Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-24 / 92. szám

2 tm Mj&Yjűsfms&A® Szeged, 1919. április 24. rendelkezésre bocsájtott tervek alapján a város mérnöki hivatala kebelében működő, egyébként minden más munkától felmentett művezető mérnök (javaslók szerint Fenyő Lajos osztálymérnök) vezetésével az épületeket önköltségben épitesse fel. Ezen megbízott művezető mérnök, a mellé beosztott segéd-személyzettel együtt tartozik az anyagok beszerzéséről — a francia katonai hatóssággal való érintkezést is beleértve — az anyagok helyszínre szállításáról és az egész munka kiviteléről függetlenül gondoskodni, mely tevékenységeért a város polgármestere és főmérnökéből s építési tanácsnokából álló építési bizottságnak felelős, amely bizottsággal együttesen utalványozási joggal a városi tanács részérő! felhatalmaztatik, 4. Mindaddig, mig az állami hozzájárulás meg nem érkezik, nehogy a munkák első előfeltételét képező tervezési munkák hátráltatást szenvedjenek, a város a tervező építészek diját előlegezi, illetve magára vállalja, azon feltételek szerint, amelyeket az 0. L. T. a tervező építészekkel szemben kikötött. Ezen tervezési munkák dijának első részletét' a város e hó végéig a tervezőknek utalja ki. Az O. L. T. által a tervezőkkel kötött szerződés érteimében az eddig elkészített vázlattervekért az építési Összeg Ö.25 százaléka jár. Kifizetendő összesen 16.000 korona. Ligeti Béla kérte a javaslat elfogadását. Tudomása szerint — úgymond — van olyan javaslat is, amely a kertesházak építését ajálja elsősorban, még pedig egy másik telepen, falán a lóversenytéren. De az messze esik, azon kivül akkor az eddigi előmunkálatok, amelyek a Kálvária-uti telepre vonatkoznak, kárbavesznének. Az O. L. T. tervei csakis az utóbbi telepet tartják szem előtt. Egyébként nem ellenzi, hogy több kislakás-épitési akció induljon meg. Sebestyén József, a következő felszólaló elmondja, hogy ő van főképen a kislakások, nem pedig a tömeglakások épitése mellett. De távol áll tőle az az ötlet, hogy a Kálvária-uti telepen kivül egyúttal más helyen is kezdjenek épiteni, eszében sincs ilyen elaprózás. Ő csak kislakásokat akar a kétemeletesek helyett, főleg egészségügyi okokból. A telep tudniillik nincs csatornázva, mint ahogy a Nagykörúton kívüli városrész általában csatornázatlan s emeletes munkásházakkal ebből egészségügyi botrány lenne. A Water-closetteket ugyanis kiöntésre használnák, amiből okvetlenül baj származnék. Ki keil épiteni a Farkas Árpád tervezte záporlevezető csatornát. Általában alapos elmélyedéssel keilene egy feleiős egyénnek tanulmányoznia azt a kérdést, hogy a mi csatornarendszerünk mellett céiszerü volna-e emeletes mutikásiakasokat épiteni. Családi házak építésére magánosok is jelentkeztek nála. Harminc kisház építésére összeadnának 120 ezer koronát. A kisházak épitése mellett van. Biró Benő h. főmérnök elfogadja a Ligetiféle javaslatot. Amig a csatornázás nincs kiépítve, addig mindig lesznek bajok. De a kislakásokra égető szükség van. A fő, hogy van-e miből épiteni. Czigler Arnold őrnagy-hadimérnök elmondja, hogy főleg barakkok anyagában, tehát fában, de számos más anyagban is áll most egy olyan érték a szükséges építkezésnek rendelkezésére, amelyet árverés utján lehetne pénzzé tenni. Elsorolja nagyjából ezeket az anyagokat, amelyekről nincs részletes kimutatás. Az állam rendelkezik föiöttük, de a rendkívüli körülményekre való tekintettel a város fölhasználhatná a matériát, ha erre a konuányzóbizíos fölhatalmazást ad. Otiovay Károly cáfolja Sebestyén József ellenvetéseit. Fen ő Lajos: Nem kel! hat milliót kihozni az anyagok eladásából, csak annyit, amennyit lehet, hogy az építést legalább megkezdhessük s fölépítsünk annyit, amennyit tudunk. A városnak is van építési anyaga. Tóbiás László hosszasan cáfolja Sebestyén József ellenvetéseit. Ö a mai csatornazendsíe mellett a családi házak építését kevésbbé alkalmasnak tártja, mint az emeleteseket, a talajvíz fölszivárgása miatt, Az emeletes ház szerinte nem tomeglakás. Az O. L. T. erre jól ügyelt, mikor a terveket készítette. A családi házak ellenben olyan közel épülnének egymáshoz, hogy tulajdo'nképpen nem is volnának családi házak. Nem helyesli, hogy magános, kistőkések adják össze a pénzt. Egyszerre nem adnák, már pedig most a pénzt „kikeli guberálni." Azonkívül 4 ezer koronából nem lehet ma házat épiteni. A Ligeti-féle javaslatot ajálja elfogadásra. Sebestyén József ismét a családi házakat ajálja, mert a szegedi nép természetének az felel meg. Udvar kell neki, ahol baromfit lehessen nevelni. Dr. Dettre János kormányzóbizfos azt hiszi, hogy a hosszas vitában a gyakorlati megoldástól 'messzire száguldottak megint az elméletre. Most nem az a fontos, hogy családi, vagy emeletes házakat építsenek, hanem az, hogy miből építsenek. Meg kell várni, mig Czigler őrnagy összeállítja az anyagkimutatást, hogy megtudhassuk, mennyi pénzt várhatunk belőle. Egyébként 6 ellenzi, hogy messze, külső részeken építsünk telepeket, mielőtt a királybiztosság által megállapított keretek megteltek volna. Fenyő Lajos ismét az építés sürgős megkezdése mellett szólalt föl. Ottovay Károly szerint most már késő arról beszélni, hogy a hely nem megfelelő. Winkler Imre Sebestyén érveit cáfolta és a Ligeti-féle javaslat elfogadását ajánlotta. Az építést szerinte meg kell kezdeni. A pénzügyi helyzet majd megjavul egyszer s akkor folytatni lehet, amit most elkezdenek. Végül dr. Somogyi Szilveszter foglalta össze az elhangzottakat. A többség — úgymond — elfogadta a Ligeti-féle javaslatot. Tehát 1—2 emeletes munkáslakást keli épiteni, vagy amennyire majd a pénzből telik. Kéri Czigler őrnagyot, hogy sürgősen készítse el az anyagkimutatást Az ülés ezzel véget ért. Lemondott a közélelmezési bizottság. (Saját tudósítónktól.) A szakszervezeti bizottság kedden délután tartott ülésén elhatározta, hogy a közélelmezési hivatal egyes szakosztályaiba berendelt szociálist a ellenőröket, a megváltozott viszonyokra való tekintettel állásuk elhagyására szólítja fel. Ez a felszólítás természetesen egyértelmű a teljesítéssel is, éppen ezért a közélelmezési hivatal ellenőrző bizottsága szerdán délelőtt ábrahám Mátyás elvtárs vezetése alatt bejelentette dr. Somogyi Szilveszter polgármester elvtársnak, hogy megbízatásuktól visszalépnek. . ^ m-^^M A polgármester kapacitálni próbálta a bizottságot a határozat megváltoztatására és rámutatott azokra a körülményekre, amelyek működésűket továbbra is kívánatossá teszik, de a bizottság határozottan megmaradt álláspontja mellett. Amikor a polgármester látta, hogy a bizottság elhatározása mennyire szilárd, azt kérte, hogy maradjanak meg mint magánszemélyek a közélelmezés szolgálatában, de ezt is megtagadták. Á közélelmezési bizottság, a szakszervezeti bizottság határozata alapján, azért távozik a helyéről, mert a szociálista pártnak, — mint az a Munkástanács keddi ülésén megállapítást nyert — az a határozott és helyes véleménye, hogy a jelenlegi idők nem alkalmasak arra, hogy a munkásság megbízásait akadálytalanul keresztül lehessen vinni. A szakszervezeti bizottság határozata alapján a közélelmezési hivataltól a következők távoznak: Az elnöki osztálytól Ábrahám Mátyás, a cukorosztálytól Kiss István, a lisztosztálytói Radvánszki Ferenc, a petróleum osztálytól Bakacsi János, a faosztálytól Kenéz és Török elvtársak. A közélelmezési hivataltól távozó elvtársak a következő nyilatkozatot adták ki: A Munkástanács megbízásából a közélelmezési hivatalnál működő bizalmiférfiak a változott viszonyok folytán eredeti hivatásukat nem teljesíthetik, ennélfogva a mai nappal viszszavonulnak és mindennemű ellenőrzés gyakorlásától tartózkodnak. A város faellátása és a hadbiztosság. A Délmagyarország szerkesztőségének Szeged. R. lapjában a városnak a kerület hadbiztossága által szándékolt tűzifa ellátására vonatkozólag megjelent cikkben foglaltak helyreigazítása cé'jából kérem a következők szíves közzétételét: A szegedi lapokban különféle kommentárra! megjelent a kenuiét haah/uosságának azon ténykedése, amellyel a város lakossága tűzifa ínségének enyhítésére a hozzá utalt' csapatok részére felajánlott száz vagon tűzifa vagononként kettőexeregyszí/zkoronáért a városnak engedte át. Az összes helybeli lapok téves információk alapján ferde megvilágításba helyezik a városnak fával való ellátása tekintetében a legnagyobb készséggel közreműködő azon hadbiztosság ténykedését, mely Szeged súlyos élelmezési zavaraiban a város közélelmezési hivatalának, — város lakóinak ínségén enyhítendő, — igen tekintélyes mennyiségű és első fontosságú élelmicikkeket adott át. A félreértések elkerülése végett közlöm, hogy a hadbiztosság semmi néven nevezendő üzleteket nem kötött és nem köt a várossal azon célból, hogy a hadügyi kincstár az üzlet fogaimával kapcsolatos nyereséghez jusson. A szóban forgó faügyletben a kerület hadbizíossága a város polgármesterével tárgyalva, azon óhaját fejezte ki, hogy amennyiben lehetséges, a fa vételára régi nyomású osztrák-magyar bankjegyekben utaltassék át az élelmezési raktár pénztárába, mert a megszállott területen- levő eladó cég sem az uj nyomású osztrák-magyar bankjegyeket, sem a Szeged város által kibocsájtoít szükségpénzt nem fogadja e! s ezek folytán a fa behozatala Szeged lakosságának kárára meghiúsulhat. Az egyes napilapok .pikáns nem halálosan komoly" kifejezést tartalmazó cikkei a város közönsége előtt a kerület hadbiztosságát, mint a szállítás indokolatlan és érthetetlen megnehezitőjét, szerepeltetik, holott a hadbiztosság saját jószántából, az önzetlen és város lakosságán segíteni akaró közvetítő szerepét vállalta csak azért, hogy a fainségen könynyitsen. A hadbiztosságnak teljesen közömbös, hogy a rendelkezési hatásköre alá tartozó pénztárakban mily nyomású fizető eszköz van. Az igazán pikáns és nem halálosan komoly és furcsa lenne, ha oly óhajhoz ragaszkodna, hogy a régibb vagy ujabb nyomású pénzek fizettessenek be a pénztáraiba. Azonban jelen eset okának, mint fentebb kifejtetett, teljesen más rugói voltak és vannak, mint az az egyes újságcikkek a tájékozatlan olvasó által értelmezhető. „Halálosan komoly" része is van az ügynek, az elvitázhatatlan, még pedig az, ha a fabehozatal elmaradása esetén a nyomorgatott lakosságon nem lehetne segíteni. A kerület hadbiztossága felkéri a tisztelt lapszerkesztőségeket, hogy a jövőben ily félreértések elkerülése céljából oly intézkedéseket tegyenek, hogy bármily, a kerület hadbiztosságát érintő ügyben felvilágosítás céljából közvetlenül ide fordulni szíveskedjenek annál is inkább, mert a téves források alapján közölt cikkek a város közönségének többet ártanak, mint használnak. Végül pedig .a hadbiztosság még azon gondolat legkisebb gyanúját is a leghatározottabban visszautasítja, hogy alaptalan és oknéiküli kívánságokkal esetleg a város érdekeit veszélyeztetné. Szachányi Lajos, hadbiztossági főnök. Szívesen közöltük ezeket a sorokat, de csak a közönség tájékoztatására és nem — mint a hadbiztossági főnök kéri — helyreigazitásképen. Abból ugyanis, amit itt helyreigazítanak, a Délmagyarország semmit se irt.