Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-27 / 129. szám

Szeged, 1919. junius 27. ^éskor a beözönlő viz nagy károkat okozott a diszletfestö-teremben. Kéri a tetőzet kijavítását, Kéri továbbá, hogy a szinházi szünet egész ideje alatt szombaton, vasárnap és ünnepnaponként két-két előadást tarthasson. A tanács ezeket a kérelmeket teljesiti. DÉLMAGYARORSZAG Mire felébredtem. — Riport. — (Saját tudósítónktól.) Jelentette & Délmagyarország, hogy a városi tanács egy önfeledt pillanatában felemelte a kévéházi és vendéglői terraszok járdahasználati diját. Hirt adtunk arról is, hogy a kávésok megfeíebbezték a határozatot. A felebbezésben elpanaszolták mostoha sorsukat, megrázóan ecsetelték mérhetetlen szenvedéseiket és rámutattak azokra a nehézségekre, amelyekkel a multi-milliomosság jár. A tanács tagjai a beadvány tárgyalásakor hangos zokogásra fakadtak, különösen a referens vette szivére az ügyet, akit hordágyon kellett lakására szállítani, olyan szívdobogást kapott attól a feltevéstől, hogy a kávésok a használati dij felemelése miatt az idén négy korona ötvennel kevesebbet fognak keresni. A Délmagyarország munkatársa, akit a kávésok által felhozott érvek valósággal levettek a lábáról, felkereste ebben a fontos ügyben Kávés urat, akivel a következő beszélgetést folytatta: — Kérdéseimet, amelyeket Kávés urnák feltettem, a könnyebb megértés céljából nem nyomatom dőlt betűkkel: — Méltóztassék nyilatkozni, — könyörögtem — arról a támadásról, amely Önöket a tanács részéről érte. Kávés ur felemelkedett a selyempárnákról és emelkedett hangon emelte fel a szavát a tanács árfelemelő határozata ellen: r— Nem nyilatkozom, — mondta — csak annyit jelentek ki, hogy a határozat koldusbotra juttatja az összes kávésokat és vendéglősöket. Hogy szavainak súlyt adjon, hatalmas platinával burkolt és apró brilliánsokkal ékesitett koldusbotot emelt le a fogasról. — Az utóbbi időben, — mondtam — többször tapasztaltam, hogy a terraszt, bár vendégek ülnek kint — alig világítják. Ez valószínűleg azért van, mert a jelenlegi árak mellett nem telik Önöknek világításra? — Eltalálta, — válaszolta a Kávés ur — csak még azt az indokot is felemlitem, hogy a veszett kutyák miatt is mérsékelni kell a terraszvilágitást. — A veszett kutyák miatt? — kérdeztem a csodálkozástól majdnem megveszve. — Persze, hogy azok miatt. — Hogy-hogy? — Hát mi, dacára annak, hogy vendégeink ellátása a tönk szélére juttat bennünket, mégis vigyázunk a testi épségükre. Sötétben szolgáljuk ki őket esténkint a terraszon, nehogy, ha egy veszett kutya arra járna, észrevegye, hogy emberek ülnek ott és megharapja őket. Most már kérdést sem kellett feltennem, ugy megindult a beszélő masinája. Elmondta, hogy a terraszra ráfizetnek, mert sok vendég bliccel, a kanalakat, csészéket ellopják, stb. Éppen amikor ezt a keservét panaszolta, lépett be a szobába a főpincér és igy szólt: — Azt persze nem mondta, hogy ez nem az ő káruk, hanem a főpincéré. De minek is mondta volna, hiszen úgyis tudtam. Gúnyosan mosolyogni kezdtem, mire dühbe jött, felkapta a koldusbotot és mire álmomból felébredtem, megdagadtak az ütéstől ugy a kávéházi, mint a vendéglői árak. HÍREK 1ŰET Briliánsokat, h&sználf ékszereket, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ÁRBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek %es£ 27.000 idegen Szegeden. Köztudomásu, hogy Szegedre állandóan özönlenek a menekültek. A mult év utolsó hónapjaiban kezdődött el ez a lavinaszerű bevándorlás. A menekültek túlnyomórészben hivatalnokok és hozzátartozóik, akiket a megszálló csapatok kergettek el otthonukból. Szeged város közönsége meleg emberbarátsággal karolta föl a menekültek érdekeit. Ingyen lakást, kedvezményes ellátást nyújtottak a sokszor mindenükből kifosztott földönfutóknak, akik pénzbeli segélyezésben is részesültek addig, amig a fővárossal való közvetlen összeköttetés folytán a kormánytól kiutalt segélyek pontosan megérkeztek. A mindjobban szigorított határzárlatok következtében Budapesttel is megszakad az összeköttetés. A menekültek száma pedig napról-napra emelkedik. Tiz naponként átlag háromszázötven-négyszáz menekült érkezik. Szegeden most összesen huszonhétezer a menekültek száma. A mostani kilátástalan élelmezési viszonyok között fölösleges hangsúlyozni, hogy huszonhétezer főnyi szaporodás mit jelent a város közélelmezésénél. Éppen ezért nem utolsórendü gazdasági érdek, hogy a fölösleges, nem idevaló elemektől — de csak ezektől — valami uton megszabaduljunk. — A munkanélküliség ellen. A Magyarországi Építőmunkások Szövetségének helyi csoportja ismét beadványban panaszolja a tanácsnak a veszedelmes mértékű munkanélküliséget. Arra kéri a tanácsot, hogy radikális intézkedésekkel tegyen valamit a keresettelenség csökkentésére. A tanács azt válaszolja, hogy jóakaratáról többször tett tanúságot, de sem a polgármesteri feihivás, sem az értekezletek nem indították meg a vállalkozást, részint az anyaghiány, részint a drágaság miatt. Azt is mondja válaszában a tanács, hogy a házak kötelező javíttatását sem rendelheti el, mert indokolása szerint a háztulajdonosok nyolcvan százaléka csekély jövedelmet huz a ház bérekből s mert a házigazdák elestek a háborús konjunktúrától. Vigasztalásul rámutat a tanács arra, hogy 51 építkezést indítottak meg magánvállalkozók. — A tanács gyakran mond nagyon jókat. Vasutasok és postások katonai szolgálata. Dr. Varjassy Lajos kereskedelemügyi miniszter az alája tartozó hivatalok tisztviselőinek megnyugtatására rendeletet bocsájt ki, amelyben a vasutasok és postások aggályait most már teljesen megszünteti. Egyes állami hivatalok ugyanis a toborzással kapcsolatban nem voltak tisztában azzal, hogy bevonulásuk után milyen marad jogviszonyuk az állammal szemben. Nem csupán a momentán anyagi kérdések, hanem az előléptetések és egyéb kedvezmények elvesztésének a réme is visszatartotta az állami alkalmazottakat attól, hogy a magyar nemzeti hadseregbe belépjenek. Varjassy miniszter most fölhívja a posta, vasút s minden más alája tartozó hivatal alkalmazottait, hogy amennyiben nélkülözhetők, jelentkezzenek a magyar nemzeti hadsereg szolgálatába, illetményeik továbbra is folyósittatnak s előmenetelükben sem fognak hátrányt szenvedni. — A villamos alkalmazottai munkába álltak. Az egy hétig tartott általános sztrájk hétfőn véget ért, csak a villamos alkalmazottai nem álltak munkába, elvi okok miatt. A tárgyalás a villamos igazgatósága és a munkások között már hétfőn megindult és szerdán befejezést is nyert, még pedig a kívánatos eredménnyel, mert a villamos-társaság az összes alkalmazott munkásait visszafogadta, akik csütörtök reggel munkába álltak. — A fehérhátu bankjegyek kötelező forgalma. A városi tanács minapi h/rdetménye, amelyben a lakosságot fölszólítja a szegedi magyar kormány által lebélyegzett 200 és 25 koronás bankjegyeknek kicserélés végett való beszolgáltatására, félreértésre adott okot. A lebélyegzett bankjegyeket ugyanis a hirdetmény szerint julius 3-ig be kell szolgáltatni a pénzintézeteknek, amelyek a Bécsben beszerzendő kékhátu bankjegyeket fognak adni értük. A tanács kiakarja küszöbölni a szegedi forgalomból a fehérhátu pénzeket. Ezt sokan ugy magyarázták, hogy a lebélyegzett fehérpénzek érvényessége julius 3-tól megszűnik. A fölfogás téves. Amig az összes beszolgáltatandó lebélyegzett fehérpénzek kicserélése meg nem történt, addig azokat kötelező fizetési eszközül el kell fogadni julius 3-án tul is. Ez az időpont csak a pénzjegyek beszolgáltatásának határnapja. — Kiszabadult túszok. A budapesti szovjetkormány rendeletére sok esetben túszokat vittek el egyes vidéki városokból. A svájci Vöröskereszt megbízottjának, Henry de Heiningernek közbenjárására a tanácskormány most a túszokat szabadonbocsájtotta. — Élelmiszerek szivarért. Wolf Miksa vállalkozó a tanácsnak bejelentette, hogy Temesvárott szerb hatósági emberekkel lépett érintkezésbe, akik hajlandóknak nyilatkoztak élelmiszereket, lisztet, zsirt szállítani a városnak szivarárukért. A tanács fölhatalmazta Wolfot a további tárgyalásokra, de kikötötte, hogy előre nem fizet, csakis az áru átadásakor. Pontos árajánlat vételével is megbízták Wolf Miksát. — Emléktábla-leleplezés. A Szegedi TornaEgyesület hősi halottainak emlékére Gergely Sándor, a kiváló szobrászművész monumentális hatású emléktáblát készített, amelyet pünkösd vasárnap lepleztek le a kultúrpalota kupolacsarnokában. Díszes ünneplő közönség jelent meg ez alkalomból és dr. Forbát Leó mély érzéstől áthatott beszéd kíséretében adta át Gergely müvét a nyilvánosságnak. — A fainség enyhítése. A tanács elrendelte a dorozsmai uti ákácfasor kivágatását és elárusitását. A befolyó pénzt az útalap javára fordítják. — Végre. A liszt ára három koronáról, kilenc koronára emelkedett. Cukrot csak a zugárusoknál találni, kilogramjáért 45—90 koronát kérnek. Ilyen körülmények között a szegényebb néposztály a legteljesebb nélkülözések előtt áll. Somogyi Szilveszter polgármester ugy akar ezen a helyzeten segíteni, hogy a város lakosságát három kategóriába soroztatja, hogy az egyes csoportokba osztottak — vagyoni viszonyaiknak megfelelő méltányos árak mellett szerezhessék be a szokásos fejadagokat a közélelmezési hivatal utján. Az első egészséges idea, ami valamit segítene a keresetükre kárhoztatott kisegzisztenciák rettenetes helyzetén. De aztán minél előbb legyen belőle valami. — Vizsgálat a gáz-üzemzavar ügyében. Ismeretes, hogy az általános sztrájk idején nem volt gáz. Megállapították, hogy az üzemzavar oka az, hogy a gázvezetéket t'eleöntötték vizzel. Három napig tartott, amig kiszivattyúzták a vizet és ismét használni lehetett a gázt. A rendőrség kinyomozta az üzemzavar tetteseit Hingli Gyula, Tóth István, KÖSS Miklós gázgyári szerelők és Szűcs Mihály lakatos személyében. A tetteseket dr. Schön Károly rendőrkapitány hallgatta ki. Előadták, hogy szombaton délután a közkórházban a szükséges eszközökkel összeforrasztották a gázcsövet és a vízvezetéket és igy idézték elő az üzemzavart. A szerelőket át fogják adni a francia katonai parancsnokságnak. — Feihivás. Az összes Szegeden tartózkodó tartalékos, népfölkelő, szolgálatonkivüli viszonybeli és volt háború tartamára kinevezett orvosok kötelesek junius hó 30-án d. e. 9—12-ig nyilvántartás végett a magyar katonai kerületi parancsnokság egészségügyi főnökségénél jelentkezni. Szombathelyi alezredes, kerületi parancsnok. — Letartóztattak négy pótrendőrt. A tavaszi betörések tetteseit, mint a Délmagyarország megírta, a napokban elfogták és letartóztatták. A betörők vallomása alapján a rendőrség négy pótrendőrt, névszerinti Kari Ödönt, Fazekas Józsefet, Szabó Jánost és Kovács Imrét csütörtökön szintén letartóztatta, mert kiderült róluk, hogy a 46-os laktanya kasszáját, amelyet a betörők a rókusi temetőben helyeztek el, feltörték és mintegy 20.000 koronát kivettek belőle és az összeget egymás között szétosztották. A pótrendőröknél tartott házkutatás alkalmával csak Kari Ödönnél, akit részegség miatt nemrégen bocsájtottak el a rendőrség szolgálatából, nem találtak pénzt,