Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-20 / 113. szám

Ara 30 fillér. Sierk^sitScég: SZEGED, KÁRASZ-UTCA e, szám, A MwteSífiíé^ íiie!oö|s; 505, ° - '"- . á II ElÖFiZETÉSI ARA: cgési Évre 96 - K, negyedévre 24.— K. U'.étíc . . 48- K. ssvhőnapra 8.- X, Egyes szánj ára 30 fíiiér. HlséénSvatals BI.E&ED, KAÜASZ-UTCA 9. SZ4fli A k'adchlv .ís' íelefoss'a: 305, Szeged, 19Í9, Magyarország oj határai. A párisi lapok május 14. számaiban közlik a békekonferencia határozatét a volt osztrák-magyar monarchia felosztásáról és Magyarország uj határairól. A május 14-iki konferencia ülése a francia újságok szerint igen nyugodt volt. Magyarország, a párisi végzés szerint ezután a Duna magyarlakta medencéjére fog szorítkozni. Eszerint a döntés szerint, amely természetesen prelimlnárls, Magyarországnak megközelítő (approximative) határai lennének (az eredeti francia helyesírást adjuk) Szaimár-Némedi, Oebrecin, Grosswardern, Temesvár és Bersecz. (Versec.) Temesvártól délkeletre a Bánát és a Bácska szerb impérium alá kerülnének. Külön rendelkezés lesz Ruszka Krajnáróf, amelyen ukránok és románok osztozkodnak. A volt Ausztria igen megszükfii és a párisi újság mindezekhez még hozzéteszi, hogy Erdélyben a nemzetiségek ősi jogai mind érvényesülnek. Igy döntött a nyugodtan tanácskozó párisi prelimináris békekonferencia 1919. május 13-án a volt monarchiáról és a szegény Magyarországról. Aradot román csapatok szállták meg. — A város fönti átvették az impedumot, — (Saját tMósitőntttól.) Arad eddig a demarkációs von a "oh kivül esett, éppúgy, mint Szeged. Francia csapatok tartották megszállva Gondrkourt tábornok vezetése alatt. Vasárnap román csapatok vették át az impériumot Arad város felett. Nem tudni, hogy ezt véglegesnek szánta-e az antant. Vasárnap délelőtt 10 órakor vonultak be a románok, a kiknek üdvözlésére ment a város határára dr. Ispraontc Sevér ügyvéd vezetésével az aradi románságnak egy küldöttsége. A román ügyvéd beszédet intézett a csapatok vezetőjéhez, Pirid ezredeshez. -- Ma, hosszú küzdelmek és áldozatok után ez a város elnyerte jutalmát, mondotta a szónok. A román királyi hadsereg bevonult a városba, a kirájy és a román kultura nevében, hogy az összes románoknak egy jogar alatti 'egyeskését megvalósítsa. Föltámadt Traján császár Dáciája, megszentelve Nagyromániajie vében. Képzelheti, milyen fájdalmasan sebezhették ezek a dagályos szavak a jelenvolt magyarok szivét. Mert nem lehet ugyan tudni, hogy a túlnyomó többségében magyar lakosságú Aradot a románoknak í tél te—e a békekonferencia, de a bevonulás formaságai olyaVIII. évfolyam 113 szám. Kedd, május 20. nok, mintha a győztes hódítók vették volna birtokukba a várost. Háromnegyed tizenegykor a városit'z előtt megjelent a megszálló román csapat küldöttsége, ame'y fölhívta Arad polgármesterét, hogv vonassa föl a városháza tornyáM a román zászlót. Vasüescu -alezredes jelentőre a kormánybiztosnak és a polgármesternek, hogy a román csapatok parancsnoka átveszi a kormányzó és végrehajtó hatalmat s kijelentette, tíogv a románok nem jöttek ellenséges szándékkal, „a város összes lakosai a románokkal egyforma jogokat fognak élvezni." Aradot egy ezred gyalogság, egy üteg tüzérség fogja megszállva tartani, a város környékén egv vadászezred helyezkedik el. Ezután bevonultak a csapatok, amelyek négyszög alakban helyezkedtek el a városháza e'őtt. Greér Nándor kormánybiztos a várost a megszállók oltalmába ajánlotta. Piriéi ezredes, románul, a románokhoz intézte szavait: " Román testvérek! Őfelsége Ferdinánd király nevében, az összes románok nevében lépett be Erdélybe a román hadsereg. E hadsereg nem azért jött ide, hogy a románokat a rabság alól fölszabadítsa, mert munkájukkal és küzdelmükkel az itteni romáitok már föloldották magukat e rabság a'ól azzal a román lélekkel, amelyet hoszszu, viszontagságos időkön keresztül is minden ellenséges elnyomás dacára is híven megőriztek. Eljöttünk azért, hogy a r mán ok nemzeti ideáljait megvalósítsuk és az összes románlakta vidékek takossdeáf egyesítsük egy jogar, egy uralom alatt. A román hadseiteg Ferdinánd király előtt, .vezetői előtt és a román zászló előtt hűségesküt tett, hogy katonai kötelességét híven fogja teljesíteni, ha kell, é'ete árán is. Rrmán testvérek! Eőtietek fogadalmat teszünk, hogv meg fogunk oltalmazni benneteket és ki fogjuk küzdeni vágyaitokat, és céljaitokat. A román hadsereg.azért iött ide. hogy rendet és békét teremtsen. Mindenki, aki kötelességét teljesiti és a körrendet és nyugalmat fenntartja, védelernbm fn? rés/ sülni- Éljen Ferdinánd király! Éljen a királvi esajlfl! Éljen Nagyrománia ! Most azután kezet nyújtott az ezredes a krrmínyhhtrspak és ugyancsak románul kijelentette, hogv III Ferdinánd román király, az összes románok kirá'va parancsára jött, hogv „oltalomban részesítse a várost és an<!-:' eirész lakosságát." Biztosította a város vehetőit. hogy a román hadsereg intézkedései a város és a megve népének érdekeit fogják sz.o'srální, A tisztviselőknek kijelentette az ezredes, hogy helyükön maradnak. ..FJvjr.iuk bízunk benne, hogy mindenki híven teljesíti kötelességét, mondotta tovább és b román állam érdeheit fogja szem elölt tartani. A kinevezendő román prefektus nevében három román ügyvéd aláírásával proklamáló jelent meg, amely a lakosságot a rend fönntartására hívja föl. lakásügyi ankét. (Saját tudósítónktól.) A háztulajdonosok, mint ismeretes, arra kérték Betrix ezredes, városkormányzót, hogy engedje meg a lakbérek fölemelését, a szabad felmondást és kötelezze a lakókat a javítási költségek megtérítésére. A Tiszt-viselők Otthona erre ugyancsak beadvánnyal .fordult a város-kormányzóhoz, amelyben a március 22-ike előtti állapotok változatlan fentartásót kért-e, ami tudvalevőleg annyit jelent, hogy nem lehet felmondani, 1000 koronánál! kisebb házbérnél nincs emelés, az ezer koronánál nagyobb házbérnél pedig csak 10 százalék emelés van. A javítások eszközléséről szabályrendelet intézkedik. A városkormányzó kiadta az ügyet aktáival együtt Menyei László táblád nőknek. A táblaelnök ugy látta jónak, hogy mielőtt véleményt mond ebben az elsőrendűen fontos ügyben, ankétot hív össze Ez helyes. A háztulajdonosok képviseletében Eőrösay József szólalt fel, Hauser a tisztviselők nevében a március 32. előtti állapotok változatlan fenntartása mellett érvelt itt si. Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják e a házbér rendeletet revízió alá venni, mindössze négyen szavaztak nemmé). Még s*m találták teljesíthetőnek art a kérelmet, hogy szabad felmondás bgye.n, *zzel szemben lehetségesnek tartott az ankét 25 százalékos béremelést minden lakájnál, tehát azoknál is, amelyek évi 1000 koronánál kisebb bért fizetnek. Fölállította itt mégis azt. a korlátozást, hogy a béremelés, ha a lakó nwn járni hozzá, csak a lakáshivatal közbenjöttével történhetik. Szóval benne bőv?n van pör. A javításokról nem i* tanácskoztak, mert az elnök kijelentette, hogy e tekintetben, intézkedik a szabályrendeletMég csak azt smlitjük meg, hogy volt fölszólaló, aki — az imént említett korlátozással —• korlátlan lakbéremelést indítványozott,, mások viszont azt akarták, hogy a házi gazda falmondhasson, ha neki vagy kszármazóinak van szüksége a lakásra.