Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-19 / 89. szám

e hó 22-én, kedden d. u. 4 órakor tartja első gyűlését. Minden tanácstagnak kötelessége pontosan megjelenni. A megválasztott tanácstagok a városhazán, I. emelet 12. számú szobában vehetik át igazolványaikat. Nagyszombat. Ü már ott feküdt a nyitott sírban, amely a koponyák hegyéhez közel volt, kezeim és lábain a szögiek helye, oldalán a lándzsa nyo­ma, testén a gyollics, amelybe anmatheai Jó­zsef és Nikodémus tette, az a Nikodémus, aki titokban volt hive és követője a Názáretinek. Pilátus megmosott kezét dörzsölte, Péter a harmadik kakasszóra gondolt, Mária Magda­léna a kenetet készttetne, Veronika •gondosan eltette a kendőt, a nép az ünnepekre készülő­dött, a katonák, az idegen légió vitézei, tovább kockáztak és énekeitek, Rómára emlékezvén a távoli provinciából, az istein háta mögiiil, Rómára, Mtoj a Cézár kenyeret és cirkuszt ígér a tömegnek, ahol igladiétorolk" vérében' gyönyörködik a közönség, Rómára, ahol Ho­ratius arról énekeli, hogy röviid az élét, most keli inni és öletei! Az alkonyatban egv ár­nyék kószált a sir körül, .pénzt számolt és sápptadtam nézte-az eget, amelynek kárpitja rtegnap meghasadt és nézte a hegyet, amelyen három üres keresztfa meredt a 'végtelenség­be. Az árnyék sötét volt és imbolygó, csak az ezüst pénz csillogott, ameiyet időnkint meg­csörgetett. A kósza lember csak botorkált a sir körüil1, nem találta helyét a földön és az égen. A hegy jutott escáibe, a Oenezáret mel­lett, a hagy, amelyen egy holdas lestén valaki azt mondotta, hogv 'boldogok a tiszta szívű­ek. fi-s eszébe jutott az a heigy is. amelyem •az Embernek Fia megkísértetek, és elutasí­totta magától az uralkodást a világ minden birodalmai fölött és egy másik hegy is őszébe jutott, amelyen az Embernek Fia színében elváltozott és lön. mint. a tündöklő hó és-eszé­be jutott a mondás a tevéről, és a tü fokáról, meg a gazdagról és a meny-országról, fis fes­tőképpen eszébe jutott és szivébe .nyilallott' az Ember Fiáinak tekintete az utolsó vacsorán, midőn testét és vérét adta és búcsúzó piilan­tásla az olajfák hegyén, amelyben végleten fájdalom és mélységes szomorúság csillogott, miközben a rőt fáklyák fényénél mesztelen kardok ragyogtak az estében. A kósza árny -szeretiett volna most beletemetkezni az éjsza­kába, beleöl v adni a semmibe, a pénzt, a vér diját eldobálta az útfélre, a köntöséti m.i,g­tépte és kötelet font a foszlányaiból. Mária Magdaléna megindult a sirató asszonyokkal a sir felé, amelynek bejáratánál az idegem- ka­tonák egymásnak dőlve az arany szabadság­mól álmodoztak, míg fölöttük már ott lebe­gett, piros sebeikkel és tündöklő fehéren. Ö, akit a nemzetek vártak es aki jött, hogy el­vegye e világnak bűneit! Nincs pénz a szegedi bankokban. (Saját tudósítónktól.) A szegedi bankok a legsúlyosabb helyzet előtt állanak. Pénz­készletük úgyszólván teljesen kifogyott any­íyjna, hogy a hetibérek .kifizetésére WIÜ tud­nak pénzt kiadni. Egyik-másik bankban még van valamennyi pénz, igy a Kereskedelmi és Hitelbankban körülbelül kétszázezer korona városi pénz van, de már a Szeged Csongrádi Takarékpénztár alig ötvenezer korona pénz­készlet fölött rendelkezik, ami a bank nagy iizleti forgalmához képest természetesen számba sem jöhet. A kisebb bankok teljesen pénztelenül állanak. A város, mint ismeretes, bocsátott ki pénzt, de abból nem segítheti ki a bankokat, mert a városnak elsősorban saját szükségleteit keh fedezni. A helyzet tehát ez idő szerint, csaknem vigasztalan . A szombati hetibéreket aligha tudják ily körülmények közt kifizetni a vállalatok, auii a munkásság megélhetését veszélyezteti. A fenyegető pénzhiányról természetesen tudomása van Dettre János .kormányzóbiz­tosnak és Somogyi Szilveszter polgármester­nek is, akik azonban ez idő szerint nem tud­nak változtatni a helyzeten. A segítségnek pedig sürgősen be kell következnie, mert a súlyos gazdasági válságot, amellyel a pénz­hiány jár, el kell hárítani. Ennek egyik mód­ja az lenne, ha a bankok saját vagyonuk ter­hére bocsátanának ki pénzt. Mint értesülünk, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár rövide­sen ebez az eszközhöz folyamodik, hogy a pénzhiányt megszüntesse. A Szeged Csongrá­di Takarékpénztár száz koronás bankjegyeket fog kibocsátani öt millió korona értékben. A bank naponta ötvenezer korona. értékű bankjegyeket fog forgalom! a hozni. Valószí­nű, hogy a többi bank is hasonló módon igyekszik majd pénzkészletéről gondoskodni, mert a mostani helyzetben más mód nem kí­nálkozik a pénzhiány megszüntetésére. Az Osztrák Magyar Bankban sincs pénz és egye­lőre nincsen remény arra, hogy lesz. De bár­miként is legyen, nem szabad tétlenül nézni a dolgot és föltétlenül segíteni kell az állapo­tokon. A munkásság, amely hetibéréből él, a bankok pénzhiánya miatt nem nélkülözheti keresményét, de szükség van a gyors intéz­kedésre azok miatt is, akik a bankban elhe­lyezett betétjükre vannak utalva. Mibe kerül most a kiskertek művelése. (Saját tudósítónktól.) A város lakossá­gának élelmezése szempontjából felbecsiilhe­tétlen értékük van azoknak a kiskerteknek, a melyek [gazdálkodásra szoktatták a háború alatt is Szeged proletár lakosságát. A száz, kétszáz és ezeknél több, egész Uatszáz .négy­szögi'*! területű kiskert-gazdaságok az idei gazdasági évben egészem körülölelik a várost. Legújabban a kiskerteket a körtöltés aliáb.n, a Makkoserdő helyén, a város által parcellá­zott több ezer holdnyi .parcel'a,- továbbá a Tisztviselők Otthona által a Macskái töltés VIII. évfolyam, 89. szám. SZECi£&, KARASX-VTCA %2 A tssadéhhuta. TETEIAN*.: 305. Sjeíitesíf6sé8i M nxartissTióséft #elaía«j»! jJfiS. Szeged, 1919. S'LOS""Í£E.T£SI ÁBA: .évre 96 - K. negyedévre 24. <••., fé ésre . , 48 — K. e?v te napra &.— í. Egyes szám ára 30 fillér. Szombat, április 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom