Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-29 / 131. szám

Ara 40 fillér. DÉLMAGYARORSZÁG 1 Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. Szeged, 1919 Magyar kultura. A pálma a teher alatt növekszik és mi, akik hiszünk és remélünk abban, hogy Magyarország élni fog és mélységesen érezzük, tudjuk, hogy a magyar kultura halhatatlan, azt gondoljuk: ez a szörnyű önmegismerés, ez a rettentő önkínzás, amelyben ma e mindennél szerencsétlenebb és tragikusabb kis ország vergődik és vonaglik, olyan tanulságot és olyan erőt ad neki a jövőben, amely holnapi fölépülésének szilárd és termékeny bázisa lesz. Martirok vére, szenvedések könnye öntözte mindig ezt a földet és ez a vér és ez a könny nem lehetett hiába. Széchenyi népe és Petőfi népe a fejlődés, a haladás, a maradandóság olyan csiráit hordozza méhében, amely uj aratások és szüretek biztos Ígérete. Künn és benn halálos viaskodása érdekeknek és erőknek, amelyek talaján eszmék és jelszavak, elvek és irányok valósággal tropikus vegetációja * sarjad e gyászosan és megrendítően történeti napokban, a végletek titanomachiája ez, olyan káosz, amelyből a magyar kozmosz lassan, de biztosan meg fog teremtődni. Mi elvből és az idegeink természete szerint fájlalunk és ellenzünk mindenféle erőszakot és csak kesergő lélekkel láthatjuk, hogy a nagy betegágyon, amelyen ma e kis ország lázasan vajúdik, miiyen vérveszteséges operáción keö még mindig keresztül esnie a nagy betegnek, a mi gazdag szegény magyarságunknak. Hová fordítjuk megriadt tekintetünket, aggódó arcunkat, hogy uj vigaszt merítsünk, amely a jelenségek ez áldatlan és derütlen világában az örökkévaló lényeget sejteti és hirdeti nekünk? Hiszen igaz, volt már ennek a maroknyi népnek máskor is elég tragédiája, elég elbukása, katasztrofális jellegű, amelyből mégis újfent kivergődött, mint a napkeleti rege fönikszmadara, amely a tüzbő! kélt uj, tündöklő, el nem mulandó eletre és szárnyalásra. Dúltak itt már Ázsia tatár hordái, amelyeknek sáskajárásától elsötétült a nap a magyar ELŐFIZETÉSI ÁRA : egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. VIII. évfolyam 131. szám. égen és nyomukban dult olyan nyomor, hogy az emberhúst kezdették kimérni a gazverte ugaron, az elvadult erdők rejtekén. Világos után künn és benn bujdosnia kellett minden magyarnak, aki itt uj életet, több szabadságot és szabadabb jövendőt akart, Széchenyinek és Vörösmartynak megbomlott lélekkel kellett állania a sir előtt, ahol nemzet süllyed el, hogy, mint az Ember tragédiájának Évája, uj ifjúsággal, szépséggel és diadallal lépjen át siron, homályon, enyészeten, tragédián és mulandóságon. Akkor is hontalanul bolyongott hazájában a magyar, akkor is gyász gyantázta a hegedűket és halál kaszált a réteken, akkor is cenzúra bilincselte meg a litteratura kezét, akkor is börtön intett a Tompa Mihályoknak, akik az allegória virágnyelvén bár, de a véres és keserű igazságot próbálták kimondani. Mindent elvehettek, mindent elrekvirálhattak, mindent elkobozhattak, bort, búzát, békességet, Kossuth-bankót és szabad gondolatot, behatolhattak a családi szentélybe, elvihették a fiakat idegenek zsoldosának, de nem törhettek be a szentek szentjébe: a magyar lélek mélységes mélységeibe, de nem kobozhatták el a legdrágább kincset — trésor des humbles — ahogy a letipoit és föltámadt kis flamandok nagy költője mondja — a magyar kulturát, azt az eleven erőt, azt a diadalmas hatalmat, amely költők verseiben, művészek álmaiban, tudósok könyveiben, a néplélek tárnáiban van, él. gyújt, lelkesít, erőt ad, hat, alkot és gyarapit. A megszállott N.agyváradról egy uj magyar szépirodalmi lapot kaptunk ma, amelyben vers és próza szelíden, szépen, komolyan, lelkesen küzdenek, a költészet és tudás nemes fegyvereivel, a magyar ige, a magyar igazság, a magyar holnap érdekében. Most még a kezdet nehézségeivel is küzdenek. Baráti és bajtársi jobbjukat nyújtják a többiek a vidék magyar írói felé. Ma ugy vagyunk, hogy magunk se tudjuk, hol és hogyan leszünk ? De a kultura lámpását nem szabad eloltanunk, a magyar műveltség drága fényét nem szaKiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. Vasárnap, junius 29. bad eloltani hagyni semmiféle fergetegben! Amit Petőfi és Arany, Ady és Móricz Zsigmond irtak, amit Munkácsy és Szinnyei Merse festettek, amit Bolyai és Eötvös gondoltak, ami könyvben, kőben, dalban és lélekben él és tündököl, az a mienk, az a mi el nem idegeníthető, föl nem osztható javunk, ez az a szilárd — mert bennünk lévő — szegeletkő, amelyre föl lehet és föl kell építenünk, munkás kezekkel, alkotó agyunk aranyával, fájdalmas szivünk vérével azt a Magyarországot, amelyet Széchenyi jósolt, amelyért milliók szenvedtek és haltak meg, amelyen a pokol kapui sem vehetnek többé erőt, amely nem ugar lesz, de termő televény, nem temető, de föltámadás, nem halál, de élet, nem szolgák országa, de a műveltség és szabadság földje. Addig, addig — bizony még sokat és soká — fáradni, küzdeni, munkálni, lemondani, de rendületlenül hinni és remélni kell nekünk, szegény magyaroknak. Ukránok és lengyeltk harca. London, jun. 24. Dacára annak, hogy az ukránok és lengyelek fegyverszünetet kötöttek, az egész fronton kiujult a harc. (Le Matin jun 25.) Bécs megszállása. A „Neue Tag" jelentése szerint Bécs városát a legközelebbi időben két olasz és egy francia hadosztály fogja megszállni. Ez a megszállás a magyar csapatok összpontosítása folytán vált szükségessé, aminek célja a lundenburg— oderbergi vasútvonal elérése. Az osztrák kormány e csapatmozdulatokat közölte az antanttal Cunningham ezredes, az angol misszió vezetője, értesítette az osztrák kormányt a szövetségesek ama szándékáról, hogy Bécset megszállják. (Journal des Débats jun. 25.) Páris öröme a béke fölött. Párisi lapok jelentik, hogy a francia főváros örömmámorban úszik. Alig vált ismeretessé jun. 23-án este, hogy a németek a békefőltételeket elfogadták, 101 ágyúlövés dördült el, megkondultak a harangok, a város zászlódiszt öltött és a francia nemzeti himnuszt énekelve ósiási néptömeg tüntető felvonulásban járta be a város utcáit. rw ElsőrendQ javítóműhely! müórás és ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű ====== szakmunkása. — Ajánlja Precisions sveici óra és modern ékszer-raktárát. Törött aranyat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél.