Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)

1919-06-24 / 126. szám

Szeged, 1919. junius 24. DÉLMAGYARORSZÁG 5 ugyancsak ötrendbeli kihágásban mondotta ki bűnösnek és hat hónapi elzárásra, valamint kétezer korona pénzbüntetésre itélte. Az elitél­tek megfelebbezték az Ítéletet, amellyel a ta­nács másodfokon a hétfői ülésén foglalkozott. A tanács a Lichtenegger Gyula ügyében nem ta­lálta beigazoltnak az ötrendbeli kihágást és ezért mellőzte az Ítéletnek az elzárásra vonatkozó részét és háromrendbeli kihágás elkövetése miatt háromszor 1000 korona fő- és háromszor 400 korona mellékbüntetésre itélte, mig Örhalmi Károlyt ötrendbeli kihágás miatt egy hónapi elzárásra itélte, a pénzbüntetés helybenhagyása /nellett. — Megmaradnak a vendéglőkben a régi árak. Annak idején, mindenki osztatlan örömé­re jelentettük, hogv az árvizsgáló bizottság le­szállította a kávéházi és vendéglői ételek árát, különös tekintettel arra, hogy a gazdák meg­vonták a pincérek 10, illetve 15 százalékát. Az árvizsgáló bizottságnak ezt a határozatát nem respektálták a vendéglősök és kávésok, hanem rávették a polgármestert arra, hogy az árvizs­gáló bizottságot ujabb határozathozatalra uta­sítsa. Ez mégis történt. Az az árvizsgáló bizott­ság, amely alig 2—3 nappal előbb 30 százalé­kos árcsökkenést tartott igazságosnak, a pol­gármester által elrendelt ujabb ülésen előbbi határozatát visszaszívta és a régi árakat meg­felelőeknek találta. Ezt az ülést junius 5-én tartották meg. A nyomdász- és ujságiró-sztrájk miatt nem adhattunk hirt az ülésen történtek­ről, amelyen felemelték például a marhahús árát tiz koronára, a fehérkávét 1*80, a feketét pedig 1-50 koronára. Kimondották azonban, nogy a két utóbbi árat csak abban az esetben szabad követelni, ha tiszta babkávét szolgál­nak fel. Az ülésre a jogi képviselőjüket is el­hozták a vendéglősök. A jogi képviselő előbb azt vitatta, joga van-e a bizottságnak működni majd azt igyekezett bizonyítani, hogy nem az a fontos, hogy mibe kerül valami, csak az a fő, hogy legyen. Azt is mondta az ügyvéd, hogy a vendéglősök és kávésok méltányolják a közönség érdekeit, éppen ezért nem is kérnék az emelést. Végül kijelentette, hogy abban az esetben, ha maguk a vendéglősök és kávésok állapíthatják meg az árakat, hajlandók a Iatei­nereknek kedvezményeket nyújtani. Ezekre a megállapításokra Csonka Ferenc elnök reflek­tált. Elmondta, hogy őt a polgármester nyug­tatta meg. hogy a bizottság működhet. Sőt a polgármester elengedhetetlennek találta a bi­zottság működését. Ezután dr. Kormányosnak voltak heves polémiái, mert ragaszkodott az árleszállításhoz. Végül a helybeli állandó ven­dégek reszére kért engedményt. Végeredmény­ben a bizottság meghagyta a régi árakat, de kikötötte, hogy az állandó vendégek részére, - személyválogatás nélkül — 15 százalék engedményt adjanak a vendéglősök. . Lesz mííjég. A tanács üzembe helyezi a város tulajdonát képező műjéggyárat, mert az elmúlt télen befuvarozott és elraktározott jég fogytán van. A mű­jeget a vágóhídon fogják árusítani. Nagyban 30 korona lesz egy métermázsa ára. Kicsinyben 40 fillér egy kiló. A vágóhídi hütőfülkék használati diját 60 koronára emelték fel négyszögölenként. — Orgazdák és betörők a rendőrségen. Ismeretes, hogy az utóbbi időkben több betö­rés történt Szegeden. Április 13-án a Mars-téri kaszárnyából kétszázezer koronát loptak el egy vaskazettában, 20-án pedig a tüzérkaszárnyába törtek be és onnan kilencvenezer koronát ra­boltak el. Ruházati cikkeket és okmányokat is elemeltek a kaszárnyából. Még számtalan, kisebb-nagyobb betörés történt az utóbbi hó­napokban és bár a rendőrség a legszélesebb­körü nyomozást vezette be és állandóan raz­ziát tartott, a tetteseket nem sikerült kézreke­riteni. Hétfőn ismét razziát tartottak, ami ez­úttal eredménnyel járt. Elfogta a rendőrség Gulyás Pál könyvkötőt, Widermann Ferenc kékfestőt és Regdon János mészárossegédet, akik i betöréseket elkövették. A betörők szeretői is résztvettek a munkában, ezért a rendőrség őket is letartóztatta. Lupp Mártának, Dosugán Ilo­íának és Hévízi Viktornak hívják a lányokat, ikik közül Lupp Márta letartóztatásakor mellbe­izurta magát. Az elfogottakat dr. Papp Meny­iért rendőrkapitány hallgatta ki. Megállapította, hogy a lányok voltak a felbujtók. A betörő­banda letartóztatásával egyidejűleg több orgazda ellen is megindította az eljárást a rendőrség. — Uj és teljes telefonkönyv jelenik meg pár nap múlva Várnay L. könyvkereskedő kiadásában. Aki­nek lakáscíme változott vagy az eddigi telefonkönyv szövegén javítást óhajt, közölje ezt a 81. számú tele­fonon. — Rózsa Jenő tánctanár a Tisza termében uj tánc­kurzust nyit. Tanítás kedd, szerda 6—8-ig, pénteken 5—7-ig. Minden szerdán vendégest. Iratkozni az órák alatt ugyanott. Uj táncok tanítása. Külön órák. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET HETI MŰSOR: Kedd: Virányi Sándor vendégfelléptével: Cbarlie nénje, bohózat. Szerda: Virányi Sándor bucsufelléptével: Charlie • énje, bohózat. Csütörtök: Iglói diákok, dalosjáték. Péntek: Iglói diákok, dalosjátek. Szombat: Matány Antal búcsúja: Mágnás Miska, operett. Vasárnap délután: Majd a vica, énekes vigjáték. Vasárnap este: Solymossy Sándor búcsúja: Csár­dáskirályné, operett. Hétfő: Bányai Irén és Zöldi Vilma búcsúja: Az ördög, vigjáték. Kedd (utolsó előadás): II. Rákóczi Ferenc fogsága; történelmi szinmü. * Előadások. Az utóbbi napokban a szín­házban egypár előadás történt, amely nem volt művészi élmény, csak a megszokott telje­sítmény és amelyről a krónika szempontjából kívánunk beszámolni. Felelevenítést nyert Her­czeg Ferenc színjátéka: A Dériné ifiasszony, a mely érdekes korkép a régi magyar színészet életéből. A repríz uj szereplőket hozott, uj szépségek nélkül. A színjátszásban régi, kopott színeket láttunk, amelyek sem a kor, sem a karakterek festésére nem alkalmasak. Bemutató is került, a Gábor Andor: Majd a Vica cimü komédiája. Tipikus pesti darab, a pesti Ízlés­nek megfelelő, amely részben operettizü, rész­ben pedig nem igen válogatott szatirája a mai divatos színésznői egzisztenciáknak. A darab­ban kiélezett minden: a történet, a helyzetek, a szatira, és az alakok cselekvése. A szerző a Fedák Sarolta testére szabta a főszerepet, mint hajdan a népszinmüirók a parádés szerepeket a Blaha Lujza ragyogó művészetére. Manapság mások a szabászok is, de azok is, akikre szabni szoktak! Étsy * Emília egy névleges" művész­nőt, akiben sem finomság, sem hang, sem művészet nem lakozik, találó vonásokkal, je­lentősen ábrázolt. Déri Rózsi a Vica alakjának sem vaskos humorát, sem holdvilágos szenti­mentálizmusát nem adta vissza. Bende László, László Tivadar, Kertész Endre és Solymossy Sándor vettek még részt az előadásban, amely­nek nevetésre alkalmas rászleteit Étsyn kivül különösen a két utóbb említett szinjátszó érvé­nyesítette. A műsorban helyet talált az iroda­lom is. Molnár Ferenc legértékesebb színpadi müve: a Liliom jutott szóhoz, amelynek állan­dóan reperteiron kellene lennie, természetesen a mü szépségeit feltüntető, gondos és erős ké­szültségü előadásban. Vendégszereplő nélkül ezúttal sem kerülhetett volna szinre a szépsé­ges magyar termék, amelynek jó előadása több megfelelő vendégszereplőt kivánt volna. Virá­nyi Sándornak, a vendégnek titkos talaja a színpad, amelyet kifejlett rutinjával és szinját­szó érzékével uralni tud. Nagy tetszésre talált a Liliomja, amely értékes színészi ábrázolás a kívánatos lira nélkül is. Bányai Irén Marija szí­nes és jól megformált alak, szóban, mozdulat­ban egyaránt jellemző. Étsy Emília Julija egy kissé javult és tulfinomult. Ami a főszereplő­kön kivül történt az előadásban, az magán viselte a rendszer ismert megnyilvánulásait. Virányi Sándor, a vendég kedvéért felelevení­tette a szinház Fényes Samu Csöppség-ét, amely ama darabok közé tartozik, amelyeknek már az elején meglehet állapítani a végét. Sok romantika, kevés vér csörgedez a színjátékban, amelyet a naivák kedvelnek a naivságra alkal­mas címszerep miatt. Virányi Sándort és Bányai Irént is sokszor és sokat tapsolta a közönség, amely most a szezon végén, külö­nösen honoráló kedvében van. A taps különben nálunk ugy terem, mint pipacs a gabonakalász között... * A tanács a színházi szerződést nem hosszabbította meg. Két év előtt három évi időtartamra azzal az előnyös feltétellel kapta meg a várostól Almássy Endre a színházat, hogyha működése megfelelő lesz, a három esztendő elteltével további három évre, minden pályázat mellőzésével ő lesz továbbra is a sze­gedi szinház igazgatója. A tanács az elmúlt napokban tartott ülésén azonban elhatározta, hogy 1920 junius 30-ától kezdődőleg felmondja az Almássy Endrével kötött szerződést. Ez már meg is történt. Ebben a határozatban bennfog­laltatik a tanács kritikája az igazgató működé­sével szemben. A legérdekesebb, hogy a tanács határozata teljesen azonos a közönség nézetével és ezúttal megfelel az általános óhajnak és közhangulatnak. A tanács azt is elhatározta, hogy a jövő évtől kezdődőleg a színházat bérbe­adja, egyben a bérlő színigazgatótól bizonyos beruházásokat is követel. Az épület karbantar­tásáról jövőben is a város gondoskodik és a tanács megfelelő ellenőrzési szervet létesít, amely a szinház bérlőjével szemben egy meghatározott irányban felügyeletet gyakorol. K0RZ0-M0ZI RT. Igazgató: VASS SÁNDOR. + Telefonszám: 11—85. Kedden, január 24-én Szenzációs magyar film I Az egyenlőség Filmdráma 5 felvonásban. BARRY világhírű szatirikus színmüve. Filmre irla: FALK RICHÁRD. Rendezte: BALOGH BÉLA. Főszereplők: MATYASOVS7.KY ILONA BOJDA JUCI ANDÖRFFY IDA KURTHY GYÖRGY BON1S LAjOS SZŐKE SÁNDOR. Előadások fél 7 és fél 9 órakor. Az esti előadás a nyári helyiségben lesz megtartva. (frTTTTTVTTTTTTTTTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom