Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-13 / 107. szám

Szeged, 1919. május 13. DÍLMAÜYARÖRSZÁÜ 3 8000 köztisztviselő a házbéremelés ellen. SsS ^T^XSS^ sok no emelhessék, a legkedvezőtlenebb eset­ben pedig részükre az 1919. március 21-dike előtti idevonatkozó rendelet maradjon érvény báni. Az egyesület hasonló állásfoglalás vé­gett megkeresi ugy a magántisztviselők, mint a kereskedelmi alkalmazottak helyi csoportjait. , • > (Saját tudósilónktól.) A Szegedi Tisztvi­selők Otthoná-nak választmánya vasárnap délelőtt foglalkozott a. iszegedi háztulajdono­sok iismeretes lakbéremelés! akciójával. Az ülésen a választmány tagjai teljes számban vettek részt. Hauser Rezső az Otthon igazga­tója elnökölt. Napirend előtt, Ismertette a háztulajdonosok mozgalmát, amellyel szem­ben hivatkozott ia Délmagyarország vasárna­pi számában megjelent és ez üggyel foglal­kozó tárgyilagos cikkre. Az ülést a tisztvise­lők határozott kívánságára hiv'ta össze ós pedig azért, hogy a háztulajdonosok akciójá­val szemben a legmesszebbmenő ellenakciót fejtsék ki,. (Mielőtt a szegedi lakbérek felemel­tetnének, sürgős szükségét látja annak, hogy az illetékes döntő tényezők fel világosítást nyerjenek a (Szegeden, lakó több mint- 8000 tisztviselő szomorú helyzetéről. A szabad föl­mondás joga épen a tisztviselőket állítaná a legképtelenebb helyzet- elé, mert egészen bi­zonyos, hogy a tisztviselők zömének, akik már jóval a liáhoru előtt a város centrumában bé­reltek lakást, mondanának föl a házigazdiáik legelőször, ,már csak azért is, hogy a szabad felmondással kapcsolatban a 'lakásokat ugy értékesítsék, amint az az ő legsajátabb érde­keiknek leginkább megfelelne. Az igy lakás­nél'kül maradó tisztviselők a külső városré­szekben, vagy egyáltalában nem helyezked­hetnének el, vagy intelügeneiájuknak, család­jaikhoz nem méltó szűk, talán egészségtelen lakásokba kényszerülnének. A ,25 peroentes lakbéremelés pedig a jelenlegi! tisztviselői lakbérek mellett a legtöbb tiszt viselőt igaz­ságtalanul sújtaná, hiszen igen sokan a lakbé­rükre igy is ráfizetnek. Tudomása van ar­ról, hogy sok tisztviselő, dacára a tiltó .ren­deleteknek, kénytelen volt a háztulajdonosok nagy részéről jövő kényszer hatása alatt 10— 15 percentes béremelést már a háború alatt elfogadni. Az okozott károk megtérítésére vonatkozólag pedig a tisztviselők csak a bi­zottságilag megállapított. szándékos rongálá­sok megtérítésére legyenek .kötelezhetők, egyébként a természetes használat következ­tében. beállott lopás, javítás a fentálló városi lakbérszabályzati .alapján eszközöltessék. A kérdést vitára bocsátja. Kőrössy István postafőnök nem akar a szegedi háztulajdonosok ellen szólani, mert azok közül sokan nincsenek a legrózsiásabb helyzetben. 'Talán egy, a tiszt viselőségre néz­ve enyhébb, tűrhetőbb kulcs megállapítását kelemé alkalmaznia a házbérek emelésénél. Az 1000 koronán aluli lakbéreket ne lehessen jelenleg emelni, csak az ezen felüli lakbére­ket, de csak 10 percenttel a tisztviselőknél. Szerinte azok a tisztviselők, akik Szegedien ezer koronánál magasabb lakbért fizetnek, már olyan bérházakban laknak, ahol a háztu­lajdonos részére a 'bérháztartás nem fpfoglal­kozás, hanem \salk a tőke és pedig a fölös tő­ke jobb kamatozását biztosította. Igaz, hogy a mai drágasági viszonyok mellett, a