Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-11 / 82. szám

4 zsoázia iránti szervezett bizalomra: ahelyett, hogy leleplezték volna, szentesitették ezt a csalást. Minden oszíályképviselet általában és egé­szében osztályának akaratát hajtja végre. Az imperialisták taktikája, kik bankjaik vagy gyáraik irodáiban iilnek, törvényes vagy 'tör­vénytelen ,kongresszusaikat" és tanácskozá­saikat látogatják, a valóságban megegyezik azoknak a taktikájával, akik már benn ülnek a miniszteri székben. De ez a taktika a for­mával csaknem sohasem egyezik meg s oly messze iehet a valóságtól, mint ég a földtől. Mert a diplomata* politikai zsargonja sokkal undorítóbb, mir.c az utcai tolvajok zsargonja, kik zsebmetszes közben sohasem hivatkoznak a jog és egyenlőség egyszerű törvényeire, Kant kategorikus imperativusára (határozol 1 parancsára), a krisztusi jótettek parancsola­tára, vagy a civilizáció szent ideáljaira. A burzsoázia egész nyíltan intézte táma­dásai! a Tanácsok ellen hivatalos működési területén kiviii. A polgári sajtóban folytatót* rendszeres hajsza formájában szervezték az ellenük indított támadások egész sorát. A poi gári sajtó 'bizanyu í a legerősebb fegyvernek, mert szellemi rabságban tartotta a tömege­ke:. Milliók álltak rendelkezésére, monoppoli­zálta majdnem az egész papirkészletet, le­foglalta csaknem az összes nyomdákat. Az egész sajtó a hu:zsoázia vad táncát járta. A hazai és a szövetséges tőke javára dogoz:a meg a „'közvéleményt1' és megalkotta a meg­félemlített kispolgár-forradalmár típusát min­dennapi emeletes hazugságaival. Ugyanígy tesz a sertéstenyésztő, amikor „észszerű''' ete­tésmóddal újfajta disznókat hizlal, melyek csakis levágásra alkalmasak, mert megfosz­tották létezésük alapjától, a mozgástól. E piszkos íirkászok tollai a népe,\ t-^si­vériesülését Németország támogatásává hami­sították; szerintük a hadsereg demokratizá­lása és a béke hirdetése már vereség — a Sztochod melletti csatavesztésre céloztak. — mely a hadsereget a legfőbb hadvezetőségigei szemben valóban határozott és kérlelhetetlen állásfoglalásra kényszeritette; a napi nyolc órás munkaidő csaknem árulás volt a biroda­lom ellen s a katonákat a munkások ellen in­gerelték, mert azok srapnellek nélkül hagyják a hadsereget; végül azt is állították, hogy maga a Tanács működése az Ideiglenes kormányt akadályozza 'működésében. Ebben a Tanács s a munkások elleni támadásban zárt sorökban vonultak fel: a „Rjecs", az imperia­listák központi lapja, a „Ruszkája Volja", a Protopopov-féle bankárok lapja, a jóhiszemű professzori „Russzkija Vjedomoszti", a jNo­voje Vremja", a rendőrkémek anyja, a moszk­vai „Matin", a sárga '„Ruszkoje Szlovo" és a veszedelmes „Birzsevka". Különösen a nyolc qrás 'munkanap miatt dühöngtek ezek a 'sze­rencsétlenek. Mozgósitották nemcsak az ös2­szes újságokat, hanem a burzsoázia csaknem összes „eleven erőit": fiatal leányokat, agg­szüzeket, egyetemi hallgatókat, sőt a gimná­zi'stáikat is, hogy a munkásokat 'fölvilágosít­sák és meggyőzzék arról, hogy naponta több mint 24 órát kell dolgozniok a „védelem szük­ségleteire'', azonban leginkább arra töreked­tek, hogy a katonáikat ráuszítsák a munkások­ra s igv a mozgalmat gyöngítsék és belülről rombolják szét. Lefoglalják a kulturális épületeket. A közoktatásügyi népbiztosság az összes oktatási vagy kulturális célokat szolgáló épü­leteket, helységeket (iskolák, főiskolák, tan­intézetek, muzeumok, laboratóriumok stb.). továbbá a múltban diákszállók, internátusok, diákmenzáik céljaira 'berendezett vagy az utóbbi időben ilyen célra lefoglalt épületeket, helyiségeket — további intézkedésig — saját kezelésébe vette. Ez a rendelet kiterjed olyan penziókra is, amelyekben eddig tuilnyomóan vagy kizárólag diákok laktak. Mindaddig, a mig a fent jelzett épületek kezelése vagv eset­leges más célokra való igénybevétele felől a népbiztosság az illetékes hatóságokkal más DÍÉLMAGYAHOESZÁÖ megállapodásra nem jut — ez épületekben va­ló bárminemű, akár magánosok, akár ható­ságok részéről való rekvirálás és beavatkozás tilos. HIREK 000 — Eötvös Lóránt meghalt. Budapestről Jelentik: Eötvös Lóránt, a világhírű fizikus, egyetemi tanár 71 éves korában hosszú bete­geskedés után meghalt Budapesten. -F>ia volt báró Eötvös Józsefinek, az egykori kultusz­miniszternek. (Rövid ideiig .maga is kultusz­miniszter volt, politikával azonban nem fog­lalkozott, ezért hamar vsszavonuit a minisz­terségtől. IMlinden idejét és munkáját a tu­dománynak szentelte « mint fizikus világ­hírnévre tett szert. iMár huszonhét éves korá­ban az egyetemi katedrára, került és sokáig elnöke volt a Magyar Tudományos Akadé­miának is. Felesége a mutt héten halt meg. —• Befejezik a tanévet a szegedi isko­lákban. Jelentette már a Délmagyarország, hogy a szegedi diákok ímegfaizottai Budapestre' utaztak, hogy a közoktatásügyi népbiztos­ságnál eljárjanak a tanév bezárása ügyében. A diákok mozgalma sikerrel járt, mert a közoktatásügyi népbiztosság a szegedi isko­lákban elrendelte a tanév bezárását és a bizonyítványok kiadását. Dettre János kor málnyzóbiztos elvtárs az üakoják igazgatóit csütörtökön délelőtt értekezletre hivta. össze, hogy a tanév bezárására vonatkozó intézke­déseket megvitassák. Az értekezleten elhatá­rozták, hogy a hizanyitváinyokat — az elérni iskolák- kivételével — április ,16-áig minden szegedi iskolában ki kell adni. A diákoknak tehát nem kell visszautaz ülök a húsvéti szü­netről és bizonyítványukkal a kezükben tér­hetnek haza, hogy nyugodtabb, alkalmasabb időben pótolják a most elmulasztottakat. In­tézkedés történt a javitóvizsgáilatoikat ós a Korzó Mozi f m l-l. TELEFON : 1 11-85. Igazgató: 1 VAS5 SÁNDOR. | TELEFON: 11-85. Pénteken, szombaton és vasárnap Szenzációs detektív sláger Prof. Nick Fantom legújabb kalandja detektív sláger 4 felvonásban. • Előadások vasár- és ünnepnapon fél 3. fél 5, 6 és fél 8, köznapon fél 5, 6 és fél 8 óra Bl „, i. ^ Szeged, április 11. magánvizsgálatokat illetőleg is. A tetemes tandijhátralékok befizetése alól a kormány­zóbiztos ideiglenesen föl fogja menteni a diá­kokat. A 'bizonyítványok osztályzatának alapjául a. félévi értesítő szolgál. Azok a ta­nulók, akilc a megszállott területeken tartóz­kodván, nem folytathatták tanulmányaikat és igy félévi értesítőt nem kaptak, bizonyít­ványt. sem fognak kapni. Ezek a tanulók azonban magánvizsgálatot tehetnek. A kor­mányzóbiztos egyébként a közoktatásügyi népbiztosság rendeletének végrehajtásáról kü­lön rendeletben, fog intézkedni. — Vörös május. Május elsején nagy ünnepe lesz a tanácsköztársaság proletariátusának!. A vörös május most diadallal köszönti a mun­kásságot, A vörös lobogók, a világ proletár­sága egyesülésének szimbólumai, a győzelmet fogják hirdetni május elsején. iEnnek az ün­nepnek emlékezetesnek kell lenni. Budapes­ten már megtörténtek az intézkedések az ün­nep előkészítésére. A ren dezéts élén \Szamuelly Viktor népbiztos áll, aki megbeszélésre hivta össze az irodalmi és művészvilág tagjait, hogy .megállapítsák az ünnepség díszes prog­ramját. Az ünnepség részleteinek kidolgozá­sára bizottságokat alakítottak. Május elsején Háromnegyed millió proletár fogja ünnepelni Budapesten az internacionális munkásság ün­nepnapját. — Egy francia őrnagy temetése Szegeden. Egy igen szimpatikus, kiváló francia őrnagy, Bulard Búgén, a magyarországi francia csa­patok vasúti vonal parancsnoka hunyt el .szer­dán Szegeden. Temetése csütörtökön délelőtt fél tíz óraikor volt. A gyászravatalt, a franci­ák a felsőipariskolában állították föl. Onnan a rókusi templomba vitték át, be-szentelés vé­gett. A templomban a francia tábori lelkész szentelte be a holttestet ikét négerkatona se­gédkeaése mellett. A lelkész hosszabb beszéd­ben méltatta a hazájától messze idegenben elhunyt őrnagy érdemeit. A franciák megha­tottan hallgatták a gyászbeszédet. A teme­tés külsőségeiben szokatlanul fényes volt. Megjelenték az összes Szegeden időző francia tisztek Charpier tábornok és Betrix ezredes vezetése alatt. Kivonult mintegy 800 főnyi különböző fegyvernemhez tartozó katona ví g, gyarmatiak, feketék, arab lovasok stb. Az el­ír, nytat a belvárosi temetőben temették el, Bulard őrnagy a szegedi üzletvezetőség épü­letében teljesített szolgálatot és előzékeny, szives modorával a vasutasok körében sok •tisztelőre tett szert, temetésén az iizletveze­tőség tisztikara, részéről Ha,(lány Károly, Ko­tán.yi íManó és Huszár (Béla jelentek meg. — A nyugdij-intézeteket és biztosító egyesüket ket a Pénzügyi Központ vezeti. A Pénzügyi népbiztos 9. P. N. számú rendev léte. A Forradalmi Kormányzótanács XXV. számú rendeletének (1. a Tanácsköztársaság április 1-én megjelent fi. számában) 8. §.-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. A (Magyarországon tevő nyug­díjintézeteik, ny ugdíjpénztárak ós biztosi tani ügyletekkel foglalkozó egyesületek vagyoná­nak átvételével és ügyeinek vezetésével a Pénzintézeti Központot bízom .meg. 2. Az 1. §-ban említett intézetek vezetősége tarto­zik jelen rendelet közzétételétől számított. 8 nap alatt a Pénzintézeti Központ pénzügyi ellenőri szakcsoportjánál (V., Szabadság-tér 8—9. II. emelet) bejelenteni az intézet óimét (cégét) és telephelyét, valamint bemutatni: 1. az intézet érvényben lévő alapszabályait és a legutóbbi évi rendes közgyűlés elé terjesz­tett jelentését az intézet ügyviteléről (zár­számadást, mérleget), mellékleteivel együtt két-két példányban; 2. kimutatást az intézet vagyonáról annak megjelölésével, hogy a va­gyonhoz tartozó értékek hol vannak elhelyez­ve. 3. Azok felett; akik e rendelet szabályait megszegik, a {Forradalmi Törvényszék ítél. 4. E rendelet kihirdetése napján lép életbe­— Ágynemüeket a francia tiszteknek. A Szegeden állomásozó francia tiszteknek nin­csen elegendő ágyneműjük. Az erről való gondoskodás a hatóság dolga. A hatóság te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom