Törökvilág a Senki-szigetén. — Beszélgetés Adakaleh kormányzójával. —