Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)
1919-04-29 / 96. szám
tmMABTAMOmtSZA® Szeged, 1918. április 2í>. Raiincr Dezső tanító, igazgató: Stunipf Kálmán .pénztártiiszt, gazda: Vigh József szállásbiztos. Ezt a jelölést ,a hetes jelölő bizottság ál•apitotta meg és valószínű, hogy a kandidáltak többságét megválasztják. A szavazás igen hosszú időt vett igénybe. Hat órakor kezdték meg ,a titkosan leadott szavazatok ös szeszárniálását. Több, mint 1700 a szavazó, a jelöltek száma is .nagy s ezért az eredmény csak ikedden délelőtt válik ismeretessé. H Stefáiia-sélatér kioszkja. — Vendéglőt akarnak berendezni a munkanélköli pincérek. — 'Saját tudósítónktól.) A Stefánia-sétatér kioszkja valamikor kedveit szórakozó helye volt a szegedi közönségnek. De később rossz idők következtek be a szegedi vár romjából alakított kioszkra. A közönség ráunt, az egymást követő vendéglősök, cukrászok elhanyagolták és sorra bele is buktak a vállalkozásba. Pedig egykor nagy sokasáig volt a sétatér vendéglőjének úgyszólván törzsközönsége. Most munkanéiküi való pincér elvtársak ötletéből került elő a kioszk emléke. Szombaton ugyanis dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél járt a munkanélküliek küldöttsége s a polgármester akkor egyenesen fölhívta a deputáeiót arra, hogy akinek valami eszméje volna, amivel a munkanélküliségen segíteni tudna, közölje azt vele és ő az ideát, ha életrevaló, mindenképpen fölkarolja. A munkanéiküi maradt pincérek ötlete az, hogy ők a Stefánia-sétatér kioszkját kibérelnék s ott szövetkezeti alapon vendéglőt nyitnának. Hétfőn a megbízottjaik fölkeresték dr. Dettre János kormányzóbiztost, s a polgármestert, közölték velük, a tervet és kérték jóindulatú támogatásukat. Elmondták, hogy őket dr. Somogyi polgármester kijelentése bátorította föl s azt hiszik, hogv a kioszkvendég őt sikerülne újból fötlenditeniök. Tudják, hogy a helyiséget már évek óta a városi tisztviselők egyesülete használja, de remélik, hogy a tisztviselők méltányolják az ő nehéz helyzetüket s a me;e© időszakra átengedik nekik a kioszkot. Ugy a kormányzóbiztos, mint a polgármester készségesen megígérték támogatásukat, de kijelentették, hegy a heiyiség átengedése kizáróan a tisztviselőkre tartozik. A tisztviselők bérlői a kioszknak s annak (használatáért évenként egv tízkoronás aranyat fizetnek (azaz fizetnének, ha váltatnék még arany a szegedi pénziorgalumban). A bérleti díj kicsiségéből nviivánvaló, ifaoigty voltaképen csak jelképes bérfizetésről van szó, meri a v<. os fönn akarja tartan: tulajdonjogát. A munkanélküli pincérek kiküiir.rei jó reménnyel vaunak eljárásuk eredménye iráni. Azonnal kérvényt írtak a városi tisztviselők szakszervezete vezetőségéhez, amc y. éppen most alakult újjá. Elsorolják a két vényben okaikat. Harminc pincér, konyhai • -személyzet és tizenkét népzenész, tehát vagv ötven ember s maid ugyanannyi család — jutna tisztességes keresethez, ha a kioszkot a pincérek szövetkezetének átengednék. A közönség ás jól járna, mert nyáron, most szivesebben üdülne sok szegedi a közeli Stefánia-sétatéren, mint Újszegeden. A vendéglőt bizonyára kifogástalanul vezetnék, hiszen ez érdeke a szövetkezetnek, .amelynek tagjai mind Szakemberek. Természetes, hogy az ügy eldöntése most már a városi tisztviselőktől .függ, akik. mint a munkanéikiili pincérek remélik, jóakarattal hozzák meg maid a határozatukat Meg száHták Sátoraljauj tselyt. Budapest, április U8. A temesvári délszláv sajtóiroda .Menti: A szövetségesek haderői megszállották Sátoraljaújhelyt. Aradom katonai akciót indítottak koaSiciós kormányzat előkészítésére. — Nemzeti haderőt szerveznek a franciák támogafásáyal. — Arad, április 28. Az Aradi Újság irja: Dr. Varjassy Lajos kormánybiztos ma délelőtt tizenegy órára értekezletre hivta össze a vármegyeház kistermébe Arad város egész lakosságának képviselőit, akik a hivő szóra teljes számban meg is jelentek. Ott voltak a kormányzótanács tagjai, a munkások képviselői, Az Aradon tartózkodó tisztikar képviselői, valamennyi politikai párt kiküldöttei, azonkívül a gazdasági és társadalmi egyesületek két-két tagot küldöttek ki, hogy Arad város történetének eme nevezetes pillanatában a kormánybiztos köré csoportosuljanak és őt a reá váró nehéz föladatok teljesítésében támogassák. Az értekezlet megnyitása után a kormánybiztos bejelentette, hogv azért hivta össze a város társadalmának reprezentánsait, mert messzeható célok megvalósításáról van szó és pedig arról, hogy Aradról induljon ki egy országos jellegű politikai és katonai mozgalom, amely politikai és katonai téren döntő változást idézzen elő Magyarország életében és ennek elérése után egy oly kormányzat megalakulását készítse elő, amely a polgárság és munkásság egyesítésével az ország fejlődését és gazdasági termelőképességéi biztosítsa. Az értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy erre a célra Arad város minden társadalmi rétege, minden politikai pártja a legnagyobb szolidaritással egyesül és a kormánybiztos mellé ál!, akit felhatalmaz arra, hogy a cél eléréséhez szükséges minden akciót vezessen és minden intézkedést megtegyen. Az értekezleten megjelent a francia parancsnokság képviseletében Saint L' Aumer kapitány, aki kijelentette, hogy örömmel értesül Arad város lakosságának eme egyesüléséről és erről haladéktalanul távirati uton tesz jelentést ugy Belgrádba, mint Konstantinápolyba, továbbá a francia kormánynak Párisba. A vezérkari főnök az akció megindítását szükségesnek és lehetőnek tartja és ennek első mozzanatáról azt jelölte ki, hogy Aradon és Aradmegyének a románok által meg nem szállott területein a rend föntartását szolgáló csendőrség szerveztessék, amely egy később megfelelő időpontban egy magyar nemzeti hadsereg magvát alkossa. Az értekezlet egyhangú határozattal tette magáévá ezt a javaslatot. aaeaUBaMcaaacaaaaswaaasaawaasaassensaiissaaaaasaaaaMaiiaaaaBaaBaaaaaaiiaaaaav .ssaaeaaaaaaaaaasHKcaaaaHacir Az olaszuk oithagyják Párisi Fiume miatt. — Fiume szabad kikötő fesz. —Paris, április 28. Oríandó értesítette Wilson elnököt, hagy az olasz delegátusok elhagyják a békekonferenciát. Párisi körök ennek dac ám remélik, hogy sikerülni fog az otaszokkal megegyezni. Zágráb, április 28. A Zágrábban megijeSenő Rijecs S. H. S. szombat délután két órakor rendkívüli kiadásban egy luzerni táviratot közöl, mely szerint |az olasz békedelegátusok elhatározták, hogy elhagyják Párisi és nem vesznek részt a békeértekezlet további tanácskozásaiban. Ennek oka az, hofiv Wilson elnök egy jegyzékben Utdomááukra adta, hogy Olaszországnak Fiaméra és Dalmáciára vonatkozó igényeit nem ismerhetik el. Párishm ctz olaszok elutazása nagy izgalmat okozott. Páris, április 28. Az Etfyesült-Állannik külügyminisztériumának sajtóirodája Wilson elnöknek egv nyilatkozatát hozza nyilvánosságra, amelyben Wilson kifejti az okokat, a melyek miatt Fiume nem csatolható Tíáliához. Kijelenti, hogy a Németországgal kötendő béke az igazságosság alapelvén fog felépülni és .ezen elveket fogják alkalmazni a volt monarkia területén alakult uj államokkal szemben is. Ezeket az elveket pedig csak ugv lehet megvalósítani, ha Fiume mint kikötő az összes, eltol a várostót északra és északkeletre fekvő országok részére is nyitva marad. Vonatkozik ez tehát nemcsak Jugoszláviára. hanem Magyarországra és a cseh-tót köztársaságra is. Ha Fiumét Olaszországhoz csatolnák, akkor ez gonosz hangulatot teremtene és megfosztaná a többi országokat a kikötő szabad használatától. A kérdésnek ilyen | megoldása mindenkinek kárára volna, pedig i Fiume kell, hogv minden érdekelt országnak hasznára legyen. Budapest, április 28. Az Evenin? Newsnek jelentik Parisból, hogy az amerikai vörös keresztnek igen sok tagja Olaszországból visszaérkezett Párisba. Ezek el mondották, hogy az amerikai katonáknak május hó elsejéig el kell hagyni az olasz földet. Ezt a rendé etet állítólag írat, az olaszországi amerikai csapatok parancsnoka adta ki és 5 maga is elutazik május .tizenötödikén Olaszországból. Radikális földbirfo^reform Szerbíáian. Újvidék, április 23. A szerb kormány a következő földbirtokreformtervezetet dolgozta ki: A kormány az összes hitbizományokat, továbbá az ötszáz holdon felüli földbirtokokat kisajátítja. A kisajátított földbirtokokból a szerb állani .azokat juttatja földhöz, akik azt maguk művelik. Elsősorban azonban a rokkantak, hadiözvegyek s árvák kapnak földet és pedig annyit, amennyit maguk hozzábrtozóikkal együtt megtudnak művelni. A kisajátított földbirtokért a szerb állam kárpótolja a volt tulajdonost. A tervezet egyik pontja szerint a szerb kormány kártérítés nélkül sajátítja ki a Habsburg-család, a többi ellenséges dinasztiák birtokait, továbbá mindazon birtokokat, amelyeket a Habsburgok adományoztak, ha az a birtok nem ment még át egy harmadik birtokos tulajdonába. A birtokreform nemcsak Szerbiában, hanem Horvátországban. Szlavóniában is hatállyal bír. f