Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-18 / 147. szám

4 [;' S zeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 KORZÓ-MOZI RT. Igazgató: VASS SÁNDOR, •f Telefonszám: 11—85. + Pénteken: Nagy müvész-esí. Klassikus opereí­íek és vígjátékok. Fellépnek: Étity Emília O. Hilbert Janka Halmos Gyula Kertész Endre László Tivadar Matány Antal Ocskay Kornél. Karnagy: Csányl Mátyás. Előadások este 9 órakor. HÍREK — A nemzetközi élelmezési bizottság ügymenete. A szerb szállítási igazolványokért eddig tudvalevőleg a beszállítást kérelmező kereskedőknek személyesen kellett Belgrádban eljárni. Hogy ezen idő- és pénzveszteséget a kérelmezők megtakarítsák, a nemzetközi bi­zottság a következő eljárást állapította meg: Kétszer havonta a hó elején és közepén tar­tandó ülésein a bizottság letárgyalja az addig beadott kérvényeket és megállapítja, hogy tényleg szükséges-e a kért mennyiség beho­zatala. Az ülésen megállapított szükséges mennyiségre a szerb delegátus beszerzi a szerb közélelmezési, vagy kereskedelmi mi­nisztertől a kiviteli engedélyeket, melyeket a kérelmezőknek adnak át. Az árukat az enge­délyekkel kiki háborítatlanul behozhatja. Az útra kell, hogy rendes francia útlevéllel legye­nek ellátva. A behozatali kérvényeknek tar­talmazniok kell a behozatalt kérő kereskedő nevét, lakhelyét, a behozandó áru nemét és mennyiségét és a helyet, ahonnan az árut be­hozni kívánja. A kérvények Balogh Károly tanácsnok által hitelesitendők két példányban. A kérvényben kért minden vagon után 10 korona helyezendő nyugta ellenében letétbe. A nem engedélyezett vagonokért a tiz koro­nák visszatérittetnek. A beadvánnyal egy­idejűleg 1'50 kor. fizetendő bélyegilleték fejé­ben. A fizetések Jugoszláviában lebélyegzett pénzben teljesitendők. Miheztartás végett tu­domására hozzuk a közönségnek, hogy szerb megszállott területről még kis mennyiségben is tilos az élelmiszer-kihozatal. Kis mennyi­ségben csak zöldséget, burgonyát, tojást, csirkét, tejet és tejtermékeket 6 kgr. össz­súlyban lehet importálni, még pedig csupán Deszk, Szőreg, Szentiván és Gyála falvakból. Erre az útra is francia vagy szerb útlevél szükséges. A bizottság hivatalos órái: délelőtt fél 9-től fél 12-ig, délután fél 3-tól fél 6-ig. Ez időben a titkárok fogadnak. A bizottság tagjaival, vasárnap kivételével, délelőtt 11-től 12-ig lehet értekezni. — Aradot elhagyták a franciák. Aradról jelentik, hogy a megszálló francia csapatok a várost elhagyták. A románok teljesen átvették az impériumot. — Két miniszteri beszéd. Igen tisztelt Szerkesztő ur! A Délmagyarország folyó hó 16-iki számának vezércikkét olvasva („Két miniszteri beszéd'-) engedje meg nekem, aki 4 hete menekültem Szeged városába Erdélyből, átélve ott a román megszállás minden fázisát, hogy az említett cikknek néhány fontos kitéte­lére megjegyzést tegyek az igazság kedvéért. Azt mondja a cikk :„.... a románok által megszállott területeken magyar vasutasok, akik szocialisták, megtagadták az uj impériumtól a hüségesküt . . . stb." Erre szabadjon megje­gyeznem, hogy a magyar vasutasok annyi­ban szocialisták amennyiben a forradalmi kényszer hatása alatt be keHeít Iépniök a szo­ciáldemokrata pártba, azaz épen annyira szo­cialisták, mint a tisztek, vagy bármily más foglalkozású emberek. Ellenben igenis lángoló érzésű magyarok, kiknek egyrésze részint eskü le nem tétel, részint magyar érzelmeik nem elég óvatos megnyilvánitása • miatt el kellett a romá­nok által megszállott területről menekülni, de a „vörösök"-höz sem mentek. Egyébiránt ugyan­így tettek a hivatalnokok, kezdve a nemes vármegyétől végig. Tudok vármegyei aljegyzőt, törvényszéki bírót, ügyvédet, akik még a pro­letárdiktatúrát is szolgálták, mert „magyar" volt s ma — eskümegtagadás után — cigány­prímások, kertészek és földönfutók — de ma­gyarok ! És ezek nem egyes esetek, hanem ki­vétel nélkül igy tett minden testület, minden erdélyi és egyéb románok által megszállott ma­gyar városban, (itt megjegyzem, hogy Arad e tekintetben előttem ismeretlen.) Hogy mágná­sok „örömmel" fogadták az idegen impérium képviselőjét — nem tudok róla. Azt azonban tudom, hogy ott, ahol az átkos bolseviki ura­lom volt, ott igenis minden magyar mint ,,szükséges rosszat" kívánta a rendet teremtő idegen hatalmat, várta, elősegitette a megszál­lást, mint ahogyan irtózatosan elő fogja ^segí­teni a kifakarodásukat is. E tekintetben nálunk, „Tiszántúl" nincs külömbség mágnás és sze­gény magyar között. Egyformán becsületesek és egyformán magyarok vagyunk — csak ma­gyarok. Sem a nemzetközi rablóuralom nem kell, sem az oláh impérium. Maradtam Szer­kesztő urnák készséges hive Szalai Pál, volt kolozsvári vasúti főtiszt. Készséggel adtuk közre ezeket a sorokat, természetesen tévedései fölött nem térünk szó nélkül napirendre. Hem tudjuk, különösen most, mi van a vasutasokkal a Tiszántúl. Tud­juk azonban, hogy Szegeden is sokan léptek be a szocialista pártba — konjunktúrából. Mostanában sokan váltak ki, részint meggyő­ződésből, részint azért, mert most nem kitűnő konjunktura szocialistának lenni. A vasutasok legnagyobb része megmaradt szocialistának. A levél többi rés2e azt bizonyítja, amit mi. A szegény ember, akinek nehéz munkájáért is csak nagyon szűkös megélhetést nyújtott ez az ország, nagy áldozatok árán is hü maradt az idegen impériummal szemben. Arról szintén nem tud a főtiszt ur, hogy egyes mágnások mit csináltak. Hát nem hallotta, hogy a nyitrai püspök, gróf Batthyány mennyire sietett a cseh­szlovák államnak a hüségesküt letenni? Nem tud róla, hogy délvidéki hitbizományosok tisz­telegni mentek a belgrádi kormányhoz? Azt, hogy valamennyi mágnás igy járt volna el, nem irtuk. De ez tulsok lett volna még a — mágnásoktól is. — A muzeumigazgatóság közleményei. A város tanácsa 12.748/1919. számú határoza­tával a Somogyi-könyvtárból való könyvkiköl­csönzések módját a következőkép állapította meg: 1. a kikölcsönzés lebonyolítása csak meghatá­rozott időben, szombaton délelőtt 10-től 12-ig történhetik; 2. kézikönyvtári könyvek, diszmü­vek, ritkaságok stb. ki nem kölcsönözhetők; 3. könyvkikölcsönzési nyomtatványokért darabonként 20 fillér fizetendő; 4. a kikölcsönző a könyv mai értékének legalább kétszeresét tartozik biz­tosítékul lefenni; 5. a könyvkikölcsönzés egy heti időtartamra díjtalan, azontúl minden hétre minden elismervény után 1 korona dij fizetendő; 6. e rendelkezések alól senkivel kivételt tenni nem lehet. E határozat értelmében a könyvtár­igazgatóság fölhivja mindazokat, akiknél bizto­síték ellenében kivitt könyvtári könyv van, hogy amennyiben a határidő letelt, azt a legközelebbi szombaton a könyvtárba beszolgáltassák, mert különben a heti 1 korona a biztosítékból le­vonatik. A Somogyi-könyvtárban julius 1-je óta nincs délutáni szolgálat és szeptember l-ig nem is lesz, a hivatalos órák csak déli 12 óráig tartanak. Ezt a nyári szünetet a városi szervezeti szabályzat irja elő a könyvtár és a muzeum számára, amelyek egyébként azon ritka kivételek közé tartoznak, ahol teljes hiva­talszünet az esztendő egyetlen napján sincs, még karácsonykor sem. A közönség egyrésze ezt a nyári szünetet sem akarja tudomásul venni, vannak, akik délután is beakarnak jutni a könyvtárba s egy előkelő allásu fiatal ur a napokban ezzel az indokolással követelt uj rendet a könyvtár egy tisztviselőjétől: — Nem tudják önök, hogy amióta mi itt vagyunk, Szeged azóta kulturváros lett? A könyvtár igazgatója örömmel veszi tudo ­másul Szegednek kulturvárossá való előlépte­tését, mindezáltal nincs módjában az intézet bevált rendjén változtatni, ezúton hozza tudo­mására az érdeklődőknek, hogy déli 12-től ne fáradjanak a csöngetéssel, mert a kapus senki­nek ajtót nem nyit. Azt, hogy a könyvtár tisztviselőit és szolgaszemélyzetét délután is látják bemenni a hivatalba, nem jelenti azt, hogy hivatali szolgálat van. Az intézet személy­zete tényleg nem veszi ugyan igénybe a nyári szünetet s a délutánt késő estig az intézetben tölti, de nem azért, hogy egyeseket soronkivül kiszolgáljon, hanem hogy zavartalanul végez­hessen el olyan hivatali teendőket, amelyekre évközben nincs ideje a személyzet csekély száma és az intézet megnövekedett forgalma miatt. — Dr. IWüller Vilmos, a tátraházai tüdő­beteg-szanatórium igazgató-főorvosa, volt tanár­segéd rendel kizárólag tüdőbetegeknek Kossuth Lajos-sugárut 8. sz. alatt. Szegénysorsuaknak vasárnap délelőtt ingyenes rendelés. Jogi tanfolyam Szegeden. A nemzeti kormány " jóváhagyása és "támogatása mellett a Magyar Főiskolai Hallgatók Nemzeti Szö­vetsége dr. Varga budapesti egyetemi tanár vezetésével jogi tanfolyamot rendez. Felszólít­juk tehát az itt tartózkodó joghallgatók és jogszigorlók közül azokat, akik tanulmányaikat folytatni és vizsgáikat letenni óhajtják, hogy irataikkal együtt összeírás végett jelentkezze­nek a Magyar Főiskolai Hallgatók Nemzeti Szövetségének hivatalos helyiségében (belvá­rosi óvoda I. em.) pénteken és szombaton délelőtt 10—12, délután 2—4 óra között. Ké­sőbbi jelentkezések figyelembe nem vehetők. Magyar Főiskolai Hallgatók Nemzeti Szövetsége. — Panaszos levél. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nem valami jelentős az eset, inkább csak jellemző, amellyel becses lapjához fordulok. A városi bérház és a városháza között vannak a husbódék. Városi hust mérnek bennük, rég ott működő asszonyok. Nem is tenném szóvá, ha csak velem és először történt volna meg, hogy akkor, amikor combhust kérek, gerincet kell hazavinnem, mert a kimérőnek épen az van a kezében és nem hajlandó a combból adni, vagy megfordítva. Én és igen sokan azt hisz­szük, hogy mégsem azért vannak talán a bó­déban a kimérő asszonyok, hogy a vásárlók szabad választását megakadályozzák és ne azt adják, amit a vevő kér akkor, amikor a vevő látja, hogy a kért húsból elegendő készlet van. Nem nagy dolog ez, csak kellemetlen. És ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom