Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-09 / 104. szám

Ari 30 fillér zerkesstdség: ke^oed; kárász-utca Q, SZAÍA A (zsHiesziSség Süigfeajas 305. ELŐFŰTÉSI ÁRA: egész évre 96 K, negyedév?® 24.— télévn . . 48 — K. esrv hftnapra 8,— Egyes szám é.'a 30 fiüér. Sieged, 1919 Vili, évfolyam 104 SÍÉÜL S5Í2SSS3ESS2BS ü!a«fóhiva£si: SIEGEB, KÁRÁSZ-UTCA S. SZ&Í^ A kladéfeiv-iSei teSefeaJa: 305, Péntek, május 9» Gárdonyiról Egy konferansz, amit nem mondhattam el. A kilencvenes évek elején egy csöndes, félszeg és szegény újságíró dolgozott a Szegedi Híradónál és a Naplónál. Ott lakott a Szeg fii-utca sarkán, ott ment el a Hungária mellett, nem' isok vizet, zavart az árviz városában. Irt prózát és verset, riportot és novellát, szomorút és vígat, de senki nem nézte lu belőle és az Írásaiból, hogy ez a keszeg és felszeg fiatalember nemsokára a legjobb és legmagyarabb magyar drámát irja, amely remeke volna bármely irodalomnak é- amelyet most a szegedi szinház fölujit. A bor hangulata és témája itt született Szegeden, a 'P mellett, ahol később Tömörkény ballagott estenden, nézve a vizet és a csillagokat és kigondolva a Barlanglakokat. lElőször novella lett A bor, a Mikszáth Almanachjában jelent meg a kilencvenes évek végén. Akkor a magyar zamata tűnt föl, de egy novella még nem esiuái nyarat, a nyájas olvasók liamar elfeledték Baracs, Imre történetét. Azután egyszerre csak megjelent a színpadon, és .pedig az ország első színpadán, a Nemzeti Sziu• \ bor előadása ennek a régi magyar müintézetn.ek eleddig legnagyobb irodalmi eseménye, sikere és szenzációja volt. Az eseményt- nem mindjárt értékelte a közönség, a siker nem azonnal. jött meg, de a szenzáció mély és tartós volt, nem aludt ki a színpadi lámpák fényével, A bor a deszkákról elkerült a szivekbe, bekerült a köztudatba cs Rlkcrüb arra a polcra, ahol. a magyar iro-hlonugyéi számú; valódi remekei vannak. A csöndes és egyszerű falusi idill ereje és tartóssága a.legragyogóbb és legrégibb klasszikusokéval vetekedik, az a kiveudiilaillat, amely e mélységesen megindító és elragadó színpadi költeményből kiárad, az örökkévalóság fuvallatát hozza felénk. -Mert Gárdonyi Géza, aki szegedi riporterből egri remete lett, igazi költő, a legkülömbek közül, akiket ez a tragikus termékenységei magyar föld termett a világnak. Nem azok közül a poéták -közül való Gárdonyi Qéza, akik a világot rengetik, akik uj törvényeket imák és régi bálványokat döngetnek. 0 nem! Gárdonyi azok közül való, akikről a hegyi beszéd azt mondja, hogy boldogok a szelídek! Anima naturaliter- christiana a Gur icnyi lelke, kedves, csöndes, .sirvavigadó, alapjába© véve egy jó néptanító lelke, aki azonban az egész magyar nép tanítására hivatott. A színpadra nem a dicsőség és taiit-iém vágya vitte, hanem egészséges ösztöne. Az irodalomban és általában a művészetben szelídséggel ,s csönd ősséggel is lehet forradalmat csinálni és ezt tette, önkénytelenül és akaratlanok is Gárdonyi Géza A borral, a mely egyszerre szokatlanul erős fénnyel — a lángész fényével — megvilágította a régi népszínművek összes gyöngeségeit és hazugságait és fbegmutatta — az alkotó lángész gesztu! _ hogy a magyar parasztot szinre lehet hozni állandó nótázás és német érzelgős ség nélkül is. A bor egy novellából és néhány Göre Qábor könyv humorából született, az első valódi színpadi 'müve a költőnek és egyúttal az utolsó is. Azóta nem igen volt sikere a világot jelentő deszkákon, amelyeken ravasz ezermesterek és számító ü-zletesek túljártak az eszén, de túlszárnyalni, igazságban és szépségben, nem fogják soha. Azóta a költő egészen el is fordult a festett világtól, a szép hazugság lámpáitól és fáradt, szomorú és szeuc tekintetét az örök csillagokra emelte, anrvyek az égi rónán égnek, -komoly és csöndes pásztortüzei gyanánt a végtelenségnek. Igen, az örök csillagok és örök élet fénye felé fordult a költő, aki Szegedről indult a1 az irodalmi dicsőség rögös es tövises Tömörkény és Móra Ferenc robotoltak és a mely az én első tavaszi zsengéimet is bemutatta. Nem tudják, mi van megírva az-egri és szegedi csillagokban, de annyi szent, hogy a rna ól-ő magyarok közül az az egy bizony osan hallhatatlan, akinek A borától derűs és nemes mámor fogja el a színházi nézők lelkét, az a mámor, amelytől az élet tűrhető lesz és az emberek jobbak, az a mámor, amelyet a világ legkülömb áfiuma és orvossága' ad, az örök és tiszta művészet! Juhász Gyula. ösvényén, abból a reclakcióból, ahol később H légszeszgyárnak ideiglenesen áremelés! engedélyeznek. — Alégiobban megdrágul a gáz és a villany. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Légszeszgyár és Villanytelep tulajdonosa, a budapesti Központi Qáz- és Villamossági; R.-T. Szeged város közönsége ellen 1917-ben köztudomás szerint keresetet indított a szegedi tér vény széknél, amelyben az anyagárak és a munkabérek' nagy emelkedésére hivatkozva, kérte, hogy magasabb gáz- és villamiogyasztásf egységárakat szedhessen. A város tanácsa t. i. előzetesen elutasította a gázgyárnak ezt a követelését s plakátokon figyelmeztette a közönséget, hogy ne fizessen nagyobb árakat, mert azok sürgetése a gázgyár részéről jogosulatlan. Mielőtt a gázgyár és a. várospőrében Ítéletre iker ült válna a sor, a két fél egyezkedett. Az egyezség tervezetét dr. Tu róczy Mihály főügyész bemutatta a Néptanácsnak. Ott hosszas vita' indult meg, ameiy azzal végződött, hogy az egyezség kinyomatását és a Néptanács tagjai közt tanulmányozás végett való kiosztását követelték. Már az ülésen különösen sérelmesnek találták az egyezségnek egy pontját, amely szerint azok a fagyasztók, akik a tanács plakátjainak intelmére hallgattak és nem fizették meg a gázgyá r-kc-véteite magasabb egységárakat, utólag a különbözetet több mint két évre viszszamenőleg kötelesek beszolgáltatni- s a részletfizetést is csak 1919. végéig hajlandó elfogadni a gázgyár. Voltak egyéb súlyos kifogásaik is a Néptanács tagjainak, amelyeket annak idején ismertettünk. A gázgyárral való egyezséget megakadályozták a politikai változások, amelyek háttéribe szorították azt a régebben felvetődött tervet, hogy a város; váltsa meg a gyárat. Most aztán a gázgyár beadvánnyal fordult a tanácshoz s újból a gáz- és villamossági egységárak fölemelését kéri, függetlenül a még be nem fejezett pöregy-ezségtőí. A beadvány hivatkozik a rendkívüli viszonyokra, arra, hogy áremelés nélkül a .gázgyár nem fizetheti már a magas szénárakat, sem a munkabéreket s az egységárak fölemelése nélkül be kellene szüntetnie az üzemet. Ezt pedig a francia parancsnokság nem engedné meg, valamint azt sem, hogy a város a gázgyárat megváltsa. Tehát inkább a tanácstól, kéri a gyár az áraknak az egységáre,mel-ést, lega'álbb a múltkori egyezségi tervben kontemplált mértékben. Az egyezségi terv szerint a légszesz egységárát legfeljebb 20 korona 50 fillér szén-ár mellett számitatták ki, köbméterenként- 136 fillérben. A románoktól' kapott szén azonban jobb, de jóval drágább a beadvány szerint. Ennek -megfelelően akarja emelni a gyár a 'légiszesz árát 24 fillérről 43 fillérré. A tanács hajlandó magasabb egységárak behajtását engedélyezni a gyárnak, de ez a koncessi'ő csak átmeneti intézkedés íé*z addig, amíg a végleges egyezségi szerződóst a gázgyárral .megkötik és .ez szerződésmódosítást ' egyáltalában nem'jelent. Az uj egységárak táblázatát a gázgyár a városi mérnökséggel együtt fogja elkészíteni s azt jóváhagyás végett a tanács elé terjeszteni «Kst)BBacEUBBi(e3aa!aBBSBtiiii»saa«*>aaaB>aasiBaia[(aBSKHaii»«9fiics9iSii9!i>Riex!iHisasi!tsc3SBi *»Ksa«eattsaaM!<waasaaaaBaai A városkormányzó rendeletei Betrix ezredes, szegedi városkormányzó dr. Somogyi polgármester úrhoz a következő levelet intézte: Van sszerenosétn megkeresni Polgánmester Urat, hogy szíveskedjék a nyilvános' helyek tulajdonosait értesíteni, hogy helyiségeikben francia katonáknak italt kimérni, valamint őket ugyanott 9 (kilenc) óra után megtűrni tilos. Ezen rendelet nem vonatkozik a tisztekre. A francia katonák jogosítva vannak a színházi előadásokat este 9 óra után is lálógatni azon esetben, ha megfelelő kimaradást engedéllyel rendelkeznek. Egyben tudomására hozom a polgári lakosságnak, hogy a francia 'katonák nincsenek feljogositvá a polgári lakosságot igazolásra felszólítani. I-Iynemü igazolásnak a lakosság c$av azon esetben tegyen eleget, ha a felszólítás:, tiszt, francia vagy magyar csendőr,' vagy re dig csapata kíséretében járó járőrparancsnok álltai intézetett hozzá. Betrix, s. k. ezredes. Szeged város katonai kormányzója. Felbivls ai u!á>zz k^zlóiSj-jkná! szolgált kafeméfeho? í A tartós esőzések következtében a TísjWi