Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-27 / 95. szám

2 BlLMASYAMOMZi® Szeged, 1919. április 27. ja, söt azon felül is. A legtöbb cukrászda bezárva, egyesek csak a nap egy-két órájában nyitnak, yiikor is hosszai sorokban állanak az utcán, akik mindenképen nyalánksághoz akarnak jutni. Az élelmezési nehézségek leküzdésére egyes vidékek — s ebben a. somogyiak járnak elöl jo példáyal vagonszámra küldenek sokszor ingyen vagy cserébe ipari ckkekéi t •mindenféle élelmiszert. Az utcák zsúfoltak, élénk sürgés-forgás. Itt-ott nagy c.- portul ások, ámít a kormány néhány nappal ezelőtt azonban eltiltott. Egyes helyeken, a József-köruton, a Ferenciek-terén volt katona lisztek cipőtisztítással, keresik meg mindennapi kenyerüket, miközben ezüst oigaretta 1 ircából szedik elő a füstölnivalót-! Ezeknek, különösen eleinte több volt a tűimiiójuk, mint a ..munkaadójuk.'' Sok dzsentri és mágnás, föjgg a szép nemből mozisz-inéoznek, illetve moziszinésznőnek jelentkezeti egyeseknek sikerült is a megfelelő vizsgálat kiállása után felvétetni magukat. A köztársaság .volt elnöke, Károlyi .Mihálvl a földmivelésügyi minisztériumba kért és kapott beosztást, mig a felesége a Vöröskereszt központi irodaijában teljesít szolgálatot. Persze az uj rendbe nem mindenki illeszkedik ilyen könnyen, miért is sok tépelődő arcot látni az utcán. A szokatlan viszonyok bizonyos idegességet váltottak ki az embere'bői. A levegő feszült, de robbanástól alig kell tartani, mert az ellenfornadalommk a fővárosban semmi jele sem észlelhető. A proletárok nagyban készülődnek a május elsejének /nagyszabású megünnepel, .re. Már napok óta folyik a fő-uh-ohalak és terek díszítése. sok mfrgbotráokozása a szókimondó, a becsiíhíes, a 1 üuoly, a vtrcfi-".u ienz művész; tvn. A !.'>uf!.ri koiifereneia zsaoiálllj paródiáján kény elen-kelletlen derültek <•» mulattak a legprü'< Ili lelkek is. Ooraéri kaeejoK esti-le. A/.után •. Ibornlt a színpadi .plein 's.r »?. utolsó fölvcíiiáíiban. « temetőben, az. e^e-en, • megjelent maga a .-.-/érző is, miut |zinés:', az' álareos ember ©"jakjában, (Hogy Wedekindben, akit -bámulok és szeretek, mint színészben szinten csalódtam, nem tagadom, de nem foritos.) A íja rab végén, néhányan irodalmi mor(lélycgeínk. ahogy Kosztolányi elnevezett bennünket, ott maradtunk és j>a rázs tüntetési, lvódolö tis.ztí-letmlást rendeztünk a tiltott költésiéig a kilütyültnek, a d||daliuasna-k. A J'tiítgöny fölment, a i; o fejfái közölt •(••kibotorkált Wfcdelkind, nyakában egy nagy yörösszalagos koszorúval, kzóbeíí e^srnyőv el (< ajkán n félreértetI zsenik szomorú mosolyával. M< ndani akart valamit, de azntáu egyet int' It, talán eszébe jutóit, hogy nem tud -lűSi.:' árul, (az apja, ugyan innen indult, eri'ől a leidről, ugy látszik, mindenki mágy-av e'>' kicsit, aki valnkibés nem akari udvariatlannak -látszani. Az egyik fejíakan meg bitlloit, a kiiSKovu i'élrei suszutt, a mosoly eltűnt, a szinház, elsőiét ült és.a 'viHamogoti egy ember azt mondta a másiknak, hogy Porzsolt i •.;}. komoly kritikus, az majd megírja, hogy ó volt-e, végy -nem ve.lt jó? Rbben megnyugodtak. A szegedi munkanélküliek. — Küldöttség a körmányióbinfosnál é% a polgármesternél. — 7500 munkanélküli. — Tízmillió ujab ? sziikségpénz. — (Saját tudósítónktól.) Hátezerötszáz munkanélküli keres hasztalanig elhelyezkedést Szegeden. De enné jóval többen vannak azok, akiket nem tartanak számon a szakszervezetek. Nagy csapás ez a városra, amely mai viszonyai között nem fizethet segélyeket, de még nagyobb szerencsétlenség a kereset nélkül valókra, akiknek magukat és családjaikat ke lene eltartani ok. Szombaton reggel gyűlést tartottak a munkanélküliek és elhatározták, hogy ismét megsürgetik a városi hatóságnála munkaalkalmak megteremtését, amennyiben •pedig ez nem volna lehetséges, annak kijárását, hogy a munkátlanoknak legalább egy része elhagyhassa a várost. A munkanélküliek gyűlése. Az uj .Munkásotthonban szombaton reggel kilenc órára tűzték ki a munkanélküliek gyűlését. Több ezren gyűltek össze a volt nagykörúti honvédlaktanyában, amelynek átalakítási munkálatait még nem fejeztek be. Az udvarban gyülekeztek, Ferencit Jézseif szakszervezeti titkár szólott hozzájuk. Elmondta. hogy a miinkasnyomornak a hosszú háború az oka. Az élelmicikkek, a közszükség'eti anyagok árai folyton emelkednek s ti munkái-ok fizetése ezzel nem tud lépést tartam. A munkané:kiiliség közvetlen okai között szerepel az, hogy sok üzem szünetei, még pedig olyanok is, amelyeket fönn, lehetne tartani. Sok váilaUn.r'.l nem respektálják a kollektív szerződéseket, a munkásokat, alkalmazottakat elbocsájtják, ami-ve! növelik a nyomo-t. Az októberi forradalom után a munkásság vezetői mimlc-nt elkövettek, hogy munkaalkalmakat teremtsenek és a?;' é elmiszerinségen segítsenek. De most teljesen el vagyunk zárva a fővárostól és a tanácskormány tó.V onnan semmiféle segítséget nem kaphatunk. A munkanélküliek száma egyre emelkedik, aminek elmaradhatatlan, logikus következése a munkabérek csökkenése. Peremezi elvtárs ezután a következő határozati javaslat elfogadását s a kormányzóbiztosthöz és a polgármesterhez való eljuttatását indityéinyozta: „A szegedi munkanélküli munkások és alkalmazottak 1919. április 26-án tartott gyűlésének megbízásából kifolyólag kérjük kormányzöbiztos (illetőleg polgármester) urat. minden észköz felhasználásával odahatni, hogy a munkanélküliek részére minél előbb munkaalkalom biztos ittassék mert Szegeden, a Budapesttől való elzárás folytán az amugv is nagy számban volt munkanélküliek száma -napról-napra növekszik. A munkáltatók miw díg több és több munkást bocsátanak elí és igy lé; ük bizonytalanságával a nélkülözésbe kergetik. Mivel a munkanélküli segélyt a szakszervezetek már nem tudják f izeim, a ren Ikiviüí segélyt is a legtöbb szakinál nem. fiz nlseíte ki, mert Budapestél a megszállás folytán nem hozhatták le a szükséges összeget és így a •mun-kabélk-ülkk a legnagyobb nyomornak vannak kitéve. Célunk nem az, hogy csak •••• • . -'ben részesüljenek, hanem munkaalkalmat kérünk cs amennyiben cz nem lehet, akkor kérjük leik tővé tenni, hogy S'-emh t efaagy hassuk. mei't a jelen vi~ szow^k között tovább tiirnf nem tudunk. 'Szeged. 1919. április 26. Tisztel ettél: Ferenczi József ivzuksKervezetí titkár. A javas! a tol elfogadták. Majd küldöttséget választottál;., hogy a határozni javaslatot a kormáuvzóbiztassai és a polgármesterrel közöljék, A kormáíiyzóblztosnál. Féltizenket tőkor jelent meg a küldöttség dr. Dettre János kormányzőhizfosnál. Ferenczi elvtárs tolmácsolta a munkások kiváltságait, nevezetesen, hogy azokat az üzemeket, amelyeket nem kényszerből szüneteltetnek, indítsák meg újból, hogy a munkaadókat kötelezzék munkások fölvételére (meri gyakran megtörténik, hogy tanoncokkal dolgoztatnak felnőtt, képzett munkások helyeit), hogy kötelezzék a munkáltatókat a .kollektív szerződések betartáséra (mert egyes munkáltatók s éppen a legnagyobb váltálatok tulajdoncsaj, egyszerűen elbocsájtják a munkásokat vagy megtagadják a nek'k járó béreket). Dr. Dettre János k rmányzóbiztos válaszában kijelentette, hogy mindenképpen jogosnak tartja a munkanélküli elvtársak követeléseit s ami tőle telik, azt megteszi a munkanélküliség csökkentésére, amennyiben ez •lehetséges. De nem áll módjában, hogy teljes hatalommal rendelkezzék, inert, mint köztudomásu, négy fizikai erővel kell számolnunk. Nagy likadé,ív továbbá a pénz- és nyersanyaghiány. A bankokban nincs pénz, ahhoz pedig ö nem rendelkezik hatalommal, hosry az el-., rejtett pénzkészleteket fölkutassa, ö csak a kivetkezőnél' IdTfati meg: ha-tudomására jut a kollektív szerződés .megszegése, a munkaadókat kényszeríteni fogja a szerződés megtartásán!. gondoskodik arról, hogy akik a -varosból niunkahiány miatt el akarnak távozni, eltávozhassanak. Bejelentette továbbá, hogy a francia parancsnokság kiJ/.tásba helyezte a városnak -eddig juttatott szén-mennyiség k-éeszeresét. ha ez megtörténik, akkor a szünetelő üzemeket is meg lehet m«jd indítani. Megismételte, hogy lehetetlent nem akar ígérni, de a mi tőle telik, azt a munkanélküliek érdekében -megteszi. A polgármesternél. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél járt el a küldöttség. A polgármester hosszasabban válaszolt Ferenczi elvtársnak, a küldöttség szónokának. Elmondta, hogy a munkanélküliség nem csak helyi jelenség, mert ez a csapás kiterjed a háborúval sújtott egész világrészeink tetemes nágy területére. Nálunk a főbaj az anyag- és a pénzhiány. Az eiőbbin alig lehet segíteni, mert el vagyunk zárva az egész világtól. Az utóbbin a»város ismét csak szükségpénzek ki- , bocsájtásával segíthet valamiképpen. Hegy a munkások szombati, hetffcérfizetései fennakadást ne szenvedjenek, az iránt utasítani fogiák a bankokat. A város fis millió korona éritékii ujam szükségpénzeké bocsájt ki. \ kollektív szerződéseket megszegő munkaadókra nézve arra .hívta föl. a munkásokat, hogy iegyeriek neki részletes jelentést. \ i~ sz-ont kérte a munkásokat, hogy a bérekre vonatkozóan ne lépjenek föl most túlzott követelésekkel. •Erre a megjegyzésre Firenczi elvtárs azt válaszolta, hogy a munkások a kollektív szerződések összeál.itásénál mindig a megélhetési viszonyokra vannak tekintettel. De nem is ujabb követelésekről van szó, hanem arról, hogy egyes munkáltatók a régi koltektiv szerződéseket szegik meg. Kérte továbbá, hegy a város is foglalkoztasson minél nagyobb szánni munkást. A polgármester azt válaszolta, hogy jelenleg 8—900 munkást foglalkoztat a város s gondja lesz rá, hogy még többnek adjon keresetet. A küldöttség egy tagjának felszólalásira kijelentette, hogy a munkások kertg.'zdastígait rügy örömmel fogadná és gondoskodnék arról, hogy mi ml többjüknek jufhsson / 2 holdas parcellát. Ismét a kollekíiv szerződéseikről esett szo és Ferenczi elvtárs azt mondotta, hogy egyes munkáltatók azért nem akarnak dolgoztatni, vagy azért nem fizetik a mai bére-