Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-13 / 84. szám

Ara 30 fillér. DELMAGYARORSZAG Szerkesztőség: SIEGEO, KÁRÁSZ-UTCA a. szAm. A szerkesztőség telefonja: 3C5. ELŐFIZETÉSI ARA : égés* évre 96— K. negyedévre 24.— K. félévre . . 48.— K. c?v hónanr* jj,— X. Egyes szám ára 30 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAM A kfadéhlv3tal telefonja i 305. Szeged, 1919. Vili. évfolyam, 84. szám. Vasárnap, április 13. Szikratávirat. han tudatjiu Orosz proletár testvéreink szikratávi ráüti k velünk, hogv bosszú és kemény küzdelem uKán a legújabb ellenforradalmat teljes sikerre'' legyőzték minden vonalon, a külső és belső ellenségek támadásait egyaránt. Világtörténelmi jelentőségű esemény ez. még a mai világtörténelmi napokban is. amikor a felébredő természetiül együtt ébrednek uj öntudatra, uj é'etre, egy uj világrend megteremtésére. Mert. amim a proletariátus kiizderme ma nemzetközi és végső diadala holnap színltén nemzetközi diadal lesz, azonképpen a burzsoáziának, valamint a vele szövetkezett középkori feudalista maradványoknak harca az uj társadalmi hit olíen. szintén nemzetközi. Két internacionaé kiizd ina a világon, a proletariátusé, amely nyíltan és elemi erővel hirdeti, országhatárokon innen és tul, az Ember jogát, a nép igazát és abiirzsoáké, amely soviniszta jelszavak köpenyé| tette tönkre és emésztette .fel. Aki ma itt a régi rendet alkarja, az anarkiát akar. Aki ma itt az uj rend ellen szegül, az azt kívánja, hogv milliók végezzenek magúikon harakirit1 egyeseik miatt. A napokban egy kékszemű, nyí't tekintetű, kérges tenyerű orosz munkás megállított bennünket az utcán és azt mondotta: Az orosz népnek köszönheti a világ, hogy mindnyájan emberek leszünk! Megkérdezem tőle, ismeri-e Tolsztojt? Azt felelte egy krs 'be burkolózva, fe gy ve re ível ak ar j a a hazugság rozsdás és csorba visszacsinálni azt. amit a fejlődés örök törvénye megteremtett és ' a népeket egymás elten uszítva papol népek szövetségéről, országhatárokat tologatva szava1 hazaflságról és reformok flastromával akar eltakarni vérző, égbekiáltó sebeket. Orosz proletár testvéreink, az uj kör bámulatos fegyelmi és ki tartású proletárseregével most verték le az utolsó, elszánt és meddő kísérletet, amely a régi világ romjait próbálta újra tatarozni a régi bűnök, a régi hazugságok, a régi szolgásáé palotájának. Tudatlan parasztok és az uj időkről tudni nem akaró kizsákmányolók szövetkeztek Keleten, a Szovjet-Oroszország ellen az antant burzsoázia kémeivel és ügynökeivel és a játszmát csúfosan és véresen elvesztették. A világon ma nincs hatalom, amely megállítsa a világforradalom robogó szekerét. A világon ma nincsen kinai fai, amely elzárhatná a testvéri ölielésre lendülő proletárkarok kézfogását. A világon ma nincsen olyan csodaszer, amely meg tudná ölni a szent bacülusi a világszabadság felszabad.!tó és megváltó gondolatinak grippe russe-ét. Az orosz proletártestvé rek szikra távirata, amilyen lelkesítő, fölemelő és biztató számunkra, éppen annyira intő jel mindazoknak, akik nálunk még mindig nem tanultak és nem felejtettek és még mindig a régi hangon a régi nótát akarják fújni, íme-, nem csupán esztelenség és oktalanság elleníorradalmárnak lenni, de egyúttal igen nagyon veszedelmes és kellemetlen is. Az orosz ejénforradalom betört és véres fejét hadd mutassuk föl azoknak, akik még mindig játszanák a fejükkel, olyasmiken törvén azt, amelyek á diadalmas néperő és népakarat forradalmi parancsába ütköznek. Don Ruixote szerepére vállalkozni mindig mulatságos vcít, egy kissé szomorú'is, de ma fö'Ötftéb'b kockázatos, hogv ugv mondjuk, életveszélyes. De don Ruixote legalább szén hazugságokért, kedves fellegváraikért, édes illúziókért ment neki fejjel a falnak és a szélmalomnak, ám a mai manchai lovagok a világ legnagyobb történelmi igazságtalanságát óhajtanák vissza, amely a legsiralmasabb és legszörnyűbb csődbe került, amely önmagát gondolkozás után: Igen, ismerem. Ö volt az, aki grófból munkás lett! Ugv éreztük, míntr ha egy uj hit bö'esőjénél állanánk. Igy kezdődik' a '•.venda. Egy orosz proletár, aki a háború és béke költőjét a legszebb emberi elismeréssel ugv tünteti ki hogv azt mondja róla: grófból munkás lett! Munkás, dolgozó virrasztó, alkotó, megvá tó ember, testvérünk, örömünk, büszkeségünk és vigasztalásuuk. Mindnyájunké. előkészületek a hétfői választásra. tásl népgyűlés elmarad, mert a vezetőségi tagok a tanyákon vannak el oglalva a választásoknál. A népgyűlés helyett délelőtt 11 órakor az uj Munkásotthonban az összes szakszervezetek együttes gyűlést tartanak. Déiután 3 órakor a Korzó-moziban a nők nagygyűlése lesz. Este 6 órakor az összes pártszervezetek együttes gyűlést tartanak. Hétfőn munkaszünet. hétfőn választják a szegedi munkás-, katona- és Jölömivestanácsot. - Szeged 240 tanácstagot választ, akik 50-et küldenek a Tanácsok Kongresszusába. — (Saját tudósítónktól.) Eljön ideje annak is, mikor külső körülményekhez való kényszerű alkalmazkodás nélkül, teljesen szabadon végezheti nagy társadalmi átalakító munkáját Szegeden is a proletárság. De amit már most lehet megcséekedni. azt halogatni nem szabad. A kommunizálás munkáját Szegeden is folytatni kell. Meg kell szüntetni a pénz iralmát. le kell: taszítani mindenek fölé emelt; cifra trónusáról ezt a hamis bálványt. Roppant erős még ez az álistenség, de csak azért, mert* önként hódolnak neki milliók. Oroszországban Intézték ellene, a pöffeszkedő, gőgös, kegyetlen kapitalizmus ellen, az első hatalmas ostromot s most hü szövetségben együtt állják a nagy harcot Oroszország, Magyarország és Bajorország proletárjai. 'Kemény harc ez, de a nagytőke mindent leigázó hatalmának meg kéli szűnnie. Sok évezred komoly tapasztalatai után végre meg kell érlelődne az egész emberiség, lelkében annak a belátásnak, hogy semmiféle érctörvény nem írja elő a rabszolgaságot és igenis van lehetőség arra, hogv az ész és a munka kormányozza az emberek világát1, arra. hogy egy kisebbség a gazdagságával ne tartsa elnyomottságban az óriási többséget, hogy a származás, a vér, a fajta áieíőkelősége ne alázza meg az „alacsonyakat". Ember nem lehet alacsony származású, vagv ha igen. akkor nincsen magas származás. Hiszen a föld minden élőjével, állattal, növénnyel kell 'tartanunk a rokonságot. Egyenlő jogaink vannak a föld minden javaihoz s mindazokhoz a szellemi és anyagi kincsekhez, amelyeket az emberiség a'kot ott és alkot folyvást nagyszerű munkájával. Senkitől sem szabad elzárni a levegőt, amelynek éltető parányaiból annyit szívhat be mindenki amennyire a szervezetének szüksége van, anélkül, 'hogv elvenné más mii iók és milliók részét. Szellemi és anyagi javakból se szabadjon kizárni sínylődő koldusokként milliókat, csakhogy tízezreké legyen minden fölösleges bőség, unalomig való pazar kényelem, az élet minden állítani való szépsége. Ezt akarják a világ proletárjai! De a nagy célt csak ugy lehet elérni, ha győzelmesen vívják meg harcukat a töke uralma elle;\ ha teljesen lerombolták a 'tőke hatalmán felépült társadalmak egész rendszerét. A rombolás müve fájdalmakkal, szenvedésekkel jár, de legyen vigasztalás, hogy kertes, dísze < palota épül a rozzant, férges kaszárnya helyén. Megépül a palota, amelyben mindenki kényelmes he'yet talál, aki dolgozik, amelyben a 'munkaikötelesség teljesítések föltételevei szabad lesz az egyén minden apró ős nagy zsarnokok elnyomásától. A proletárnak, aki dolgozott', de éppen hogy csak megélt, mialatt pénzt s ezzel minden földi jót szerzett a munkaadójának, nem kel' majd robotban, gondban eltölteni egész éetéí. nem lesznek kitaszított nyomorultak, pincék vackain tengődő, éppen csak hogv vegetáló emberbarmok, de nem lesznek túltengő élvezésektől életunt milliomosok sem. \kz embert, az emberi munkát meg fogja becsülni a szociális állam. Nem hajtanak majd embercsordákat baromi munkára, sem a háború vágóhídjára. Mindenki (békéjének, jólétének társadalmát akarja megteremteni a proletárság, amely — hogy ez lehetővé váljék — átvette, most az uralmat. *