Délmagyarország, 1919. május (8. évfolyam, 99-122. szám)

1919-05-22 / 115. szám

.DÍELMJLQY AZlCX&ÍWi Afc •zeg»d, lllf. május 2E. vasúti kocsikban tettttJt mtf aa eg&izeéget éMet kockáztató utat. A nagy gyülekezet, mondhatni, Ijza^an várta » szegedieket. Nem vártak hiátfa. Ott voltunk, „Nein a tételes jog, hanem az alulról feltörő emberi joguk alapján jött. lélr© éu hoz Meőbb támogatást kérő határozatokat « gyűlekaaet," — mondta a jelen Tölt na^y P'ohászka. £ a fakultat i v házasság üg júh-y t íiiegti'ttgíB azóta a világ minden rés'Zábe hirefutoH indítványunkat. £» utánam, az ország különböző részeiből jöttek kipirult arcú, lángoló beszéáft, ugyanazt kí­vánó #zónokok si a jelec. rolt hatszáz öreg ó* fiatal pap Ifllke egybe forradt. Mindent osak törvénybe uton. tEaáéfesjsel <e? üik itthon maradtatok, hogy örültetek! ö is foiiű rolt velem, kit a múlt vasárnap a Levél felolvasásával ©Is irat tál. Azt hiszem, ő örvendezett lég jobban. Engemet szeretett é« «z®r#t, ón is őt, mert jó fiu. Hiszen éu nem tudok senkit üem gyűlölni, vagy uem szeretni. Ezt tiltja a »ze' etet Istene. Es ő simogatta az én válla*') at, karomat és eugva kérdezte: — Mikorj-a várhatjuk? -— (Esztendőre, kettő­re, tiz re, húszra , . . majd ha Róma döat. tE^issé tul szomorodott. „Oh, hogy miért nem maga a papé?" — ilyesfélét sóhajtott. Láttam, hogy siet, hogy sietni akar. Szivé­nek világát nem ismertem, de nem ismertem rérének hullámzását sem. T.Ján adott szó, talán leküzdh©t''tlen szenved ily? Most már ismerem őt, hallottam szive dobogását s ha a ti és az én egykori küzdő társunk hmb tudott tovább várni, mint.ti, ifjú •barátaim, kik nagy aseudhen tovább vártok a nagy pillanatra, bará'i kezetek a kitaszított­ra ne dobjon uj követ Szeresd .felebarátodat. . . . Ea bocsásd meg a mi vétkeinket . . , gyöngyvirágos vasárnapi misé véget ért, a gyászgyülekezet eltávozott. Kóborlá­som közben hervadozó virágcsokrot, könnyes szent ti asszonyt és egy szomorú embert lát­tam az ablakban. lEljttt-s a könny és sóhaj Rómáig? Hiszem az Istent, hogy el ... Ne sirj tehát barna asszony, a főpásztor szomorú szívvel, köteles jogát gyakorolta. Tiz, htm év mulya nyilhat még a ti számotokra is gyöngy Vi rá giÍjatu mi­se újra ... Szivar, cigaretta, dohány a szegedi szabad kereske­delemben. t Saját Itudósítónktól.) A dohánygyárban feldolgozott szivarokat tudvalevően dr. Dett­re János kormányzóibiztos kiosztatta elárusí­tás végeit a tratikosok között, hogy a váron­nak valami jövedelmet biztosítson akkori szo­rult 'anyagi helyzetében, hogy ne mondjuk, pillanatnyi pénzzavarában, amely állandóan fenyeget. A szivarokat, bár fölemelt árban áru­sították, egy-kettőre eMrusitöUák. A trafiko­sokat nyomatékosan figyelmeztették az áru elrejtésével járó veszedelmekre s ők, akik úgyszólván az egész nyilvánosság ellenőrzése alatt állottak, hamarosan kiárusították az tógész készletet, félve az esetleges büntetéstől. A dohányárusok helyett azonban mások lak­rak zsebre tekintélyes hasznokat. Tág tér nyí­lott ismét a kaknározásnak és a lánckereske­delemnek. Olyanok is, akik nemcsakhogy nem kereskedők, de a kereskedői foglalkozás­tól is teljesen távol áldanak én akik legjob­ban szidták az árdragitckat, most ezerszámra vásárolták össze a szivarokat — továbbeladás végett. Százakat kerestek egyetlen üzleten. Eladták ügynököknek, akik a szivart kicsem­pészték a ímegszáillási vonalon alulra és fö­lül re. A szivart kétszeres, háromszoros, négy­szeres áron adták el ezek az ügynökök Buda; pesten, délegyházán, Ceglédén, lent p»di£ Szabadkán és Temesvár ott. A készletet bá­mulatos gyorsasággal vitték szét az ország­ban, ugy, hogy ami itthon -maradt s ítmeny­nyiben meg árdrágítók utján forgalomba ke­rül, csak a budapesti áron kapható. A dohánygyárinak van még dohánykész­lete s n város a földolgozandó szivarmennyi­séget ismét elárusíthatná, inert hiszen elég haszonnal járna rá nézve ez az üzlet; dő nem volna ajánlatos egyszerre akkora szivarkész-, letet a piacra vetni, mint a 'múltkoriban tör-, téut. A városnak olyanformán kellene eljár­nia jel&n súlyos anyagi helyzetében, a kor­mánytól s a forgalomtól való elzártságában, mintha az övé volna a dohánymonopólium. Ámbár, igaz, hogy monopóliumról most nem lehet szó, ha a valóságos áíKapotot tekint­jük. A piacon nyíltan árusítják a leveles, a fölvágott dohányt s a kész cigarettát. Hegy ebben a cigarettában csakugyan dohány van-e, azt még nem vizsgálta meg a városi vegy­vizsgáló állomás (ha ugyan ez az intézmény életben van még szegény). Bizonyos, hogy a piacon olcsón, csak húsz fillérért árusítják a cigarettát. Vegyi sajátosságai; 1. hogy az égést táplálja ugyan, de maga rosszul- ég, 2. hogy a füstje sötétszürke szinü s olyasféle szagú, mint az égő chitin, miniéi fogva .-nem Alaptalanul lehet föltételezni, hogy állati anya­gokat (tollat, hajat, vagy körömreszeléket) is kevernek belé. A kávéházakban is lehet kapni, hála Is­tennek, cigarettát a főúrnál S a piaci és a kávéházi csinált cigaretta közt az a különb­ség, hogy az utóbbi darabonként nem husz, hanem harminc fillér. De van trafikcigaretta is. Persze nem a trafikokban, hanem a sze­gedi sztabadkereskedelemben, a mozik előtt, az újságárusoknál s természetesein a főúrnál Az utcán 20—30 fillérért árusítják a Király cigarettát, s most nagyon keresett, kedvelt fajta, körülbelül olyan ínyenc finomság, mint amilyen valamikor az Egyptcmiból importált Myksos vagy Rhamses volt. A Király cigaretta,' amelyet a neve nem tett népszerütleneobé, különösen finom akkor, ha a kávéházban árul­ja a főur. Akkor t. i. felszökik az ára 40 fil­lérre. Hölgyet, Memphisi, Stambult, erős bosz­niai cigarettát is lehet vásárolni a szabadke­reskedélemben 50 fillértől fölfelé darabon­ként. A trafikcigarettát Temesvárról hozzák, mert az ottani dohánygyár állandóan üzem­ben van s csak cigarettákat készit. A város, azt hisszük, jövedeleniszerzés céljából kihasználhatná a konjunktúrát. A szegedi dohánygyár szivarral látná el a vá­ros nagy szükségletét, mert dohányt azután is lehetne szerezni, ha a gyár készfete elfogy. Cigarettát maga a város vásárolhatna Te­mesvártól, esetleg csere utján, ugy, hogy szi­vart adna cigarettáért. Szakértővel nem tár­gyaltunk erről az ügyről, de a pénzügyigaz­gatóság és a dohánygyár vezetőségei talán foglalkozhatnának vele. Hiszen sok ember biztositottabb legitim keresetéről s a közön­ség érdekeiről is szó van, mert még mindig nem lehet tudni, miből fizetik ;a pénzügyi és a dohánygyári tisztviselőket a jövő hónapokra, azonkívül az árdrágítást valamiképpen enyhí­teni kellene a dohány-kereskedésben is. P ^ szemes kapható minden mennyiségben Bokor János fiai cégnél Va!éria-íér. 243 Telefon 3-19. A portré festészet. Ha valaki azt kérdezné, mi a világ leg­hálátlanabb foglalkozása, kétségkívül csakis azt felelhetném, hogy a művészet. Még pon­tosabban meghatározva: az arcképfestészet. No, mert a tájképben, a csendéletben, a zsa­nérképben benne találhatók mindazon motí­vumok, amelyek az emberiséget általános­ságban érdeklik. Nem ugy nz arckép! Isten legyen irgal­mas a festőjének, ha véletlenül a kifejezett karakter nem egyezik a bíráló által keresett karakterrel. Mert no gondoljuk áru, hogy agr arekép megfestése ugyanaz, Unt egy tájé vagy csendéleté, amely nyugodtan hagyja magát szemlélni és a ÍV.-tő teljes szabadság­gal vetheti vászonra hangulatának és egyéni­ségének megfelelőleg az ott észleír igazságo­kat. A lefestendő egyér érzelmei változatai­nak hatása alatt van. amely érzelmek az ar­cán hüm visszatükröznün k. Máv most ezen sok elváltozás közül a nav lisztek ki kell egyet választani és azt r. blz:myos, néki megfelelő kifejezési rögzíti t.ieg; a vásznán. Van, aki társalgá- közben, van, aki szem­lélet közben örökíti meg' a modell arckifeje­zését. De lehet, ugyjbár, az összeg más motí­vumok közöl valamelyiket lefíkszálni. At­tól függ, hogy az illető lefestendő modell mi­féle érzelmeknek szokta átadni magát ilyen helyzetben. Leht vig, *zomeru, elmerengő, közömbös, álmos, unalmas, számító, ravasz, szóval a lehetséges érzelmek összes skálája, a melyek minden emberben benne vannak. Ha ezen .busz, - vagy 'nem tudom mennyi —- ér­zelmi. motívumok közül csak egyet is sikerül a festőnek a karakterrel párhuzamban kife­jezni, kész a portré. Már most jön a bíráló, aki esetleg sohasem látta az előtte álló fest­ményt ábrázoló egyénnél ezt a lelki motívu­mot, amelyet a festő megörökített. Ha mind­ezeket, amiket én most leírtam, nem tudja, azonnal kimondja a műre az elitélő véle­ményt. A németek leghíresebb aroképfestőj* Samberger, aki, ha fest, csak ép annyira csi­nálja meg az arcképet, amennyit a fönt emii­tette-k kifejeznek és ekkor azonnal abbahagy­ja. Müvei a hozzáértők előtt mégis tgljeeeű kész művészi munkák, pedig sem tónus, sem valőr nincs bennük. Be van rajz, van karak­ter, nem pedig valaaní érzelmi motívum az arcon kifejezve. Ha -azonban egy művész még ezen legfőbb lényegeken kívül szín-, valeur-, tónus-igazságokra is törekszik, ugy ezért kü­lön bámulat illeti meg a művészt, mert majd­nem a lehetetlenséggel küzd. Hogy mindezeket leirom, annak oka a sajtóban és más oldalról leadott vélemények indítottak. Az a nem megfelelő elismerés, a mely az ilyen művészet elbírálásához és mél­tányol ásához szükséges, késztetett arra, hogy védelmére keljek e speciális művészetnek, a melynek egyedüli művelője .Szegeden Papp Gábor. Művészi készültségéről fölösleges szót; vesztegetni. Teljesen birtokában van mind­azon eszközöknek, amiket egyszóval tudásnak neveznek a festészetben, uArcképei tökéletes művészi becsületességgel vannak festve. A karakter, az érzelmi motívumok melleit tö­rekszik a szint, a tónust, a valőrt belevonni arcképeibe és ezek csodálatosmód sikerülnek is. Aliol markáns karakterű arccal van dol­ga, mint például dr. Hatassa arcképénél, ott teljes hűséggel markáns és erőteljes, egyszó­val igaz. Aliöl természetes, üde, ifjú szépsé­get fest, ott természetes és a tárgy karakteré­nek megfelelőleg könnyed s üde. Ilyen a pasz­tel női tanulmányfeje, amely Lenbachnak is büszkeségére válna. Ilyen portré után Páris­ban a legkeresettebb portréféstő lenne Papp Gábor. Joaehhn Ferenc, hogy a legjobb szivarkahüuelyek, levélpapírok és legszebb képes levelezőlapok csakis a A1ÉD! SPECIAUTE hygienikue szivarkahüveiy főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. sz. alaft kaphatók. Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben* Francia-magyar szótárak is kaphatók, 219 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom