Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-04 / 76. szám

Szeged, 1919. április 4. DÉLMAGYAKQRÖZAG 3 Sztrájkolni akarnak a szegedi pincérek. — A vendéglősök és kávésok nem tartják be a koilekfiv szerződést. — (Saját tudóntónktól.) A' Délmagyarország a legélesebben ikell ki a szegedi vendéglősök és kávésok határtalan (kapzsisága és haszomszerző- mesterkedése! ellen. Hosszas harcainknak n©m volt más eredménye, mint hogy a vendéglősök és kávésok a Dél magyarországot bojkot tálták. iA kávés és vendéglős milliomosak megalaikitották a. hadimilliomosok első szakszervezetét. Beléptek a szociáldemokrata pártba, s attól fogva szakszervezetileg drágítottak ezek a megélhetésüket féltő, szegény milliomos-proletárok. Most megint fordult a világ, nálunk Magyarországon. A szocialista állam megalkotására törekszünk s már-már >H tartottunk, hogy a vendéglős-nagyüzemeket is kommunizálni fogják. Erre a szegedi vend >glősök drágítottak még egy utolsót. .Drágítottak merészen, lendülettel. A pincérek uj kollektív szerződés aláírását, kívánták tőlük. Ezt , a követelést teljesiteiniök kellett, de ők nemcsak hogy minden ujabb terhüket a fogyasztókra hárították át, hanem olyan magasra emelték az árakat, hogy megint megnövekedet 1, a hasznuk. De emellett imég a. kollektív szerződést sem tartották be tisztességesen. Erről panaszkodott csütörtökön a pincéreknek és a kávéházi népzenészeknek egy küldöttsége a polgármester előtt. A kollektív -szerződés• előírja, hogy a hadból visszatért, munkanélküli pincér elvtársakat kötelesek a vendéglős és kávés munkaadók munkaalkalmakhoz juttatni. Ezt a- határozott előírást nem akarják teljesíteni a. munkaadók. Pedig a kollektív szereződés megkötésekor a pincérek kijelentették, hogy csak a munkanélküli elvtársak érdekében adják hozzájárulásukat a. munkáltatóktól kívánt áremelkedéshez, mert a vendéglősök és kávésok állították, hogy az áremelés adna módot nekik a szerződés hatodik pontjának betartására, a munkanélküli pincérek ellátására. Elmondták a pincér elvtársak a polgármesternek azt a jellemző esetet, hogy a. kollektív szerződés megkötése előtt ,a vendéglősök a. francia parancsnokságtól kértek oltalmat arra az esetre, ha alkalmazottaik esetleg sztrájkolnának. Az eseten, nem kell nagyon csodálkozni. A vendéglősök, ha kell, hát elmennek a esehekhéz, a románokhoz, lesznek szocialisták, feministák, eszperaintiisták, kikeresztelkednek, .sőt némi áldozattal a zsidó hitre térnek, csak a hasznukat ne bántsák, csak zavartalanul emelhessék még -minidig mérsékelt áraikat. 'Kijelentették a pincér elvtársak, hogy ha a munkaadók most nem teljesitik a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiket, akkor kénytelenek lesznek sztrájkba lépni. Ezt azonban előzően tudatni fogják a francia 'parancsnoksággal, ahol közlik majd, hogy a sztrájk nem érinti a franciák érdekeit, mert a francia katonákat egy kijelölt vendéglőben és kávéházban a sztrájk alatt .is kiszolgálják. A népzenészek szintén arról panaszkodnak, hogy a vendéglő-sök és kávésok nem tartják be a kollektív szerződést, amely róluk is intézkedik. A szerződés szerint minién egyes zenésznek esténként hét, illetőleg hat koronát kell fizetni s erre minden kiszolgáltatott adag után ,20 fillér zenedijat szednek a ká-'tház- és vendéglőitulajdonosok a vendégektől. A húsz filléres különdíjakat besz^iik a kávés és vendéglős proletárok, de a. maguk Izsehóbe, a tnépzenészefenek azonban nem akarják megadni a fizetést. Érdekes, hogy a, kisvendéglőkben becsületesen megfizetik a tulajdonosok a zenészeket. A polgármester azt ajánlotta a küldöttségnek, hogy beszéljék meg mégegysáer a dolgot, mielőtt sztrájkba lépnének és pénteken délelőtt 11 órakor menjenek föl hozzá a határozattal. A Tanácskormány dönt a szegedi ideiglenes direktórium megbízatásáról (Saját tudósítónktól.) Napok óta a lesellen tétesebb hírek vannak forgalomban a városban. Úgyszólván minden embernek más „értesülése" van. A bizonytalanság fő oka ax, hogy; Budapesttől el vagyunk zárva, tehát a tanácskormány rendeletei és utasításai nem érkezhetnek meg, idejében Szegedre. Összeköttetés hiányáiban a helyi vezetőség nem tehet határozott intézkedéseiket a proletárdiktatúra szellemében, emiatt <a lakosság széles rétegeiben dr. Delire János politikai megbízott elvtárs ési Somogyi Szilveszter polgármester elvtárs lemondásáról terjedtek el hírek. A bizonytalan helyzet nem tartható fenn tovább, mert nemi fér Össze a tanácsköztársaság érdekeivel. A tőkés társadalmi rend kiváltságosai ugyanis Szegednek ezt az ismert okokból különleges helyzetét már-már olybá kezdik tekinteni, mintha ingadozás állott volna be a proletárdiktatúra végrehajtásában. Ezt az állapotot tovább tűrni nem szabad és megállapítható, hogy ezen a veteményeit van Dettne elvtárs is, amidőn — mint alábbi nyilatkozatából olvasható — a helyzet tisztázását a tanácskormány döntésére bízza. Dettne elvtárs nyilatkozata a következő: — Valóban megfeleli a Valóságnak az, hogy a visszalépés gondolatával foglalkozom. Amikor a francia parancsnokság -fölszólított arra, hogy foglaljam el ezt az állást, azt válaszoltam, hogy ennek a fölszólításnak csak a Munkástanács határozata alapján tehetek leieget. A Munkástanács azóta megismételte azt az egyhangúlag hozot't határozatát, amelylyel korábbi, első hivatalba lépésemet helyeselte. — Hivatalba lépésemnek az a meggondolás volt az alapja, hogy,a város békéjének, a belső rtend megőrzésének, ennélfogva az egész várost lakosság érdekeinek teszünk szolgálatot akikor, amikor a francia katonai parancsnokság fölszólitására a Munkástanács megbízatásának a városi kormányzás elvállalásával eleget teszünk. • — Azóta azonban olyan jelenségek merültek 'föl, amelyek arra engednek következtetni, hoigy személyem és működésiem nem garanciája tovább it váAos belső békéje fönntartásának. Ilyen körülmények között céltalan és oktalan lenne, hogy tovább vigyük azt a munkát, amiért a felelősségvállalás, —merem állítani — meghaladja a lelkiismeret teherbíró képességének legvégső határait is. Legkésőbb a holnapi napra várom a tanácskormány reiidelkézését és annak értelmében fogok eljárni. A nyilatkozat szerint tehát a szegedi ez idő szeriinti vezetőség ügye a tanácskormány előtt van, amely bizonyára rövidesen tisztázni fogja a mostani bonyolult helyzetet. A szocializált üzletek. — Népbiztosi rendelet. — Az a rendelet, amelyet a Szociális, Terme-lés Népbiztossága a vidéki városokban levő üzletek és áruraktárak azonnali leltározásáról és zárvatartásáról kiadott Szegedet is felsorolja. Most ujabb rendelete jelent meg a Szociális Termelés Népbiztosságának, amely ,szerint vidéken az üzleteket a teljes leltár benyújtását követő napon kell újból megnyitni. További intézkedésig zárva maradnak azok az üzletek, amelyek a kicsinyben való árusítás mellett nd&yban is vaigy csak nagyban (további eladók részére) árusítanak. Zárva tartandóik továbbá azok az üzletek is, amelyek kizárólag szeszes italok árusításával, vagy kimérésével foglalkoznak. 2. Azokban az üzletekben, amelyek teljes leltárukat be nem nyújtották, Budapesten a szociális termelés népbiztosának, vidéken a helyi direktóriumnak sülön engedélye nélkül árusítani nem szabad. 3. Üzletet átruházni és uj üzletét nyitni csak a szociális termelés népbiztosának engedélyével szabad. 4. Az eddiig jegyre árusított cikkeket továbbra is csak jegy ellenében szabad eladni. Érvényben maradnak a kereskedelmi forgalomban eddig elrendelt zárlatok és korlátozások. Zár alá vétetnek és további intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek (ezekről a hadügyi népbiztos fog rendelkezni), perzsa, szmirna szőnyegek, valódi gobelinek, szőrmeáruk, amelyek darabonkinti értéke ezer koronát meghalad, luxus-butoroik és miibutorok, ha a teljes ihá'ló-iberendezés. ára 6000 koronát, az ebédlő vagy uriszoba berendezés ára 10,000 koronát, vagy egyes bútordarabok ára 3000 koronát meghalad, mi'r és régiségtárgyak, bélyeg- és egyéb gyűjtemények, 5. Ruházati cikkeket, továbbá bútort, edényt és evőeszközöket csaik a vevő lakóházának bizalmi egyénei által -kiállított vásárlási engedély ellenében szabad árusítani. A bizalmi egyének vásárlási engedélyt csak annak a proletárnak adhatnak, akinek a vásárolt cikkre' feltétlenül szüksége van és e körülményről személyesen meggyőződtek. Ruházati cikkek .alatt értendők: csecsemőkelengye, férfi-, női- és gyermek alsó- és felsőruházat, ezek előállítására alkalmas gyapjú, pamut, len, kender, vigogne, selyem és műselyem és ezek keverékéből készült szövet; kötött és ikötszövött áru, ezen nyersanyagokból, való fonalak és cérnák, ágynemiiek, (matrác, szalmazsák, lepedő, dunyha, takaró, paplan, vánkos stb.), asztalnemiiek (asztalteritők. .asztalkendők), törülközők, ifiirdökabátok, kész vagy készítendő cipő vagV csizma. 6. A vevő a kereskedőnek átadott vásárlási engedélyen az áru átvételét és vételárát aláírásával igazolni tartozik. A kereskedő a vásárlási engedélyeket megőrizni és azokkal a kiadandó utasítás szerint elszámolni köteles. 7. Az eddig megállapított legmagasabb és tájékoztató áraik egyelőre érvényben maradnak. Azokat a cikkeket, amelyek legmagasabb vagy tájékoztató ára még megállapítva nincs, olyan áron kell árusítani, amely a beszerzési áron felül csak az üzemköltséget (regie) foglalja magában, beleértve a kereskedő létfentartási költségét; ezen felül haszon .felszámítása tilos. 8. Az üzleti bevételekről és kiadásokról és az áruraktárról, könyvet kell vezetni; további intézkedésig •bélyegmentes könyvek is használhatók. 9. -Minden -üzlet legfeljebb 2000 korona állandó pénztárkészletet tarthat. Az ezen öszH/I'0 1 1 • érdekébe áll szivarkapapirokat, szivarkahiivelyeket a lmdenkmek; MÉDI SPECIáLITE hygienikus szivarkahüvely főraktárában vásárolni. 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15—20. Eladás ugy nagyban, valamint kicsinyben,