Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-13 / 84. szám

Ara 30 fillér. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: SIEGEO, KÁRÁSZ-UTCA a. szAm. A szerkesztőség telefonja: 3C5. ELŐFIZETÉSI ARA : égés* évre 96— K. negyedévre 24.— K. félévre . . 48.— K. c?v hónanr* jj,— X. Egyes szám ára 30 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAM A kfadéhlv3tal telefonja i 305. Szeged, 1919. Vili. évfolyam, 84. szám. Vasárnap, április 13. Szikratávirat. han tudatjiu Orosz proletár testvéreink szikratávi ráü­ti k velünk, hogv bosszú és kemény küzdelem uKán a legújabb ellenforradalmat teljes sikerre'' legyőzték minden vonalon, a külső és belső ellenségek támadásait egy­aránt. Világtörténelmi jelentőségű esemény ez. még a mai világtörténelmi napokban is. amikor a felébredő természetiül együtt éb­rednek uj öntudatra, uj é'etre, egy uj világ­rend megteremtésére. Mert. amim a proleta­riátus kiizderme ma nemzetközi és végső dia­dala holnap színltén nemzetközi diadal lesz, azonképpen a burzsoáziának, valamint a vele szövetkezett középkori feudalista maradvá­nyoknak harca az uj társadalmi hit olíen. szintén nemzetközi. Két internacionaé kiizd ina a világon, a proletariátusé, amely nyíltan és elemi erővel hirdeti, országhatárokon innen és tul, az Ember jogát, a nép igazát és abiir­zsoáké, amely soviniszta jelszavak köpenyé­| tette tönkre és emésztette .fel. Aki ma itt a régi rendet alkarja, az anarkiát akar. Aki ma itt az uj rend ellen szegül, az azt kívánja, hogv milliók végezzenek magúikon harakirit1 egye­seik miatt. A napokban egy kékszemű, nyí't tekintetű, kérges tenyerű orosz munkás meg­állított bennünket az utcán és azt mondotta: Az orosz népnek köszönheti a világ, hogy mindnyájan emberek leszünk! Megkérdezem tőle, ismeri-e Tolsztojt? Azt felelte egy krs 'be burkolózva, fe gy ve re ível ak ar j a a hazugság rozsdás és csorba visszacsinálni azt. amit a fejlődés örök törvénye megteremtett és ' a népeket egymás elten uszítva papol népek szövetségéről, országhatárokat tologatva sza­va1 hazaflságról és reformok flastromával akar eltakarni vérző, égbekiáltó sebeket. Orosz proletár testvéreink, az uj kör bámu­latos fegyelmi és ki tartású proletárseregével most verték le az utolsó, elszánt és meddő kí­sérletet, amely a régi világ romjait próbálta újra tatarozni a régi bűnök, a régi hazugsá­gok, a régi szolgásáé palotájának. Tudatlan parasztok és az uj időkről tudni nem akaró kizsákmányolók szövetkeztek Keleten, a Szovjet-Oroszország ellen az antant burzsoá­zia kémeivel és ügynökeivel és a játszmát csú­fosan és véresen elvesztették. A világon ma nincs hatalom, amely megállítsa a világfor­radalom robogó szekerét. A világon ma nin­csen kinai fai, amely elzárhatná a testvéri ölielésre lendülő proletárkarok kézfogását. A világon ma nincsen olyan csodaszer, amely meg tudná ölni a szent bacülusi a világsza­badság felszabad.!tó és megváltó gondolati­nak grippe russe-ét. Az orosz proletártestvé rek szikra távirata, amilyen lelkesítő, föleme­lő és biztató számunkra, éppen annyira intő jel mindazoknak, akik nálunk még mindig nem tanultak és nem felejtettek és még min­dig a régi hangon a régi nótát akarják fújni, íme-, nem csupán esztelenség és oktalanság elleníorradalmárnak lenni, de egyúttal igen nagyon veszedelmes és kellemetlen is. Az orosz ejénforradalom betört és véres fejét hadd mutassuk föl azoknak, akik még min­dig játszanák a fejükkel, olyasmiken törvén azt, amelyek á diadalmas néperő és népaka­rat forradalmi parancsába ütköznek. Don Ruixote szerepére vállalkozni mindig mulat­ságos vcít, egy kissé szomorú'is, de ma fö­'Ötftéb'b kockázatos, hogv ugv mondjuk, élet­veszélyes. De don Ruixote legalább szén ha­zugságokért, kedves fellegváraikért, édes il­lúziókért ment neki fejjel a falnak és a szél­malomnak, ám a mai manchai lovagok a vi­lág legnagyobb történelmi igazságtalanságát óhajtanák vissza, amely a legsiralmasabb és legszörnyűbb csődbe került, amely önmagát gondolkozás után: Igen, ismerem. Ö volt az, aki grófból munkás lett! Ugv éreztük, míntr ha egy uj hit bö'esőjénél állanánk. Igy kez­dődik' a '•.venda. Egy orosz proletár, aki a háború és béke költőjét a legszebb emberi el­ismeréssel ugv tünteti ki hogv azt mondja róla: grófból munkás lett! Munkás, dolgozó virrasztó, alkotó, megvá tó ember, testvérünk, örömünk, büszkeségünk és vigasztalásuuk. Mindnyájunké. előkészületek a hétfői választásra. tásl népgyűlés elmarad, mert a vezetőségi tagok a tanyákon vannak el oglalva a választásoknál. A népgyűlés helyett délelőtt 11 órakor az uj Munkásotthonban az összes szakszervezetek együttes gyűlést tartanak. Déiután 3 órakor a Korzó-moziban a nők nagygyűlése lesz. Este 6 órakor az összes pártszervezetek együttes gyűlést tartanak. Hétfőn munkaszünet. hétfőn választják a szegedi munkás-, katona- és Jölömivestanácsot. - Szeged 240 tanácstagot választ, akik 50-et küldenek a Tanácsok Kongresszusába. — (Saját tudósítónktól.) Eljön ideje annak is, mikor külső körülményekhez való kénysze­rű alkalmazkodás nélkül, teljesen szabadon végezheti nagy társadalmi átalakító munká­ját Szegeden is a proletárság. De amit már most lehet megcséekedni. azt halogatni nem szabad. A kommunizálás munkáját Szege­den is folytatni kell. Meg kell szüntetni a pénz iralmát. le kell: taszítani mindenek fölé emelt; cifra trónusáról ezt a hamis bálványt. Rop­pant erős még ez az álistenség, de csak azért, mert* önként hódolnak neki milliók. Oroszor­szágban Intézték ellene, a pöffeszkedő, gőgös, kegyetlen kapitalizmus ellen, az első hatal­mas ostromot s most hü szövetségben együtt állják a nagy harcot Oroszország, Magyaror­szág és Bajorország proletárjai. 'Kemény harc ez, de a nagytőke mindent leigázó ha­talmának meg kéli szűnnie. Sok évezred ko­moly tapasztalatai után végre meg kell érle­lődne az egész emberiség, lelkében annak a belátásnak, hogy semmiféle érctörvény nem írja elő a rabszolgaságot és igenis van lehető­ség arra, hogv az ész és a munka kormányoz­za az emberek világát1, arra. hogy egy kisebb­ség a gazdagságával ne tartsa elnyomott­ságban az óriási többséget, hogy a származás, a vér, a fajta áieíőkelősége ne alázza meg az „alacsonyakat". Ember nem lehet ala­csony származású, vagv ha igen. akkor nin­csen magas származás. Hiszen a föld min­den élőjével, állattal, növénnyel kell 'tarta­nunk a rokonságot. Egyenlő jogaink vannak a föld minden javaihoz s mindazokhoz a szel­lemi és anyagi kincsekhez, amelyeket az em­beriség a'kot ott és alkot folyvást nagyszerű munkájával. Senkitől sem szabad elzárni a levegőt, amelynek éltető parányaiból annyit szívhat be mindenki amennyire a szervezeté­nek szüksége van, anélkül, 'hogv elvenné más mii iók és milliók részét. Szellemi és anyagi javakból se szabadjon kizárni sínylődő kol­dusokként milliókat, csakhogy tízezreké le­gyen minden fölösleges bőség, unalomig való pazar kényelem, az élet minden állítani való szépsége. Ezt akarják a világ proletárjai! De a nagy célt csak ugy lehet elérni, ha győzelme­sen vívják meg harcukat a töke uralma elle;\ ha teljesen lerombolták a 'tőke hatalmán fel­épült társadalmak egész rendszerét. A rom­bolás müve fájdalmakkal, szenvedésekkel jár, de legyen vigasztalás, hogy kertes, dísze < palota épül a rozzant, férges kaszárnya he­lyén. Megépül a palota, amelyben mindenki kényelmes he'yet talál, aki dolgozik, amely­ben a 'munkaikötelesség teljesítések föltétele­vei szabad lesz az egyén minden apró ős nagy zsarnokok elnyomásától. A proletárnak, aki dolgozott', de éppen hogy csak megélt, mialatt pénzt s ezzel minden földi jót szer­zett a munkaadójának, nem kel' majd robot­ban, gondban eltölteni egész éetéí. nem lesz­nek kitaszított nyomorultak, pincék vackain tengődő, éppen csak hogv vegetáló ember­barmok, de nem lesznek túltengő élvezések­től életunt milliomosok sem. \kz embert, az emberi munkát meg fogja becsülni a szociá­lis állam. Nem hajtanak majd embercsordá­kat baromi munkára, sem a háború vágóhíd­jára. Mindenki (békéjének, jólétének társa­dalmát akarja megteremteni a proletárság, amely — hogy ez lehetővé váljék — átvette, most az uralmat. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom