Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-06 / 78. szám

Szeged, 1919. április 6. DÉLMAG YARORSZAG 3 gatóit. hogv az ügv rendezésére tegyék meg javaslataikat. A polgármester felhívására 'hosszabb vita indult meg. Dr. Hollós József amellett érvelt, hogy az iskolákat be kellene zárni, mert ez lenne az egyediili radiká.ís és célravezető megoldás. Az« iskolák igazgatói egyértelműen ellenezték az inditványt, amely szerintük demoralizáló hatással volna a diá­kokra, akik ilyformán tanulás és készültség nélkül kapnának bizonyítványt. Ellenezték az igazgatók az iskolai év meghosszabbítását is. Végül a bizottság abban állapodott meg, hogy április 10-étőli 28-áig szünet lesz az iskolák­ban. Elhatározta még a bizottság, hogv fel­hivást fog kibocsátani az iskolákhoz, amely­ben sorsa felől megnyugtatja a diákokat. A polgármester már a bizottság ülésén kijelen­tette, hogv lépéseket 'tett a diákok delmezé­ácH^fc \imgjt\\ttására és reméli, hogv azok eredménnyel is fognak járni. A bizottság határozatához a már mon­dottakon kivül még azt a megjegyzést fűz­zük, hogy.— noha a közoktatásügyi népbiz­tossággal való közvetlen érintkezés ez idő szerint szünetel, valószínű, hogv országos in­tézkedés fog történni ebben az ügyben. Ez esetben természetesen a szegedi iskoláknak is alkaímazkcdniok kell a tanügyi népbiztosság rendeletéhez. Nem lehetetlen, hogy a rend­kivüM viszonyok miatt tanügyi népbiztosság fogja elrendelni a tanév korábbi bezárását és a bizonyítványok kiadását. A húsvéti meg­hosszabbított szünet mint ideiglenes megol­dás. mindenesetre időt ad a kérdés általáno­san megnyugtató rendezésére. Osztályharc és forradalom Oroszországban. Irta: Fordította: Bucharin Nikoláj. Szamuely Tibor. 9 Lloyd George és az angol kémszervezet tagjai az orosz külügyminiszter rendelkezé­sét megváltoztatták (legalább is a rendelke­zés nyilvánosságra hozatalában). Az orosz forradalom nemcsak a cárizmust fenyeget:c lerombolással. A nemzeti forradalom tüzének felgyujtásáyal félelmet ébresztett, bdgy le­rombolja a munkásságnak kizsákmányolóíva! és az imperialisztikus rablóállamokkal fenn­álló szent egységet. És ha az orosz szabad­elviiség még szégyenkezett és félt is attól­hogy torkon ragadja a forradalmi internacio­nálé képviselőit és megengedje az ellenük való harcban Abdul Hantid alázatos lakáj­módszerét alkalmazni, — megtették ezt köz­vetve az angol-francia kollegáik és a régi (cári) külföldi konzulátusok kémhivatalnpkai utján. Egész sereg embernek volt tényleg ti­los Svájcbók Franciaországból, Angliából. Amerikából e'utazni. Sok orosz állampolgárt tartóztattak le a „szövetséges" kémek, szo­kott rablófogásaikat, piszkos rágalmaikat használva ellenük, milyenekre csak a meg­dühödött burzsoázia képes. Trocki a következőket írja az angol ha­tóságok által történt letartóztatásáról; „Nem lehet általában az angol diplomáciának sem elővigyázatosságát, sem pedig „gentleman"­ségének külső, dekoratív tisztaságát letagad­ni. De az angol nagykövetnek a németektől kapott segélyünkre vonatkozó nyilatkozatá­ban nincs meg, egyik tulajdonság sem: ez egyformán aljas és buta. Ennek oka az, hogy a nagybritániai politikusoknak és diplomaták­nak kétféle a viselkedésük: más a „civilizált" államokkal s megint más a gyarmatokkal szemben. Sir Buchanan. aki a cári monar­chiának a legjobb barátja volt, most azonban a köztársaság barátja - - ugy érzi magát Oroszországban, mintha Indiában vagy Egyptomban volna s ezért aztán nem is lát a röstelkedésre semmi okot.'' Ez jellemzi legjobban a szövetségesek közötti viszonyt. Kiderült, hogy a „népek önrendelkezési jogának" hires jelszavát, a valóságban nem ismeri el sem a francia, sem az angol kormány még Oroszországot illető­leg sem, pedig olyan káprázatos szavakkal hirdették azt az összes államok imperialis­tái! Kiderült, hogy a „független" orosz pro­letárokat is ostorozza a militarista ostor, a mellyel Anglia, gyarmatait kormányozza. Ki­derült!, hogy ha a német imperialisták páncér los ökle még csak vágyódik Oroszország után, az angoli imperializmus ugy tekinti, mint már meghódított államot! Éljen a „pé­nétration pacifíjue! A forradalmi demokrácia lapjainak a nyomása alatti a letartóztatottakat szabadon bocsátották. Sokaknak azonban a „szövetsé­gesek" nem adtak vonatot, sőt kiadták a pa­rancsot letartóztatásukra. Ilyenképen a leg­különbözőbb személyiségeknek egész sora volt kényszerítve, hogy Németországon ke­resztül. utazzék haza. A /megkegyelmezett emigránsok vissza­térésének ügyében vi ágosan rmetg lehetett! állapítani az összeköttetés szálait a szövet­ségesek imperialista kormányai és a forra­dalom: tojásából még alig kikelti, de nem ke­vésbbé imperialista ideiglenes kormány rej­tett vágyai között. Azonban még világosab­ban meglátszott ennek az ideiglenes kor­mánynak a származása az intézőbizottság második követelésével szemben való állásfog­lalásában, a reakciós tábornokok törvényen kivül helyezése dolgában. Minden oldalról jöttek az értesítések arról, hogv a vezérkar a központja a szervezkedő ellenforradalom­nak. A katonákat felháborította a tisztek reak­ciója. Evert tábornok már március 6-átt pa­rancsban adja ki a -Románc vok támogatásá­ra irányuló fölhívását, Nikolaj Nikolaievics nevében. Alexejev tábornok (aki később ösz­szecscko-ódzött Kerenszki polgártárssal) a Pétervárra utazó .,forradalmi banditákat'* az­zal fenyegeti meg, hogy haditörvényszék elé állítja őket. Ivanov tábornok, aki a kritikus napokban katonai csapatokkal vonult fel a pétervári lázadók lecsillapítására. Pétervár után Kievre terjesztette ki tevékenységét! Az ideiglenes kormány nem kevésbbé igyekezett tőkét kovácsolni magának a bün­tető törvénykönyv megfelelő szakaszainak kikutatásával. De a határozatot még igy sem adták ki. Az intézőbizottság maga látott hoz­zá, hogy tö'bbé-kevésbbé erélyes intézkedése­ket tegyen, már amennyire a megalkuvó több­ség részéről erélyes intézkedésekről beszélni lehet. Megkezdődött a forradalmi tömegek: a proletariátus, a katonák és parasztok szer­vezkedésének a korszaka. A pétervári tanács már jelentékeny mértékben támaszkodhatott szervezett erőre. A tanács tekintélye — kü­lönösen a pétervári tanácsé — nagyon jelen­tékenyen megnövekedett. De ugyanilyen mér­tékben növekedett a tanács elleni sötét ellen­állás, az • imperialista burzsoázia és annak szerve, az ideiglenes kormány részéről, külö­nösen Oucskov hadügyminiszter makacsko­dott. Az intézőbizottság biztosai rendszeres ellenállással találkoztak az uj „intézmény" ellen. A burszoázia a tanács növekedő hatal­mában világosan érezte a saját egyéni létét fenyegető veszedelmet. A manóba, ez a cső­cselék .főbb hiányában még minket a saját kezébe vesz! Hol van arra a biztosíték, hog^ a politikai forrnák egyszerű változása őket ki fogja elégíteni? HÍREK OOO ülj verse/c. f, . L A tücsökre gondolok szelíden « És mosolygóit, a kedves tücsökre. Ki nyugalmas boldogan zetuí majd Fölöttem, ha fekszem már örökre. Az egekre gondolok mosolygón És nyugodtan, a szelíd egekre. Melyek némán tündökölnek akkor Fölöttem, ha int az örök este, a A mosolyra gondolok nyugodtan És szelíden, az örök mosolyra. Mely enyém írsz maja, ha ősi bölcsőm Áfitafiri ugat fénylőbb csillagokba. II. Lelkem ma sétái régi városokban. Hot ifjú voltam és szomorú voltam. Tavmzi fényben vár a drága Várad, Hol Annáért volt szép a dal s a bánat. Némán borongok az öreg Pozsonyban, Hol if jú lánnyal vigan kóboroltam. A csöndes Léva holdas udvarában Tűnt zongorát hall fölujjongni rágyutn. A nyárutói gazdag Vjvidéken Egy hervatag kert visszhangozza léptem. A messze, árra Szigeten, a parkban Egy fát keresnék, hol szivet faragtam. Szelíd domb alján szomorú Szalsoleán. A magyar bánat föllege hajol rám . . . Lelkem ma sétál tűnt utcák nagy éjén, Vezet az emlék, pislogó lidércfény. Vezet a vágyam és vezet az álom S csak temetőknek kcipnil találom. JUHÁSZ GYULA. — Nem marad Szegeden bevetetlen te­rület. Megint napról-napra emelkednek az eddig is elviselhetetlen piaci árak. A drágaság mellett olyan ninesetlenség soha sem uralko­dott a szegedi piacon, mint mostanában, a minek á határzárlat az oka. Az élelmiszer­kereskedők üzletei rövidesen teljesen kifogy­nak és a bajt növeli még az is, hogy a ta­nya népe nem hoz semmit a városba. Nehéz helyzet előtt áll a. nép és ha rövidesen fordu­lat nem áll be. az éhség réme fenyegeti a vá­rost. Várkonyi Mihály, a városi, kertgazda­ság vezetője, megnyugtató kijelentést tett a városi kertgazdaság terményeire vonatkozó­lag. Szerinte a földmunkáilatok rendben foly­nak és miután a franciák közbenjárására En­rődről a munkásnők megérkeztek, kívánato­san haladnak előre és minden remény meg­van arra; hogy a tavaszi zöldségfélék má­jusra már piacra kerülnek a város kertgaz­daságából. Megnyugtató, hogy sem a kert­gazdaságban, sem a- város többi földjén nem marad bevetetlen terület. — A gőzfürdőt újra megnyitják. A szom­bati tanácsülésen újra szőnyegre kerüli a gőzfürdő megnyitásának ügye. A tanács tag­jai arra a helyes álláspontra helyezkedtek, HM"* 1 1 ® 1 érdekébe áll szivarkapapirokat, szivarkahíivelyeket a 1| | ifdenkmek MÉDI SPECIAL,TE ^ygienikus szivarkahüvely főrak­tárában vásárolni. 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Teteftf*" 15—20. Eladás ugy nagyban, va'iamint kicsinyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom