Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-30 / 97. szám

2 n^mAwrmmm'm Szeged, 1919. április 80. A néme; (sz rák kormány azt a kenet teájes figyelmeztetést intézi hozzánk, hogy 'ragaszkoü'iiiu n alapokmányhoz, amj'yben az az elv jut kifejezésre'. ho@v az igazság és a jog ugyanazon egyszerű alapelveinek, a melyek az egyesek közti viszonyt szabályozzák, kel! szabályozniok a népek közötti viszonyokat is. Igy beszél egy olyan kormány, a mely külügyi kormányügyeinek ellátására az egész titkos diplomáciai apparátust megtartotta, azt a diplomáciai apparátust, amelynek már a fennállása is csiífos ki gúnyolása annak az igazságnak és annak a jognak, amelynek a népek közötti viszonyt szabályoznia kell. Mindaddig, amig a német-osztrák kormány ilyen rendszerrel dolgozik, nem marad részünkre más hátra, mint megszívlelni az alapokmány ama másik •figyelmeztetését, a mely a proletariátusnak kötelességévé teszi, hogy a diplomácia mesterkedéseit leálcázza és keresztezze. •aaxaaBaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaai Hivatalos Jelentés a románokkal való harcokról. A Magyar Távirati Iroda jelenti április 29-én: A román előcsapatok e hónap 26-án Békéscsabát érték el és Püspökladányt megközelítették. Nyíregyházánál vitézül harcoló csapataink a románok visszaverése után az általános helyzetre való tekintettel visszavonultak. A csapi Tiszahidak ellen délről intézett támadást visszavertük. A felvidéki arcvonalon Bánkértől északra kisebb erők csatározása. A többi arcvonalról nincs jelenteni való. aaaaaaBaaaaBaBaaBaaaaaaaaa<BiaaaaaBaaaaaaaaMaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa«aaaaaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBs Kiélesedett az olasz-jugoszláv konfliktus - OrSando elutazott Párisból. A világháború megtermette a maga gyümölcsét. A győzők köziii az olaszok és szerbek összemarakodtak a koncon és most ujabb háború veti előre véres árnyékát. Orlando olasz miniszterelnök otthagyta a párisi békekonferenciát, Olaszország háborús lázban ég Fiume és Dalmácia birtokáért. Róma, Milánó és a többi olasz városok háborús lázban örjöngenek. Uj háborút, uj vért kiván a győzelemittas olasz nemzet. Orlando római megérkezése diadalmenetté alakult és uj hadjárat kasért a kiszipolyozott, ikiuzsorázott, éhező Olaszországban. Az olasz konfliktus kiélesedéséről érkezett legújabb táviratokat alább közöljük. Orlando párisi nyiiatko/ala elutazása előtt. Páris, április 27. Orlando Párisban mielőtt elutazott, nyilatkozatot küldött a Petit Parisicmwk, amelyben ezt mondja: Olaszország szövetséglesének tekinti Franciaországot, akivel nemcsak eddig, hanem ezentúl is együtt akar működni. Nagy tüntetések az olasz városokban. Lugano, április 27. Az összes olasz városokból szenvedélyes tüntetések -híre érkezik. Triesztben és Isztriában is tüntetnek. A római polgármester meghívta D'Annunziót Rómába, hogy a laipitóliumről mondjon beszédet az Olaszország ellen irányuló erőszak ellen. A Stampa jelentése szerint a római antant-nagykövetek palotáit erős katonaság őrzi, hogv távoltartsa oivnan a tüntetőket. Masselino, aki eddig hive volt az antantnak, a Jopoio d'Itáliában szenvedélyes cikket irt az antanthatalmak ellen. D'Anuuuzió a velencei Ooge-pa'ota erkélyéről beszédet mondott, a melyben az Olaszország ellen irányuló kampányt rut hálátlanság. gyűlölet és hazugság1 hadjáratának nevezte. Orlando ünnepélyes fogadtatása. Róma, április 27. (A Stefani ügynökség.) A város zászlódiszt öltött Orlando ünnepélyes fogadtatása alkalmára. Az üzletek zárva vannak. a fogadtatáshoz kirendelt katonaságot menetközben az utca közönsége lelkesen éltette. Az utcákon óriási néptömeg tolong1 ugy, hogy a hatóságok vezetői alig tudnak kocsijukkal kijutni a pályaudvarra. A vasútállomáson megjelentek az összes miniszterek és államtitkárhelyetíesek, száznál több szenátor, háromszáznál több képviselő, kerületi előljáró stb. A vonat tizenegy órakor érkezett a csarnokba. Egyszerre óriási éljenzés támadt, éltették Olaszországot, Fiumét, Dalmáciát, Orlandot és Sonninot és az éljenzés moraja a pályaudvar előtt várakozó tömeg sorain dörögve hömpölygött végig. Ismételten éneke tek hazafias dalokat. A város- felett repülőgépek keringtek. A lapitó'ium harangjai megkondultak, hogy Róma lakosságának hiriiladják Orlandonak Olaszország szent jogai védőjének érkezését. Amidőn Orlando Diaz 'tábornokkal és Barzilaival a pályaudvar előtti térre lépett, a lelkesedés valósággal vihariossá vált. Sokak szemében könny csillog. Orlando is mélyen meg van hatva. A csendőrök nem tudják tovább, visszatartani a feszítő tömeg nyomását. (A tömeg vállaira emeli Orlandot.) A tömeg körülfogja Orlandot és az emberek a vállaikon viszik az automobilhoz. A tolongás azonban olv nagy, hogy .az automobil egyáltalán nem tud elindulni. Orlando a tömeghez fordul és beszédbe fog, amelyben igy szól; — Nem a frázisok órája ez. A világ előtt, melynek ítéletét várjuk, szilárdaknak kell lennünk és ehhez nyugodt és tiszta kell, hogy legyen a lelkiismeretünk. Két kérdés vár válaszra: Vájjon a kormány, az olasz békedelegáció hűségesen fejezte-e ki az olasz nép gondolatát és akaratát? (A tömeg egyhangú igennel válaszol.) Sohasem kételkedtem ebi, mert ismerem népem lelkét, de igazolásra volt szükségem és azt megkaptam. (Tet1 szés.) Sok olasz munkás már Párisban, pe' dig bérfizetéses nap volt. otthagyta a munkát, hogy a pályaudvaron kifejezze előttem hozzájárulását az olasz kormány eljárásához. A határon egy gyászruhás öregasszony, akinek az egyik fia elesett a háborúban, a másik pedig még most is katona, igy szólt hozzám: „Hive vagyok önnek". Turinban, Alessandriában és Oénuában a néptömeg mindenütt odatódult vonatunkhoz és nem akarta tovább engedni. Ez a fogadtatás azonban, amelybenRóma tészesit bennünket, megkoronázza munkánkat. Az első kérdés ezzel meg van oldva. Második sorban arról van szó, hogv helyesen Ítéljük meg a helyzet komolyságát. iNem kivánok azonnal választ. Ne várjuk be most a kedvező eseményeket, hanem készüljünk el a legrosszabbra. Négy év leirhatatlan áldozatai és nélkülözései után lehet, hogy ui áldozatok és uj nélkülözések előtt állunk. (Olaszország e pillanatban mindenre \kész.) Olaszország e pillanatban mindenre kész. Nagyobb, mint bármikor, nagyobb, mint 1915. május elsején. (Viharos tetszés.) Ellátásunk hiányos, de Olaszország, amely ismeri az éhezést, nem ismeri a gyalázatot. (Elénk tetszés.) Nem akarom eltitkolni e komoly óra veszedelmeit. {Fölkiáltások: IvSzemleszállunk mindennel!") Köztetek vagyok, testvéretek vagyok és olyan vezetőtök, aki azt kivánja tőletek, hogy a népakaratnak engedelmeskedhessek. Megehet, hogv magunkra maradunk, de Olaszországnak egységesnek kell lennie, egyetlen akarata kell, hogy legyen. Olaszország nem fog, elpusztulni. A néptömeg hosszantartó, lelkes tüntetéssel fogadta a beszédet. Diaz és Barzilai beszéltek utána, mire a tömeg lelkesen éltette a hadsereget és a haditengerészetet. Ezután Orlando, Diaz és Barzilai ismét az autóra szállott, de megint csak nem tudtak tovább jutni. Végül mégis elindult a menet. Az ablakokból virágot szórtak a kocsira. A tömeg Angliát éltette. Az autó a kvirinálig tartó rövid utat két óra alatt tette meg. A Kvirinál erkélyére fölhúzták a nemzetti lobogót. Az erkélyen megjelent a király és a királyné, a gémtai herceg és a trónörökös. A tömeg éltette a királyt, Fiumét és Dalmáciát. Orlando és Diaz felállotítak az autóban és köszöntötték a királyt. A tömeg szakadatlanul éljenez. Végre Orlando kíséretével bejutott a Kvirmálba s megjelent az erkélyen, a király mellett. Ujabb lelkes tüntetés után a! tömeg lassan szétoszlott. Lloyd George váiialja a közvetítő szerepet. Bécs, április 27. (A Magyar Távirati Iroda magánjelentése.) A Neues Wiener Journal szerint a Teiegrafen Compagnie jelenti Parisból: A lapok azt írják, hogy Lloyd George elvállalta a közveltHő szerepet Olaszország és Jugoszlávia között. Kompromisszumot ajánl, amely szerint Fiumét gazdaságilag teljesen interuacionalizál.iák, politikailag pedigj Jugoszlávia alá rendelnék. Az amerikai lapok ideérkezett hirei szerint Olaszország a jeleni legi események dacára is meg fogja kapni a már megszavazott 250 milliós amerikai hitelt. Ebből arra következtetnek, hogv a válság máris a megoldás stádiumában van. Fehér zománc bútorok legjobban és legolcsóbban beszerezhetők BÚTOR OTTHON 247 Széchenyi-tér 7. (Csongrádi palota.) Üzleti telefon 439. Gyári telefon 1344 C^^lL -.11 I^L JJLL és kellékek, férfi nyári trikó ingek, futó cipők, I m • jr | rOOtÖa laDaaK. térd- boka és csontvédők, lábszárharisnyák lawen- ROfT) lOSl fi «3l. * wívMii tennis labdák, lawen-tennis közép háló, diskos stb. • »viliim; + + + # # * 266 Honvéd-tér 8. I. em. 1. ajtó. • • • • • •