Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-30 / 72. szám

...» r GYARORSZAö Szerkesztőseg: SZEGED, KARASZ-UTCA SZAflft. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 72.— K. negyedévre 18.— h. félévre . . 36.— K. egy hónapra 6.— !?. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: szeeeo, KARASZ-UTCA 9. SZAM. A kiadóhivatal telefonta: 305. Szeged, 1919. VIII. évfolyam, 72, szám. Vasárnap, március 30 f forradalmi Végrehajtó gizottság közleményei. A szegedi Munkástanács holnap, vasárnap reggel fél kilenc órakor a városháza közgyűlési termében rendkívüli ülést tart. Belépni csak igazolvánnyal lehet. A különböző felmerült híresztelésekkel és vádakkal szemben, amelyeket a burzsoázia körében az eltávozott direktórium és végrehajtó bizottsági tagok személyével kapcsolatban rosszhiszeműen és ellenforradalmi tendenciákkal terjesztenek, a Forradalmi Végrehajtó Bizottság pénzügyi bizottsága a mai napon megtartott vizsgálat alapján megállapította, hogy az eltávozott forradalmi vezetőség sem a közpénztárakból, sem a pénzintézetekből egyetlen fillért magával el nem vitt. Mindenki, aki ilyen hireket terjeszt és tovább ad, ellenforradalmár, akikkel szemben a proletáriátus semmi kíméletei nem tanúsíthat. Aki e közlés után is ilyen rosszhiszemű hireket terjeszt, forradalmi törvényszék elé kerül. A Forradalmi Végrehajtó Bizottság -felhívja az épittetőket, hogy a megkezdett építkezéseket haladéktalanul folytassák, mert ellenkező esetben a már megkezdett építkezések minden anyagát a munkásházak építési céijaira kártérítés nélkül elrekvirálják, sőt a fölépített részt is lebontatják. A francia parancsnok Jegyzéke Betrix ezreü'éízkéWjncia parancsnok a következő jegyzéket ihtüzfc Dettre János népbiztoshoz, illetőleg a város kormányzóságához: Szeged, 1919. március 29. Jegyzik a város Kormáiiyzősügáj'viz. I. Ismétlem, hogy Szegedről sem csapatokat. sem muníciót, sem fegyvereket és semmiféle hadianyagot nemi szabad kivinni. A íranda haderők, ha ilyenféle tények jelentetnek nekik, rögtön közbelépnek. Kérem önöket a szükséges intézkedéseket, megtenni, hogy az ezekből -származó öszszetiizésék ne zavarják a város nyugimat, II. Én vagyok az egyedüli francia tiszt, < akinek joga van útleveleket kiadni. Egyetlen egy magyar katonai vagy civil közeg sem jogosult erre. III. Szegedre nem szabad sem löszért, -sem fegyvert, sem hadianyagot behozni. A városi népbiztos a szegedi proSetárság kultúrájáért. — Színház, hangverseny, könyvismertetés. — (Saját tudósítónktól.) A munkás milliók kultúrájának megteremtése, a lelkek szocializálása az irodalom és művészet eszközeivel: egyik főfeladata a magyar szovjet-kormánynak. A nagyszerű és áldásos propagandából Szeged is. kiveszi a maga mészét. Ezt a célt szolgálja Dettre János népbiztos intézkedése, amelynek értelmében a szegedi szinház is az emberi kultúra egvik templomává avatódik A szinház nem üzlet többé, a melv a tőke profitját szolgálja, hanem a nép csarnoka, a legtisztább művészi érzések és gondolatok tribünül ja. a kultura egyik legfontosabb terjesztője. A proletárok, akiket eddig az elnyomás és kizsákmányolás társadalmi rendje az alkohol és prostitúció karjaiba kergetett', ezentúl a munka pihenőjében a művészi szépség, jióság és igazság alkotásaiban gyönyörködhetnek. Amiről a forradalmas Petőfi álmodott, immár valóra vált: a költészet, a szinház csarnokába belépni mindednek joga van, hogy vigasztalást és erőt merítsen az életre, a munkára, hogy lelke az emberi szolidaritás nagy megváltó érzésében, a művészet fölemelő varázsában ölelkezzék miliők lelkével. Az uj kulturprogram az uj. világ egyik legszebb virága, az egyetemes műveltség végső diadalának legbiztosabb útját mutatja meg . . . A könyv is fő gondja az uj kultúrpolitikának, a ió könyveik ismertetése és terjesztése. Az igazi irókat, költőket, az emberiség valódi jói-tevőit adja a nép kezébe, mutatja be mindenkinek ezután a szovjetkormánv világosságterjesztő propagandája. A kapitalista szellemű könyv üzletet, a silány irodalmi ponyváik mételyét éppen ugy meg fogja szüntetni az uj rend, akár a prostitúciót. A betű ne öljön és ne mérgezzen, a szellem elevenítsen: ez a cél. A városi népbiztos három idevonatkozó rendelete a következő: I. Hogy a városi szinház kulturrendeltetésének megfelelhessen, elrendelem, hogy betenkiut kétszer igén olcsó hely árak mellett munkások részére tactassék előadás. Az előadások rendezésével s a műsor összeálIrtásával Juhász Gyulát bizom meg, ki ezt a megbízatását a szinház vezetőségével együtt ingja gyakorolni. II. Hogy a munkásosztálynak kultura iránti igényét kielégítsem, elrendelem, hogy a városi színházban vasárnap délelőtt önkínt igen olcsó helyárak mellett liépszerii hangversenyek tartassanük. E hangversenyek rendezésével Csányi Mátyást bizom meg. A jegyek a szakszervezetek által lesznek elárusitandók s a helyárak- egy koronánál magasabb összeget nem tehetnek ki. III. Hogy a munkásosztály tagjainak könyj veik iránti érdeklődését minél inkább felkeltsem s hogv érdeklődése komoly s a mai kornak megfelelő irányítást nyerjen, könyvismertető előadások tartását tartom szükségesnek. Ezek az előadások a munkáshangversenyek keretén belül lesznek megtarthatók. Az előadások megszervezésével Móra 'Ferencet bizom meg. Nagy, de célravezető munkák ezek, amelyeknek eredményei gazdagodását ielentiik majd a népnek, amely nemcsak a szegéység tarisznyájából falatozott, de a kultura után is hiába szomjúhozott. Az a terv még. hogv a közeli falvakban, szomszédos községekben is terjeszteni fogják Szegedről az irodalom és művészet termékenyítő kultúráját. Az eslő népies hangverseny vasárnaphoz egv hétre lesz a színházban, amelynek keretébeír 0. Hilbert Janka, Juhász Gyula, Ocskay Kornél és Csányi Mátyás vesznek részt.