Délmagyarország, 1919. június (8. évfolyam, 123-131. szám)
1919-06-04 / 125. szám
UEILM'AO Y AKUttSifcAQ áfaegftd, juüius 4, Jajo! ••j — A visszautasított papírpénzek. — (Saját tudósítónktól) A fehérhátu bankjegyek igen nagy mennyiségtan gyűlnek ösz~ sze Szegeden. A közönség egy rtez* valósággal irtózik ezektől a bankjegyektől. Mindenki tul akar rajtuk adni. Hasonlóan vagyunk a városi pénzekkel. A fehérhátuak közül a 25 koronásokat elfogadják, de sokkal nehezebb a 200 koronások beváltása. Ezeket a pénzeket azért tartják rosszaknak, mert junius 30-ára igéri beváltásukat rendes nyomású pénzjegyekre az osztrák-magyar bank. Lehetetlenség azonban, hogy a bank ezt az Ígéretet teljesítse a szétszaggatott, részeilen egymástól száz akadállyal elválasztott, uj alakuTaspan Iftvö. volt terül* ÜíTIA Tüfftéfliátu bankjegyeket ju-nius fflijC Tiőffi-fögják rendes flyomásuakra becserélni. I>e vájjon mit használna, ba sz meg tártén beinek is valami csoda által, ami tehetővé tenné a teljes egyesítést a német-osztrák, a csah, a lengyel, aztán a magyar, jugoszláv és román teriileiek mostani kormányai között, ami lehetővé tenné már most a gazdásági egyezséget, aa akadálytalan közlekedést? fcjkat bizony alig használna, Kapnánk szebb ifeilsejt papirost a esunyább nyomtatású helyett. Arariyfödözete a szép bankjegynek ép* oly kevéssé van, mint a csúnyának. Minden pénzünk érték® Isromlctí. Száz karona ma körűi fc<el*i hu«z frankot ér, vagyis a mi pénzünk ceak busz percentje a névértékének S ez áll épp ugy a legszebb nyomású tzreübank'óra, vagy százasra, mint a 200 koronásra, vagy a halványszinnyema ia váresi huszkoronásra. A fehérhátu bankjegyeket, igaz, hogy a szerb megszállása területeken egyáltalában nem fogadják el tőlünk, de fiám a szerb kormány rendelete miatt, hanem azért, inert a nép ott is épp olyan ellenszenvvel van irántuk, mint nálunk. A Jugoszláv Sajtóiroda közléséből jutott hozzánk az a régebbi hir, amely szerint a temesvári szerb főispán figyelmezteti a lakosságot, hogy fogadja el a fehérhátu bankókat teljes értéküeknek. A szerb kormány nem a fehárhátu bankjegyeknek, hanem egyáltalában minden osztrák-mony aA papírpénzmii a beőzönlését szeretné meggátolni. Éze .kei a kisértékü pénzekkel magának Szerbiának a területe is el van árasztva. A ani min áenfajia papírpénzünk beözönlése ellen hozta a szerb kormány legutóbb is azt a már meg ismételt rendeletét, hogy ezer koronánál több papírpénzt a demarkációs vonalon átvinni nem szabad. A szerb megszállási, területen egyébként szintén ugy vannak a fehérhátu bankjegyekkel, mint minálunk. A 25 koronásokat ott is sokkal szivesebben fogadják eí egymástól az emberek, mint a 200 koronásokat. Ha mitőlünk csak a szebbformáju régi pénzeket veszik el, arra nekik van módjuk, ők válogathatnak, mert árut adnak a papirosért. De mi magánk aldjtt vágjak a fát, ha egymástól sem fogadjuk el a fehérhátu bankjegyeket, fűképp a 200 koronásokat. Sokan a demarkációs vonalon innen és túlnan kihasználják a közönségnek ezt az irtózását a fehér bankjegyektől és 5—7 százalékos levonással váltják be régi nyomású bankjegyekre. Ezeket még szigorúbban kellene büntetni, mint azokat, akik megtagadják a fehér bankók elfogadását. Szegeden már, mint egy izben irtunk is róla, egész sereg zugbankár van, aki pénzjegyeket csereberél busás haszonnal. Kávéházakban napról-napra meg lehet figyelni a munkájukat. Hogy a piacon mit művelnek a szegény vásárló asszonyokkal, akik fehér vagy városi bankjegyekkel akarnak fizetni, az már egyenesen fölháboritó. Megtörténik, hogy kofák, akiktől NK-15 korona értékű (?) árut akarnak vásárolni, nem fogadják, el a városi 2ü koronást, azzal az alügygyel, hogy nem bírnak visszaadni. Az ilyeneket éppen olyan példásan kellene megbüntetni, mint azt a kereskedőt, akit Árvay Ferenc kihágási biró kodJen 2100 korona pénzbüntetésre ítélt egv 200 coronás bankjegy el nem fogadása miatt. Munkások, tisztviselők fizetésük legnagyobb részét fehérhátu és városi bankjegyekben kapják. Mi lenne ezekkel, ha a pénzüket egyáltalában nem fogadnák el? _ A város mult évi zárszámadása. — Hatvan millió korona vagyon; — (Sajdít tudósítónktól.) A városi számvivüség elkészült a mult évi zárszámadással, a melyet bemutatott a tanácsnak. A tanács jóváhagyta a zárszámadást, amelynek eredményei ezek: A zárszámadás eredménye szerint 1918ban az összes bevitelek 25.2frl.477 K 54 tillírt, az összes kiadásuk 24.889,949 K 05 fülért tetttk ki. Ezzel szemben az előző év öszszes bevétele 31.967,711 korona, az össze ; kiadás pedig 31.743,643 K 26 fillér volt, tehát ugy a kiadás, mint a "bevétel közel hét millió koronával haladták meg az utolsó háborús -év bevételeit és kiadásait. A költségelőirányzatba fölvett bevételek és kiadások a következőkben valósultak meg: 1918-ra előirányzott bevétel volt 8.151,111 korona, tényieg befolyt 8.500,189 korona, 349,078 koronával tehát több, mint az előirnáyzatban fölvett összeg. Viszont a kiadásnál 8.151,111 korona volt csak az előirányzat, ténylegesen azonban 8.332,676 korona volt a tényleges kiadás,, a deficit itt tehát körülbelül 182,000 korona. A tényleg megvalósult és készpénzben befolyt bevételeket és kiadásokat az előirányzattal összehasonlítva, továbbá -a bervjéfíelek előírása, vagyis a követelés, valamint a kiadások előírása, vagyis a tartozási, rész, ugyancsak az 1918. évi költségvetési előirányzattal összehasonlítva, a következőképen alakult: Rendes bevételt előírtak 9.753,613 koronát, költségelőirányzaton kívüli bevételt előírtak 57.027,119 koronát, hitelt előírtak 15.398,348 koronát, a bevételi összes előírás volt tehát 30.854,681 korona. A bevéteii elő írás az előirányzatnál ezek szerint 22.703,570 koronával kedvezőbb. Ugyanez, a kiadási összes előírásnál 19.556,201 koronával kedvezőtlenebb az előirányzatnál. A kedvezőtlenebb kiadási és a kedvezőbb bevételi eredmény különbségeként a mérleg a város javára 3.147,309 koronát tüntet föl. Ha most tekintetbe vesszük, hogy ugyanez az 1917. évi mérlegben 749,334 korona veszteséget tüntet föl a váro'si pénztár kárára, az utolsó háborús év közel négy millió korona megtakarítást hozott. A kiadásoknál jelentkező többletek fönözésére a törvényhatósági bizottság a tanács javaslatára póthitelt engedélyezett. 1918-ban a város pénztára az 1917. évi 535,000 koronával szemben 721,000 korona póthitelt vett igénybe, amelyet a befolyt többlet jövedelemből födöztek. 1918-ban a főszámvevő jelentése szerint sikerült a pénztár állandó fizetésképességét föntartüni s a város pénztára összes fizetési kötelezettségeinek mindenkor és' mindenben pontosan eleget tett. A pénztár természetesen fizető képességének fönntartására saját alapjaiból többször vett föl előleget. Ilyen .előleggel másfél millióval tartozott a pénztár 1917. év végén, 1918-ban 5.885,000 koronát vett föl a pénzt%, ugy, htfgf a mult év véflto 7.412,000 korona volt az előleg tartozás. Ebből a pénztár visszafizetett 3 millió kor .uár, a többire hátralékban kinnlevő 10 milliós ko. vetelése volt a födözet. í„ A zárszámadás 1918. évi adatainak fölsorolása után, mint minden évben, ezentúl is bemutatta a számvevőség a Táros 1918, évi vagyonmérlegének adatait. Eszerint a város tiszta vagyona 1917. év végén 56.845,887 korona, 1918. év végén pedig 60.903,395 korona volt, 4.057,508 koroiuíval több tehát, mint az előző évben. A mérleg szerint a város tiszta vagyona 1915-től 1917-ig csak '332,619 korauivat szaporodott, három .év alatt tehát még tizedrészét sem annak az összegnek, mint amerWyt VagyonszaporuJatot a jnulr esztendő mutat. M f £> P l 1 i f\ K OOO — A Tsss.a rohamosan gpad. A Tisza, amely abnormális áradásával nagyoa ráijesztett Szeged lakosságára, most rohamosan apád.- Hétfőn 6.S4 méter magast volt a vízállás, amely aa áradás legnagyobb fokáű több tcnit 9 méternél, pontosan 9.18 mét»r. Az apadás most már bizonyára gyors lefolyáeu 1»S2. Enaélfogví" wá építkezési mimkákhozr karaerosan t<*» Uouek s a tiszai emberek övömére a strandfürdő is hamarosna föl«xaW(ial. — A hadbiziosság napidijasai. A kerületi hadbiztosságnál a forradalom óta sok polgári napidíjas nő és férfi dolgozik. A hadbiztosság főnöke ötven ilyen alkalmazottnak jtilias elsejére felmondott. Az alkalmazottak ezt a rövid határidejű felmondást sérelmesnek találták és elhatározták, hogy vagy a feltmoivdás visszavonását, vagy pedií hat havi végkielégítést fognak követelni. A hadbiztossá^ a kérelmet tudomásul vette, de- egyben kijelentette, hogy nincs felhatalmazása a kérés teljesítésére. Az elbocsátott alkalmazottak eskor küldöttséget menesztettek Betrix ezre deshez, aki elé hasonló kérelemmel járultak. A városkormányzó kijelentette, hogy a kérelmet tanulmányozni fogja és ha azt jogosnak találja, a kedvező elintézés érdekében érintkezést fog keresni az illetékes hatóságokkal. . s .^Ud-'&it — Csak ötven igazolványt adnak ki naponla. Az ujszegedi szerb parancsnokság kedden délelőtt tudatta a várasi utievélosz'ály vezetőjével, hogy ezentúl naponkint ötven utazási igazolványnál többet nem iog láttamozni. A jövőben tehát kettőzött szigorral fognak felügyelni arra, hogy csak az, kapjon utievelet, akinek feltétlen szükségé van.rá. — A Munk .e-aiiopad az uj Munkásotthon Berlini-korút 16. szám alatt lévő épületének első emeletén, G00 személy befogadására modernül berendezett színházában vasárnap, pünkösd első napján tartja megnyitó előadá. sát, este fél 7 órai kezdettel Sophue Mihaelis francia irónak Forradalmi nász cimü 3 felvonásos színmüvével. — Az előadás előtt Juhász Qyula költő fog ismertető előadást tartani. — Pünkösd másnapján, hétfőn este 7' órai kezdettel Csiky Gergely Nagymama 3 felvonásos vígjátéka kerül szinre. — Mindkét este a közzenét Helvey Henrik karmester vezetése mellett a nemrég alakult munkászenekar együttese látja el, amelynek első nyilv.á_ nos szereplése az érdeklődést teljes mértékben fokozni fogja, — A jegyek ára vigalmi adóval együtt '2 korona. A helyek számozva vannak és mivel az egyes felvonások alatt az ajtók zárva tartatnak, pontos megjelenés kéretik. Jegyek előre válthatók a Munkásotthon gondnokánál í. emelet, az Alkalmazotti Szakszervezetek Országos Szövetségének tithog?i a legjobb szivarkahüveiyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a fóÉDÍ SPECíALÍTE hygienikue szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. aiafi kaphatók. Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben* Francia-magyar szótárak is kaphatók. 2is