Délmagyarország, 1919. április (8. évfolyam, 73-97. szám)

1919-04-23 / 91. szám

ÍMl M-A 0-Y AXOR8ZA4 riiljék. Kijelentette a városkormányzó, hogy házak, üzemek komunizálását nem engedi meg, ékszereket nem kell beszolgáltatni. Uj szellemben kell dolgozni, mondta Betrix, meg kell értenie mindenkinek, hogy a fejlődés elől nem lehet kitérni. A fogadás során konkrét terveit is ismertette a városkormányzó. Ezek szerint újból megkezdik működésűket, egészen a régi szervezetben, a bíróságok. A vezetők is a régiek maradnak. A fesztelen társalgás során, amely a városkormányzó nyilatkozatai után kifejlődött, egyesek a szabad kereskedelem visszaállítását kérték, ami azonban egyelőre nehézségekbe titközik. Arról azonban gondoskodni fog a városkormányzó, hogy a forgalom nagyobb körzetben megindulhasson. Vajas Józsefnek arra a kérdésére, hogy nem lehetne-e a körzetet Budapest felé 50 kilométerrel kibővíteni, azt felelte a városkormányzó, hogy erről egyelőre szó sem lehet. A polgárság képviselői részéről fölmerült az az óhaj, hogy a munkássággal együtt ők is résztvehessenek a közügyek intézésében. Erre Betrix kijelentette, hogy amint elérkezik az alkalmas pillanat, össze fogja hozni a polgárság és a munkásság képviselőit közös közéleti együttműködésre. A pénzintézetek vezetőivel természetesen a pénzhiány megszüntetésének a módozatairól tárgyalt Betrix. A szegedi pénzintézetek birtokában mintegy húszmillió korona osztrák-magyar bankpénztárjegy van, csupa nagy címletben. Megállapodás jött létre a tekintetben, hogy ezt a husz milliót Belgrádban kicserélik kisebb bankjegyekre. A szerb fővárosban állítólag 20 milliónál sokkal több osztrák-magyar papírpénz van és minthogy a pénztárjegyekért ép ugy szavatol a volt Osztrák-Magyar Bank, mint a papírpénzért, valószínűnek tartják, hogy a föíváliásnak nem lesz akadálya. A pénzszerzésnek másik módja lenne, hogy az exportra szánt áruk elszállítását lehetővé fogja tenni a francia parancsnok. Jelentkezésre fogják felhívni azokat a kereskedőket, akiknek ilyen árujuk van, egy bizottság fogja azonban felülbírálni, hogy az illető árukra nincs-e szükség Szegeden. Épüleifa, bor és paprika állítólag jelentékeny mennyiségben szállítható el. A kereskedő az exportált árukért kapott pénzzel mindaddig, amig a pénzhiány nem szűnik meg, nem rendelkezik szabadon, hanem folyószámlán köteles valamelyik pénzintézetnél elhelyezni, nehogy az áruk exportálásával szerzett pénz a forgalomból kivonassék. Mindezeken kivül ezen a héten a városi pénzből is ujabb mennyiség kerül a piacra. r Az öt hónapos iskolai sziinet problémája. Egyensúlyozni próbálom az élet, a fiatalSág, a természet törvényeit akkor, mikor a nehéz problémát igyekszem észszerűen megoldani, hogy mit csináljunk a majdnem féléves szünet előtt áüó fialalsággal*— leányokkal és fiukkal. Fontosnak tartom, hogy ne csupán a jövendő férfinemzedékre tereljük összfigyelmün • ket, mint ezt az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hanem a jövő nőgenerációiával is számoljunk, kik részüket a férfiakkal egyenlően kiveszik az uj társadalom munkájában. A több mint négy éves háború után a mai kaotikus jeíen felrúgott minden régi rendet. Individuális életünk, társadalmi elhelyezkedésünk minden eddigi alapja megingott és egy uj, egy hatalmas perspektíva előtt tétovázunk, tapogatódzunk. Gondoljunk arra, hogy hosszú háborús évek fiatalsága áii előttünk, kik öt éves kapkodó, ideges életben nőttek fel. Sem a tanítónak, sem a tanulónak látóköre nem bővíílt, mert szinte csak egy országrész — és majdnem kizárólag e háború glorifikálását szolgáló banális kuhurát élvezte. Minden szépet, merészet felzabált e háború. A figyelmet, az ösztönöket egy probléma foglalkoztatta : a háború, Ha e nevelés eddig rom is volt, de bizonyos rendszeren épült. Ha az iskolában kapott világszemlélet helytelen is volt, mégis bizonyos aiapokra támaszkodott. A háború alatt a nevelés elhamarkodottá vált, a világszemlélet megszűnt. A tanitás évről-évre kevesebb időre redukálódott. A vakációk — szénvakáció, spanyol járvány-szünet stb. —a végtelenbe nyúltak. És mikor azt hittük, hogy végre egy rendszeres élet kezdetén állunk és kárpótolhatjuk á fiatalság bevonásával e sok mulasztottat, fél éves előre nem látott hosszú idő újból megszakitja a tanítást, Szerencsére oly időszakba esik ez a félév, mikor sem fűtőanyag, sem világítás nem jöhet számításba. Az lehet csupán a feladatunk, hogy az időt hasznosan, a fiatalságra nézve tanulságosan és szellemesen osszuk be. Ugy szeretem a fiatalságot, oly drága nép a fiatal élet, nogy falak közé dugni őket vétek. Ki a szabadba, á napba, mindig a természetet érezzük magunk körül és érezzük, hogy mi is, j mint szerves lények, belekapcsolódunk az uni' verzutuba. Ez legyen a főfelíétel. Szeged, 1919. április 23. A további az legyen, hogy okos, józan emberek, világszemléletet adjanak a most tétovázó lelkeknek. Mert a világszemléleten épül fel egész egyéniségünk. A diákság műhelyekbe küldve, első pillanatra, tetszetős gondolat, de van-e komoly jelentősége ? Napi 4 órával, öt hónapon keresztül — feltéve a legjobbat, hogy szívből vágyódik a mesterség után — sem asztalosságot, sem lakatos mesterséget, sem más egyebet megtanulni nem lehet, sőt még csak nem is konyíthat hozzá. Az öt hónap után egy műkedvelő munkás áll előttünk, ki sem szellemileg nem fejlődött, még kevésbbé tanult, — csak passziózott. Már pedig nincs kétségbeejtőbb a dilettantizmusnál. A műkedvelő lenézi a komoly munkát, mert ha becsülné, nem találná paszsziózásnak. Elvtársak, tisztelt kultur-bizottság miért üléseznek előre és miért nem hívják össze a fiatalságot és hallgassák őket meg, mik a terveik, a vágyaik. Nem-e volna okosabb azután gyűlésezni és dönteni ? Vagy talán félnek, a diákság lenézésétől, ha nem paranccsal álnak elő, hanem kívánságokat hallgatnak meg?Hiába, egyszer csak keli szakítanunk a csontos tradíciókkal. Tanítsunk a szabadban ! Ez legyen a jelszavunk. Ha természetrajzot a szabadban tanították volna és gyönyörködtek volna a virágzó fa első hajtásaiban is, biztos hogy nem tarol ták volna le a szegény fákat, mint azt ma egy hete tették. És rajzolni is ott tanítsanak, nem pedig a sötét termekben kopott gipszminták után És esztétika, filozófia, földrajz nem-e a szabadba kívánkozik ? Bárminő forma mellett döntsenek és bárhogyan akarják az öt hónapot eltölteni, egyre vigyázzanak, hogy emberiebben és szabadabban neveljenek, "mint bennünket neveltek. Csergely Sándor. Mit követei az antant Németországtól. — A Rajna jobbpartját 15 évig tartja megszállva Franciaország. — Páris, április 18. A négyes 'tanács a Saar bányáinak birtokét örök időkre biztosította Franciaországnak. A szuverenitás ezéken » teriileteken a népszövetséget illeti meg. A kártérítés összege 125 milliárd lesz, amely nevenöt százaléka Franciaországnak jut. Német ország a kártéiftés összegét aranyban, nyersterményekben és egyéb értékekben lesz köteles megfizetni. A részetek nagyságát a békeszerződésben fogják megállapítani. Németországnak ezen 'kivi.il meg kell fizetnie a katonai nyugdijaknak nésrv .milliárdra rugó összegét is. Franciaország követel: Rajna balpartjának semlegesítését. A Rajna jobbpartján ötven kilométer sugárban semleges zónát létesítenének. Ezt a zónát Franciaország 15 éven át tartja megszállva, miig Németország pénzügyi kötelezettségeinek eleget tett. Németország nyugati határa így meg volna állapítva és megoldották már a keleti határ kérdését is. Danzigot. mint a népszövetség megbízottja. Lengyelország kapja. Berlin, április 18. Az antantnak ma Berlinbe érkezett fölhívása olyan hangon van írva, amely minden várakozást meghalad. A föhívás felszólítja a német kormányt, hogy küldje el képviselőit Varseillesbe, .hogv a megállapított békeföltételeket átvegye. A jegyzék agra is .fölszólítja a német kormányt, hogy csak éppen annyi de'egátust küldjön, amennyi az okmányok átvételéhez föltétlenül szükséges. mázoló és festő ipartelep SZEGED, Loodanikörut 14, sz. Telefon 527. A mázoló munkákat csakis valódi tiszta lenolaj kencéből készült olajfestékkel készítem. Elvállalok e szakmába vágó mindennemű fa- és vasbutorok, portálok, üzletberendezések és épületek festését, mázolását és zománcfényezését a legmodernebb és a legjobb kivitelben, a legmesszebbmenő felelősség mellett. 273 »••maTtt.É