Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-27 / 95. szám

ázegerl, 1919. április 27. MlMAöYAíftOBSZÁU kei, mert most is a háború alatti nyeresége­ket akarják. A polgármester viszont a villamosvasút példájára hivatkozott. Azt most a munkások tartják tizemben, mégis két izben voltak kénytelenek fölemelni az árakat, hogy rá ne fizessenek. Akadhatnak — mondotta — o'yan munkaadók, akik jóakarattal sem tudják meg adni a nagy fizetéseket. Ha most talán ráfizetnek is vállala­tukra, felelte erre Ferenczi elvtárs, ezt meg­érdemlik tőlük a munkások, akik a háború alatt annyit áldoztak értük. Végül a munkaügyi bíróságok ítéleteiről volt szó, amelyeket egyes munkaadók, bízva a francia ura'omban, nem akarnak respektálni. — A franciák az ítéletekbe egyáltalán nem avatkoznak. —•" felelte a polgármester. A kjUdötíség erre eltávozott. Miért ment szabadságra dr. Szakáll József? — Ujabb incidens a rendőrik rangjelzése miati. (Saját íudósitónktóü Dr. Szakáll József a rendőrség közigazgatási osztályának veze­tője. mint ismeretes, hat heti szabadságra ment. Ennek a szabadságolásnak előzménye van. A trendőrség egyrésze ugyanis, mint megírtuk, vissza kívánta a rangjelzéseket, a melyeket tudvalevően eltöröltek. Dr. Szakái! viszont ellene volt az újból való disztingvá­lásoknak. Ezért hatvan rendőr küldöttségben a polgármester elé jálnult és dr. Szakáll Jó­zsefnek a rendőr hivaf(i éléről való eltávolí­tását követelte. Ez a követelés nem teljesült, de dr. Szakáll maga kérte szabadságolását. A hatvan rendőr, továbbá ár. Papp Menyhért és Pottyondy Miklós rendőrkapi­tány ezuitán is kívánatosnak tartották a rang­jelzést, azzal a megokolással, hogy a franciák a disztinkció nélkül nem ismerik föl őket. Az ügy dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Jabódv Zsoltr a karhatalmi kirendeltség pa­rancsnoka elé került, akiknek jelentést tettek róla. t. -v JKegkezMiiek a tárgyalások a német békedelegációval A német lapok az antant békefeitéfefelr6i, mérsékletre Int. — Osírsesceau ís Berlin, április 36. A temesvári délszláv I sajtóiroda jelenti: A német külügyminiszter e hó huszonnegyedikén a következő táviratot intézte a. Spaaba összegyűlt német fegyver­szüneti bizottságnak: Kérem, közöljék az ottani francia megbí­zattál a következőket azzal, hogy ezt a szö­vetséges hatalmaknak továbbítsa; —- A francia miniszterelnök és hadiig-. ­miniszter a szövetséges hatalmak megbízásá­ból a német kormánynak azt az ajánlatot tet­te, hogy a békekonferenciára ugyanolyan tel­jes meghatalmazása megbízottakat küldjön, mint a szövetséges hatalmak. Ennélfogva a német minisztertanács legutóbbi ülésén •• kö vetkező személyiségeket bízta meg teljes föl­hatalmazással Németországnak a békekonfe­rencián való képviseletével; Gróf fírockdort-R'Mzau küEigymi;.'.-:/,­tert, Gibbert posuuninis-ztert, Leimert, a po­rosz országgyűlés elnökét, dr. Kari tan. t és dr. Sieksugot. A német kormány hajlandó ezeket a sze­mélyeket Versailles.be küldeni, ha biztosíté­kot kap, hogy ott tartózkodásuk ideje alatt teljes mozgási szabadságuk lesz és a német kormánnyal való érmikezés céljából a távir­dát és telefont használhatják. Berlin, április 26. A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: A Vossische Zeitung fog­lalkozik a szövetségeseknek a német kor­mányhoz intézett legutóbbi jegyzékével és azt irja, hogy ebből kiderül, miszerint a szövet­ségeseknek nincsen szándékukban, hogy a bé­két kényszerítsék Németországra. A lap sze­rint a jegyzéket Clemenceau mint a szövet­ségesek haditanácsának elnöke állította ősz­sze. Páris* április 26. A temesvári délszláv sajtóiroda jelenti: A négyes bizottság legutób­bi ülésén Clemenceau kijelentette, hogy Fran­ciaországnak legfőbb törekvése, hogy mielőbb tartós békéhez jusson. Kcrést intézett a szö­vetséges államok összes delegátusaihoz, hogy az összes kérdésekben laniistíéanak minél na­gyobb engedékenységet, mert csak ily módnn lesz lehetséges az összes igényeket kieíégite? ni. Hangsúlyozta az egyetértés szükségessé­gét. Kijelentette, hogy éppen olyan egyetér­tést kell tanusitaniok a béketárgyalások al­kalmával, mint amilyen egyérteímüleg jár­tak el a háborúban. Az egész emberiség; ma Parisra tekint. Re kell bizonyítani, hogv a ta­nácskozások befejezése után uj korszaka kez­dődik az' emberiségnek. Páris, április 26. Az utóbbi napokban :i dobrüdzsai román határokról volt szó. A ne­hézségek nagyok. Romániának szemére ve­tik, hogy a háborít alatt nem védte eléggé ezeket a vidékeket. Páris, április 26. A görög de! gáuisok tegnap délután megjelentek a, szerb delegá­tusok házában, ahol hosszabb idei® egyibt tárgyaltak. Berlin, április 26. A Tagliche RbmlscUai egy cikkében ama reményének ad kii k; \.í, hagy sikerülni fa;:- a békét meg'-ötni, ha az antant komoly tárgy HM kba bocsátkoz;:- Né­metországgal. A Berliner MorgenpoU szerint az ant.-mt jegyzékének tartalma ugyan örvendetes, de még mindig nem bizonyos, vájjon az egyen­lőség alapján fognak-e a németekkel tárgyal­ni, vagy sem. A Berliner Volksbla't szerint a iegyzák 'tangja ugyan kicsit büszke, de nem a hang, hanem a tartalom a fontos. A Berliner Börsenkurir ama reményéne' ad kifejezést, hogy az an-tam tényleg! tárgyal­ni akar a németekkel, nem pedig csak alá­íratni a delegátusokkal a békeszerződest. A szövetségesek a német megbízottak teljes meghatalmazását remélhetőleg nemcsak de­koratív célból kívánják, hanem a megbízás gyakorlati alkalmazását sem fogják megaka­dályozni. Megalakult a szegedi képző­művészek szakszervezete. (Saját tudósítónktól.) A 'szegedi képző­művészek is belátták végre, hogy csakis a tömörülésben van erő és szombaton délután megalakították szakszervezetüket. Az alaku­ló ülésen nem jelentek meg a képzőművészek teljes számban, amiből a megjelentek arra következtettek, hogy egyesek kiakarják von­ni magukat az egyesülésből. Az ülést Papp Gábor korelnök nyitotta meg, akinek felszólítására kimondták a szak­szervezet megalakulását. Ezután megválasz­tották a következő tisztikart; elnök Papp Gá­bor, alelnök Joachim Ferenc, titkár Vtasics Károly és Aczél iMaery, pénztáros Heks Ist­ván, ellenőr Uódy Géza. A szakszervezeti bi­zottságba Gergely Sándor és Helíer Ödön elvtársakat delegálták. Az újonnan alakult szakszervezet ezr után elhatározta, hogy május 11-én képző­művészeti kiállítást rendez a kultúrpalotában. A kiállítás két hétig lesz nyitva, a kiállítandó képeket és szobrokat május 4-éig kell a kultúrpalotába küldeni, hogy a zsűri megbí­rálhassa. A kiállítás rendezésével Gergely Sándort és Tauszig Ármint bízták meg, a zsűribe pedig a következőket választották bet; Papp Gábor. Joachim Ferenc, Gergely Sándor, László Gyula, Tauszig Ármin és Aczél Maery. A belépiidijat a megnyitás napi-Ara öt •koronában', a kiállítás többi napjaira két ko­ronában állapították meg. A szakszervezetek ingyen tekinthetik meg a kiállítást. * Eddig a komoly rész. Ami ezután követ­kezik, az rendszertelen följegyzés azokról a kijelentésekről, amik az alakuló ülésen el­hangzottak. Az első kedves kijelentés a pénztáros­választásnál hangzott el. Az áfásra nehezen •akadt vállalkozó,, mire az egyik művész-elv­társ végigmustrálta a többit és az égiknél megállapodva i'gy szólt: — Váll'alja el elvtárs, magának 'olyan tisztességes arca van ! Az'elvtárs ennek dacára nem vákalko­zott az állásra. Vitatkoztak arról is, hogv csak elismert művészeket vegyenek-e be a szakszervezet­be, vagy kezdőket is. Gergely Sándor vetett véget a vitá­nak: — Azokat talán a diktápsok szakszer­vezetében kellene e'belyezni, — mondotta, majd igy folytatta: — Alig íftok itt professzionista piktort — Nem kell azt firtatni, — válaszolta Mindenkinek Ttlefo* 15-20, • • • • • érdekébe áll szivarkapaplrokaí, sziv irkahüvelyeket a MÉDI SPÉCI 4LITE hygienikus sdvarkahüvely főrak­tárában vásárolni. 219 Szeged, jékai-utca 11. szám. • • • • Eladás ugy nagyban, valamint k!c - í

Next

/
Oldalképek
Tartalom