Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-07 / 54. szám

•nnmpHHiSHBpiiB 'V, Szeged, 1919. március hó 7. DILMAI) y A RdHSZÁ Vl V Fölemelik a városi bérföldek bérleteit. — 900.000 korona jövedelmi többlet. — tudósítóinktól.) Miniszterelnöki •rendelet jelent meg arról, hogv ingatlanok adás-vételénél, vagy bérleténél akár az eladó, akár a vevő, a bérbeadó vagv bérlő a szerződés fölbontását követelheti bizonyos időre visszamenően, ha az ügylet rá nézve hátrányos volna. A haszonbérbeadó a bérösszeg fölemelését kívánhatja, ha a bérlők aránytalanul kisebb bért fizetnek, mint amennyit a mostani viszonyokhoz képest fizetniük kellene s igy a rendes haszonnál jóval nagyobbat húznak. A rendelet alapján a város tanácsa a tanyai bérletek árát föl akarja emelni. Dr. Polgár Péter szenátor a városi tanácsnak e tervéről a következőket mondotta: — A miniszterelnöki rendelet Szeged város közönségét a legnagyobb mértékben érdekli, mert hiszen a város jövedelmeinek főforrását a földjeiből; befolyó bérösszegek adják^ Köztudomású, hogy a'bérlőközönség a háború konjunktúráit a végletekig kihasználta és a belterületen lakó fogyasztók zsebeit állandó pergőtüz alatt tartotta. Ez csak szimpatikussá tehcá a város közönsége előtt a rendeletet, annal is inkább, mert a városnak a modern időkhöz és a szükség'etekhez mért kiadásait csak a bérföldek jövedelméből lehet íödczni. Szociális, népjóléti intézményeket, a melyeket sürgetnek, csakis a főjövedelem növelésével lehet teremteni. — A város bérleti földjei az 1918. évi zárószámadás szerint 1.400,000 koronát jövedelmeztek. Ez a földek terjedelméhez s hozadékához, a termékek rnai árához képest igen kevés. A város tanácsának számítása szerint az összeget 900,000 koronával lehet fölemelni, vagyis 80 százalékkal, a bérlők iránt való minden méltányosság szem előtt tartásával. Természetesen nem minden bérletre lesz 8(1 percentes az emelés. De a Ibér fölemelése annál inkább szükséges, mert vannak bérletek, amelyekért holdanként 8—9 koronát fizet a bérlő, most is, mirit tizeteit' u háború előtt és alatt, elképzelhető, hogy mennyi haszonnal. Ezekkel a le nem járt bérletekkel szemben a szabadfcrgalmu birtokok bérlete 23—30 korona. A túlságosan alacsony bérekkel megszerzett aránytalan jövedelmet, a legigazságtalanabb (földjáradékot akarja a város megszüntetni és a haszon egy részét a bérlőktől a város egész közönsége számára megszerezni. (X mórba jutott művészek felsegélyezésére és anyaggal való ellátására legyen fordítható. 4. Indítványozom egyszersmind, hogv az ujszegedi kenderfonógyár szegedi raktárából megfelelő vászonmennyiséget a szegedi festők részére sürgősen kiutaljanak. 5. Végül indítványozdm dr. Oaál Endre kuítiirtdnücsríoh nyugdíjaztatását, akit a nyugalom koránál és törődöttségénél fogva amúgy is megillet és hogy ezen állás betöltését művészeti és irodalmi kérdésekben járatos szakemberekre bízzák. Az indítványt tietter Ödön, Hódy Géza, Kukovátz Nana. Wlassits Károly, Wewier Sándor, Klein Sándor, Szakiy János és már sok felszólalása után a szakszervezet magáévá tette. A beadvánnyal a Néptanács legközelebbi ülésén már foglalkozni fog. Végül megbízta a szakszervezet dr. Reich Zoltánt, Hcller Ödönt. Joachim Ferencet és Szalay Jánost, hogy a kedden délutáni az ügyvédi kamara tanácskozó termében mee tartandó szakszervezett ülés elé a létesítendői népelőadásokról részletes tervezetet dolgozzanak ki. P Szellemi munkások szakszervezete dr. Gaál Endre nyugdíjaztatását követeli — Nincs otthonuk a szegedi művészeknek. — (Saját tudósítónktól.) Rendkívül fontos reformtervek kerültek megvitatásra a szellemi munkások szakszervezetének csütörtöki ülésén, amelyen dr. Czibula Antal elnökölt. Az ülés megnyitása után dr. Hollós József, a szakszervezet alelnöke a következő, a kormánybiztoshoz intézendő beadványt ismertette: A szegedi szellemi munkások szakszervezetének nevében tett alábbi indítványomat szíveskedjék a Néptanács elé terjeszteni: A művészeti kérdések Szegeden állandóan mostoha elbánásban részesültek, minek oka egyrészt az. hogy a közönség iskolázottsága e téren meglehetősen elhanyagolt volt, másrészt az a közöny és hozzá ném értés, a mivel ezt az ország fejlődése és kulturája szempontjából legfontosabb kérdést, az erre hivatott tényezők intézték. Elérkezettnek látjuk az időt arra. hogv e téren a leggyökeresebb változás álljon be és ehhez elsősorban szükséges, hogy arra hivatott művészeit megfelelő befolyáshoz jussanak, hogy a művészetek demokratizálódása megkezdődhessék. Megfelelő intézményekre van szükségünk és az ehhez való áldozatkészségtől ma már Szegednek elzárkóznia nem szabad. Az erre vonatkozó indítványomat a következő pontokban foglalom össze: 1. Indítványozom, hogy Újszegeden művésztelepet létesítsünk, ideiglenesen talán oly módon, hogy a luxusvillákat e célra lefoglaljuk. Ezen villákat műtermek számára át kell alakítani és az egyes miivészeknek átengedni. Ily módon a művészek lakáshoz és műteremhez jutván, egy törzsökös művészgárda letelepedését kezdeményezhetjük, mert hisz eddig saját, benszülött művészeink is hazátlanok voltak Szegeden. Hivatkozhatom ezzel szemben Nagybányára, Kecskemétre és Szolnokra, a hol a város nagy anyagi áldozattal művésztelepet létesített, ahol a megtelepedett művészek nemcsak országos, hanem európai hírű iskolákat alapítottak. Azon művészek számára, akik erre igényt tartanak, néhány hold i föld adományoztassék, amelyan ők megfelelő kertgazdaságot, virág- és gyümölcstenyésztést folytathassanak. Ilyen gazdálkodás, tudvalevőleg a művészek lelkiéletének nagyszerű rugója és egyszersmind könnyebb megélhetésének is kitűnő eszköze. A fent nevezett város példájára minden egyes művész évente legalább 4000 korona tiszteletdíjban részesüljön, amelynek ellenértékeként a művészek kötelesek egy müvészískolát fentartani, amelyben minden egyes művész hetenkint egy-két félnapot tanít. Egy ilyen müvésziskola. olyan kiváló művész vezetése alatt, ^milyen pl. a mi Károlyi Lajosunk, nagyszerűen alkalmas volna arra, hogy a sajnos nagyon is elvadult lelkeket megértő, szociális gondolkodású és lelkes emberré alakítsa át, akikre a leendő szociális állam nyugodtan támaszkodhat. 2. Szükség van egy állandó kiállítási helyiségre, ahol a művészek müvei folyton a közönség szemei előtt legyenek. E céira kitűnően alkalmas a Stefánián levő várhelyiség. A szeged; művészek és irók nagyszerű összejöveteli helye volna ez, ahol a közönség állandóan kaphatna a művészektől. íróktól és költőktől előadásokat, felolvasásokat, vitákat és az eddig csak felületes szórakozások helyisége a kultura nagyszerű templomává volna felavatható. Indítványozom azt is, hogv a szegedi városi szinház minden vasárnap dél előtt a szakszervezet rendelkezésére álljon, hogy tagjai a nép számára ingyenes miivé szeti, irodalmi és tudományos előadásokat tarthassanak. 3. Indítványozom, hogy a Szegedi Kép zőmüvészetj Egyesület a szegedi Szellemi Munkások Szakszervezetének adassék át és ez a szövetség döntsön a Ferenc József és egyéb miivészi afapitvúrtyok kamatú írtak odaítélése felől is. Ugyancsak átadandó a szövet ségnek az a negyvenezer korona, amelyet Ferencz József-szobor alapra gyűjtöttek, hogy ezen összeg a szegedi — fájdalom — nyoA Károiyi — és radikális párt fúziója. Budapest, március 6. (-4 Délmagyarország tudósitójától). A küszöbön álló választások siettetik a Károlyi-párt és a radikálisok fúziós tárgyalásainak befejezését. Ma délután Hock ánosnái újból tanácskozás volt, melyen az igazságügyminiszter és a radikálisok részéről Jászi Oszkár vett részt. A Károlyi-pártnak eddig nem igen volt hangulata a fúzióra, de a égutóbbi napokban ez jórészt megváltozott és nincs kizárva, hogy a mai tárgyalások eredménye már a mielőbbi fúzió útját fogja egyengetni. Budapest, március 6. (A Délmagyarország tudósitójától.) A Politikai Híradó jelenti: A Vl-ik kerületi köztársasági-párt csütörtök este nagyobb számú küldöttség utján jelentette be Károlyi-párthoz való csatlakozását. Hock János beszélt és többek között a következőket mondotta: — A forradalmi polgári pártoknak kooperálníok kell a választási küzdelemben, mert az arányos választás, a lajstromos szavazási rendszer igazságos ugyan, azonban, ha az egyes pártok nem mükednek össze, a matematikai számításoknál szétforgácsoióduk és a választáson megbukunk. Ezzel azután öntudatlanul is azokat juttatnánk előnyhöz, akik ellen a választási akciót tulajdonképen felvettük. Mi a szociáldemokrata-párttal a legnagyobb egyetértésben vagyunk. A szociáldemokrata-párt vezetői kijelentették, hogy a forradalmi pártokat a választási küzdelémben egyáltalán nem fogják megzavarni akció-szabadságukban. Ök külön mennek a választási küzdelembe, azonban mindenféle más polgári alakulat ellen, amely nem a forradalmi pártok sorába tartozik, éles harcot indítanak. — A Károlyi-párt a fővárosban kooperálni fog a radikális párttal. Ma kezdem meg a megbeszéléseket Jászi Oszkárral és a radikális párt vezetőségével és nagyjában abban egyeztünk meg, hogy közös listát fogunk csinálni, hogy a fővárosban két blokk álljon egymással szemben a polgári és a szociáldemokrata párt. Ha ezenkívül lesznek olyan politikai alakulatok, amelyek nem tartoznak a forradalmi pártokhoz, szóval a nemzeti egyesülés, a polgárszövetség, az ébredező magyarok, meg a Lovászy-párt, ezek nem jönnek számításba a mi listánk megcsinálásánal. Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmuük a Leinzinger-féle „China hajszasz* által. Ara K 3.— Kapható Leinzinger G uia úgy* szertárában Szeged, Széchenyi-tér. lii 11 ^ f| fi 15-ik pontja ! Mindenki szivarkahüvelyeket kizárólag Ww iiSlJ a MÉDI SPÉCI ALiTE szivarkahüvely főraktárába vásároljon 219 Szeged, Jókai-utca 11. szám. Telefon 15—20. *