házbé­rek nem állanak arányban a, háztulajdonosok igényeivel, azonban Szegeden a házak építési értéke sem áll arányban a jelenlegi árakkal. Némelyik ház adásvevésii értéke 5—löOO pei'­enites, sőt ennél is magasabb emlekedést mu­lat és igy a háztulaj dónosok, ha. a. jelenlegi házbérek mellett egy kicsit, ráfizetnek is a tisztviselő lakásokra, a befektetett tőke érté­kének hatalmas emelkedésében bőven kárpót­lást nyernek. Ö igen szívesen vállalná át bár­melyik háztulajdonos gondját azért a tőkéért, amelyikben a ház eredetileg felépült. A 10 pereentes emelés elfogadását javasolja oly megszorítással, hogy amennyiben, a ház tulaj­donos a háború alatt a tisztviselő lakónak már emelte a lakbérét, most- újból ne emel­hessen. Kulinyi József rámutat arra, ihogy a köz­alkalmazottak lakbére több mint tiz év óta nem lett rendezve. A lakbérek Szegedre néz­ve akkor is a legmostohábban állapdtalttak meg, vagyis Szeged nem leli. az első osztállyal lakbércsoportba sorozva. (Erre vonatkozólag, bár többször indítottak a szegedi tisztviselők akciót, eredményt elérni nem lehetett. A rosz­szul megállapított lakbérek évek óta kínoz­zák a tisztviselőket. Ahelyett, hogy anyagi gondoktól mentesítenék a közalkalmazotta­kat, a lak bér ráfizetések ujabb súlyos terhet jelentenek. Egyetlen tisztviselő sni lakhat a részére illetményszabályzat szerint megállapi­tott. lakásban. A liáborn alatt a tisztviselők anyagilag a legkínosabb helyzetben voltaik ós vannak. A különböző pótlékok .pillanatnyi eny hiilésekre voltaik jók és jelenleg a tisztviiseöők zöme ott tart, hogy a havi 400—1200 koro­nákból másra, mint a család puszta ellátá­sára nem költhet, Hosszú évek óta ruhát be nem szerezhettek. ,Sokan az utolsó inget vise­lik, mert a szülő a gyermekeknek felszabta a magéiét. Akkor, amikor a tisztviselő egy nadrágért ,3—500 koronát, egy cipőért 250— 300 koronát kell hogy fizessen, amikor nem hústalan heteket, de hónapokat .kénytelen a családjával végig koplalni, amikor a tisztvise­lők, akik lelki és fizikai erejüket áldozták a hosszú háború alatt és a lemondás, a, türelem legszeb példáját szolgáltatták azzal is, hogy a. fojtogató nyomorúság dacára egyetlen egyszer sem álltak bérharcba, akkor a szege­di házigazdáiktól elvárhatják, liogy velük szemben emberi megértéssel lesznek és várni fognak addig — ami talán nem fog imár so­ká ikésni — amíg a tisztviselők lakbére rende­zést fog nyerni. Addig azonban a. tisztvise­lőktől ne vegyen el senki lakbéremelés cimén egy fillért sem. A tisztviselők ek-get szenved­tek és szenvednek. Ezért javasolja oly irány­ban járjon el az Otthon vezetősége, hogy a legkedvezőtlenebb esetben az ez év március 21-e előtti írendelétek maradjanak érvényben. Bottka Károly törvényszéki iroda főigaz­gató szintén azt kéri, hogy ne lehessen emel­ni a tisztviselői lakbéreket, különösen ne azo­két, akik eddig is kénytelenek voltaik a lakbé­rükre ráfizetni Kerner Lajos leszámoló hivatali főfelügye lő semminemű lakbéremeléshez nem jártul hozzá. A tisztviselőkön segíteni kell és nem még inkább lehetetlenné tenni a megélhetésü­ket. Kubinyi javaslatát fogadja el. Jánossi Lajos postafőtiszt, a szegedi tiszt­összeségének állásfoglalását tartja szükségesnek ebben a kérdésben. A szegedi háztulajdonosokkal meg kell értetni, hogy az uj társadalmi mozgalmak ilyeténképeni beve­zetése nem ej/észen időszerű és az ilyen tőkés akciók épen a tisztviselőket érintenék a. leg­súlyosabban. Ezek ellen tiltakozik. A tárgyhoz még igém sokan, szólták'. Kő­rössy István postafőnök visszavonta indítvá­nyát, miután meggyőződött arról, hogy a tisztviselők teherbíró képessége a jelenig! sú­lyos viszonyok között teljesen kimerült. El­nök ezután szavazásra bocsátotta ;a kérdést. A választmány egyhangúlag elfogadta ama ja­vaslatot, hogy a Szegedi Tisztviselők Ottho­na Hauser Rezső igazgatót, dr. Kontor La­jos egyesületi titkárt és Kőrössy István vá­lasztmányi tagot bízza meg az ez ügyben való eljárással. A bizottság írásbeli beadvány kap­csán eljár ugy dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesternél, mint Betrix ezredes városkor­iHétfőn délelőtt a Szegedi Tisztviselők Ott­hona részéről kiküldött bizottság az egyesü­let kérvényét benyújtotta Betrix ezredes, vá­roskormányzóhoz, .Érdemleges választ azon­ban a küldöttség nem nyerhetett, mert — a mint értesültünk — a szegedi háztulajdono­sok ismert kérvénye sem nyert még elinté­zést, A háztulajdonosok kérelmét ugyanis Betrix ezredes az Ítélőtáblának adta ki véle­ményezés végett, liogy mennyiben illeszthetők be a. kért pontozatok az 1919. év március 21-e előtti törvényes keretekbe. fi IREK 000 Terzind/c ZMóra cFevencnefi. Az élelutnak épp közép felén, Ha visszanézünk, pajtás, a sötétbe, Különös dolgot látunk, le, meg én: Mögöttünk elmuü napjainknak éje fis benne holdvilág gyér mosolyával Fiatalságunk balgatag reménye. Az én szivem már emlékezni átall, De azt tudom, hogy élőbb mind az emlék, Mint életem, amit nem éltem által, Csak készülődtem, hogy majd egyszer elmék A napos és virágos oldaléira, De nem láttam mást, csak a naplementét. Te is az ódon könyvtárnak zugába Bújtál, ha künn a tavasz csókja égett És este irtát, sokat, és hiába. Mert ólomerdők erdeje mi végeit, Ha meghúzódni sem tudsz benne végül És újság rongya lett minden, mi élet? V' "" ... Mi marad, itt meg végső menedékül Az élet elfáradt Robinsonénak, Ha a vihartól minden álma szétdúl? — Egy jó szivar tán s egy szép, büszke bánat? Szeged, 1919. V. 11. JUH ASZ GYULA. — Szegeden felszabadul a kereskedelem. Somogyi Szilveszter polgármester az alkal­mazottak szövetsége kérelmére elhatározta, hogy május 15 étől kezdődől eg szabaddá te­szi a, kereskedelmet és hatályon kívül helye­zi az összes kereskedelmet gátló rendeleteket, A közélelmezési hivatal május 15-étől kezdve csak zsirt, lisztet ós cukrot utalhat ki, a ke­reskedők azonban szabadon árusíthatják eze­ket a cikkeket is, ha nem a közélelmezési hi­vatalból szerezték be azokat a közellátásra. Érvényüket vesztik ,a makszimális árak is, de, ha a szabad kereskedelmi forgalom az árakat felhajtaná, a polgármester gondoskod­ni fog arról, hogy az ármegáUapitó bizottság határozza meg a szabadon vásárolt áruk árait is. Ha a szabad kereskedelem visszalép jogaiba, hihetőleg nem fognak előfordulni ff ff fi II hogy a legjobb szivarkahiivelyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a MÉDI SPÉCI &LITE hygienikus szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. alatt kaphatók. Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben' Francia-magyar szótárak is kaphatók. + + + + 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom