Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-16 / 110. szám

ilÍMiá litAmmm H Szeged, 1W9. május 16. Tusctr cseh-sziovák !köv®t azonnal jelen­tést tett a prágai kormánynak és ennek uta­sítására a külügyi hivatalban tiltakozott az incidens ellen és intézkedéseket kért megis­métlődések megelőzésére. Bauer külügyi ál­lamtitkár élénk sajnálatát fejezte ki a tünte­tések fölött. Az incidens ezzel egyelőre elren­deződött. A világ szive igen egysierti kabátok alatt rejtőzik. Páris, május 12. Wilson elnök a nemzet­közi jogi társaság ülésén egyebek (közt a kö­vetkezőket mondotta: — A mi feladatunk az, hogy az emberi­ség szükségleteit megértsük és azoknak ele­get tegyünk. És amidőn emberiségről beszé­lek, ki kell jelentenem, hogv nem mindig a jólöltözött emberekre gondolok. A legtöbb em­ber nem jár szép ruhában, a világ szive igisn egyszerű ikabátolk alatt rejtőzik, a világ szive nagyon egyszerű tűzhelyek mögött húzódik meg. A világ szive igen szerény körülmények között él és amig az ember nem ismeri az életnek a szerényebb néposztályokra nehe­zedő terhét, addig az ember nem is ismer semmit. Amig, nem tudjuk, hogy az élet ter­he mit jelent, amig nem tudjuk, hogy az iz­moknak minő munkát kell végezniok, az ide­gieknek minő próbát kel! kiállániok, addig semmit sem tudunk. A legnehezebb dolog ott kitartani', ahol az élet semmi örömöt nem nyújt. Azcik, akik közülünk sok szabad idővel rendelkeznek s Kellemes könyveKet o.vasnak, azokra a mult időkre gondolva, amelyekben nem volt részük s arra a jövőre, amelyben nern lesz részük, nem képviselik az emberi­ségnek azon egyéneit, akikre én gondo/nk. Az emberiséget képviselő igaz: egyének­nek nincs erre idejük és szabad időnkben a mi feladatunk, hogy velük érezzünk és he­lyettük gondolkozzunk, ugy, hogy vágyaikat tényékké tudjuk átváltoztatni, amennyire ez lehetséges. A mi feladatunk, hogy az, ami minden dolog között a legkomplikáltabb es legcsalókább az, amit igazságmaK i eveznek, megvalósuljon. Az igazság szót könnyű hasz­nálni, azonban megvalósítani az emberi szel­tem legnehezebb vállalkozásai közé tartozik. Nehéz dolog igazságosnak lenni legközelebbi barátunkhoz is és ha nehéz igazságosnak íenni azokkal, akikkel meghitt viszonyban va­gyunk, mennyivel nehezebb azoknak a kíván­ságait, problémáit megérteni és igazságosan eldönteni, akikikel nem vagyunk meghitt vi­szonyban. Élnii és élni engedni, a népért és a néppel dolgozni, ez vezet ahhoz a tapaszta­lathoz, amelyen egyedül épülhet fei az igaz­ság. A néppel való együttérzésnek az a faj­tája, amely a leereszkedésnek legcsekélyebb jeiét_ viseli magán, nem segíthet a népen. Ma valaki ugy érzi, hogy leereszkedő, amidőn segít, akkor nem is tud segíteni. Mindenki­nek át kell éreznie, hogy felebarátja ugyan­azon a talapzaton áll, mint ő, ugyanolyan szive van, mint neki és segítés közben ugyan­azon a színvonalon van s az emberiség azo­nos parancsának engedve segjíti. RKaSSS«BB»»»'SSll»í»ISeSZa MeaaaaBEBBaaaaaaaaBBigBaBBiia visszás lehet áresésre számítani. (Saját tudósítónktól.) Jelentette a Dél­magyarország, hogy a szegedi kereskedelmi alkalmazottak kérelmére a polgármester má­jus 15-től ikezdődőleg visszaállította a szabad kereskedelmet és a szabad versenyt, az első­rendű élefcnieikkek közül a lisztet, zsírt és cukrot azonban ezentúl .is a közélelmezési hivatal hozza forgalomba. •Gondoltuk, érdékelni fogja a közönséget, mi a véleményünk a kereskedőknek a szabad­kereskedelem visszaállításával kapcsolatosan arról, hogy esni fognak-e <az árak és több áru (lesz-e Szegeden, mint eddiis. Egy 'kereskedő, aki inkognitó akar maradni, azt állítja, -hogy ezentúl, csalk jobb lehet, de csak akikor, ha hozhatnak be cikkeket a Délvidékről. Ha meg­tiltják a behozatalt, akkor megint emelkedni fognak az árak, akár lesz szabad kereskede­lem, akár nem. Említést tett arról, hogy a marhahús ára szerdán, a behozatali tilalom első napján két koronával emelkedett, egy fej saláta pedig egy koronába került, holott amíg Újszegedről lehetett behozni, csak har­minc fillér volt. Felhívta a figyelmünket arra is. hoigy a zugkereskedők is kihasználták a zárlatot, már az első napon és amijg eddig 25 koronáért adták dugva a cukor kilóját, szerdán 35 ikoronára szöktették fel az árat. Kikértük a Wagner-cég egyik beltagjá­nak, Wagner Ferencnek a véleményét is. A következőket volt szives mondani: — Olyan cikkek, amelyeknek lehetsé­ges a behozatala, határozottabban olcsóbbak lesznek, mert a •szabad'kerestkedelem életbe­léptetése következtében sokkal többen és le­gális uton fognak áruk behozatalával foglal­kozni, ami által a konkurrencia fellép és az árakat 'leszorítja. A Beregi-cé<ztü\ a következő iinformációt kaptuk az elsőrendű élelmicikkekre vonatko­zólag: . — Az elsőrendű élelmicikkek nem lesz­nek olcsóbbak, mert kizárólag a megszállott területekről szerezhetők be, ott pedig magas árakat kell fizetni és az ideszállítás is nagy kockázattal és költséggel jár. Különben is minden attól függ, hogy >a szerbek mit en­gednek be, mert most semmit sem lehet be­' hozni. Tarján illés Kárász-utcai kereskedő igy nyilatkozott: — Ahogy a szabadkereskedeímet elkép­zelem, az'csak az egész város anyagi fe!é­legzésére vezethet. Elsősorban bennünket, Ke­reskedőket fog egész közelről látni a közön­ség. Látni fogja, hogy a kereskedő, aki min­denkor szemben állt a fogyasztóval, nem js az a csaló kalmár, akinek ténykedése nem is annyira az anyagi haszon elérésére, mint üz­letének a feltétlen fentartására és a kereske­delmi élet folytatására irányul. A szabad ke­reskedelem az áru felhalmozásával a keres­ikedőik egymás közti versengését fogja kiépí­teni, amely azzal az üdvös eredménnyel jár, a fogyasztóra nézve, hogy olcsó, jó minősé­gű és ízléses áruhoz fog jutni. Nyugodt lehet a vevőközönség, ha a kereskedői minden megszorítás nélikül a maga útjára engedik, a maga leleményességével mindennemű ámít biztosítani fog tudni. Vászon áru/(/ Jvfenyasszonyi koszorúk, fátyolok geignernél, Jókai-utca 7, 250 II. Óeskay mampuláns. (Míükuruc labanc keserű,iáték négy levo­násban, k assz arappaport tal, díszlet kopással, Irta: herceg Ferencsevics. Idegeneknek tilos a bemenet!) I LEVONÁS, (Félhomály, amelyre fény fog derülni. Qyertya, feszület, kánoni pap. Kurucok és< labancok szab. szervezkednek nyilt színen és ibal fenéken.) JPupuc, kvártély mester: Siessünk, sies­sünk, mert mindjárt itt lesz Ocskay urain. Már öltözik kártyavárában, hogy izzó fajsze­relmét kellőképpen kidomborítsa! Gyorsan a díszletekkel, a koszom kkal és egyéb ahnafa­csudákkal, ő jön, ő lát, ő győzd hanggal! Ez a nap életem legszebb ákóntója! Vivát Ocs­kay marsall, aki érctalpával eltapossa az el­lenvélemény kígyóját, békáját és egyéb kriti­káját! Mind (sugó után szabadon): Ugy éljen! Izsó hoppmester (beszalad, mint aki nem akar kimaradni a nagy ovációból): Kurucok, jó estét! Labancok, jó estét! Kritikusok, jó éjszakát! (Nagy nyiltszámi taps. Miután a fél­homály eloszlik és a tévedés kiderül, a taps eláll.) Többen: Eláll, 'eíáll! (iGöv^gtüz. Lámpaláz. Illumináció. Domo­kosók;* Harsonák. Hírnökök jönnek és piheg­;ve szólnak: Ocskay jön! Ocskay jön! Ocskay személyesen fellép! Közkívánatra e szezon­ban [utoljára!) Ocskay (izzó fajszeretetét kidomborítva, en suite bevonul. Zöld fény. Zöldi fényes, taps, szónokokat számosan s számozottan üdvözlik.) , Ocskay (leborul a nemzet nagysága és Tisza őnagysága előtt): Én a magyar nem­zeti tanács katonája vagyok! Farkas vagyok Molnár Ferenc nyomán, akiit- hét ország tár­sulata hajszol. Suhog a szél Késmárk felett, súgjál Böske és ti, kitartó hüségü magyar­jaim, daloljatok, Tul a nagy Krivámon száll­jon az ének, kis aranyos, édes apuka, limoná­dé ezredes! (Kipiheni fáradalmait és elpihen babé­rain, amelyek Czecz K. virányain teremnek. Ezalatt Zöldili szemelvénye,ket mond a kuruc népköltészet remekeiből, Dannei- .ur tárogató­ik, a Tevéi matinét rendez, népzenészek tér­zenéznek, Ocskay II. Ady—íReinitz dalokat énekel, csendőrkisénettel) Oc-skay: Hát te, Jávorka Tivadar, mit hallgatsz? Igyál a siker italából! (Keservét tölt neki.) Jávorka: Nem iszom, amíg direktor szü­retel a (konzorciumban! (Jobban szeretne va­csorázni.) Ocskay (miután hosszabb beszédet inté­zett a társulatához és a nyilts-zini taps elma­radt, Tisza. Honának bevallja, hogy szereti a játékát.) , j ; II LEVONÁS. (Léva város főtere. A háttérben Alt­Heidelberg látképe, viszont az Alt-Heádel­hergben Velence panorámája ós igy tovább. Ugyanez jobbra és balra. Kurucok akon­tót kaptak és jól mulatnaik. Szöveg a régi. Szöveg az ócska. Az Oesikay szövege. Almaifi csuda, Liliomfi csuda, csuda, hogy még ©1 nem felejtették, sugó után szabadon.) III LEVONÁS. (Helyiség egy nagyúr előszobájában. Francia etikett. Az előszobában sokan vára­koznak. összeköttetést keresnek. Magyarok, kurucok, labancok.) s, Ocskay (jön, beadvánnyal, szerződéssel és lelkendezéssel.) A társulat több tagja (szintén jönnek.) Kamarás: Parancsol jó uram? Ocskay: Beszélni akarok vele! Fontos ügyben! A saját ügyemben! Hazafias ügy­ben! Telefon: 1—^61. Kamarás: Majd bejelentelek. Legyen kéznél az ujraoltási bizonyítványod, a ke­resztleveled! iPaílez voius francais? Ocskay: Dadogok un peul Kamarás (balfenéken el. Ének, zene, tánc, mozi, uj szinház, konkurrencia, nyári kaba­ré, kamarajáték.) Kamura játékos: Nagyon sajnálom, fon­tos íigyek miatt most inem! A szinház igen érdekes, de nem olyan fontos, mint amilyen érdekes! Tetszik tudni; miegymás is vau

Next

/
Oldalképek
Tartalom