Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-19 / 41. szám

Szeged, 1919. február hő 19. 3 Összeütközés a rontásokkal a demarkációs vonal védelmében. — A román gárdisták barbársága. — A szegedi kerületi parancsnok dicsérő elimerése az aradi ezrednek. — (Saját tudósítónktól.) A románok a fegyverszünetben megállapított megszállási vonalat épp oly jogosulatlanul lépték át, mint a csehek. E tulkapás ellen jogos a fegyveres védelem. Magyar csapatok a Fehér-Körös völgyében szembeszálltakarománokkal és visszaverték őket. A 33. gyalogezred védelmezte a meg nem szállott területet olyan vitézséggel, hogy ezért a szegedi kerületi parancsnok elismerését fejezte ki. Az ütközet alatt ismét fölragyogott a románok |mellveregetéssel dicsőitett humanizmusa. A balkáni kulturának oláh katonái egy sebesült, harcképtelenné vált magyar tisztet fölkoncoltak. Az oláh katonák egy sebe miatt tehetetlenné vált tiszttel vitézkedtek. A szegedi kerületi parancsnokság sajtóosztály^ a következőket közli a Körös-völgyi ütközetről: A demarkácionalis vonal védelmére kirendelt csapataink a Fehér-Körös völgyében a román ellenállás letörése és a megrongált vasúti intézményeknek ötszöri helyreállítása után megszálltuk tegnap (hétfőn) Nagyhalmágyot. Közben egy tizedes elesett, Ernst hadnagy és két tiszt megsebesült. Ernst hadnagyot román gárdisták sebesülése után fölkoncolták. Az ellenség veszteségei tetemesek. A páncélvonat ágyuja a román géppuskát harcképtelenné tette. Az előnyomulásnál az aradi 33. gyalogezred különböző alakulatai, a 8. század páncélvonatának karhatalma, Belhányi hadnagy vezetésével fényes tanújelét adták vitézségüknek, amiért a kerüieti parancsnokság valamennyiüknek táviratilag dicsérő elismerését és köszönetét fejezte ki. Nekrolog a Szegedi Nemzeti Tanácsról. (Saját tudósítónktól.) Nekrologot irunk: a szegedi Nemzeti Tanács rövid, de dicsőséges pályafutása után megszűnt létezni, önmaga mondotta ki feloszlását. Kedden délután tartotta utolsó ülését, a tagjai, már akik eddig ki nem léptek és akik később beléptek, majdnem teljes számmal jelentek meg az ünnepi végtisztességen, a Szegedi Nemzeti Tanács városházi helyiségében. Dr. Becsey Károly nyitotta meg az utolsó ülést, bejelentve, hogy elérkezettnek látta az időt a szegedi N. T. megszüntetésére. Wallisch Kálmán és Almássy Endre a fönnmaradás mellett emeltek szót/többen azt indítványozták, hogy propaganda bizottsággá alakuljon, de dr. Dettre János kormánybiztos meggyőző érvei után az eínök kimondotta, hogy a szegedi N. T. ezennel ünnepélyesen beszünteti működését. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város nevében köszönetet mond a forradalom első szegedi szervének, amely a nagy átalakulást Szegeden előkészítette, létrehozta, rendezte és amelynek elsősorban köszönhető, hogy a forradalom a nemzeti fővárosban vér és nagyobb bajok nélkül lezajlott és a konszolidáló munkába állott. Dr. Dettre János a magyar népköztársaság kormánya nevében búcsúzott a szegedi konventtől, meleg és emelkedett szavakkal méltányolva nem közönséges érdemeit és szolgálatait. Mi, ha végigtekintünk a szegedi N. T. rövid négyhónapos eseményes életén, egy darab szegedi történelemre emlékezünk. Ez a legelső forradalmi alakulás a Munkásotthon egyik emeleti szobájában gyűlt össze először, titokban, a háború utolsó óráiban, az őszirózsás és nemzeti kokárdás október 31. előtt néhány nappal. Újságírók, költők, proletárok állottak rejtelmes bölcsőjénél, a forradalom legelső napján katonák csatlakoztak hozzá elsőnek, azután sorra mindenki. Rendes helyisége lett a székházban, átvette az egész város irányítását, a három győztes forradalmi párt delegálta belé tagjait, csakhamar a szociáldemokraták vitték benne a szót, a Munkástanács mellett nemsokára inkább reprezentatív szerepe maradt, kezdetben naponta két, három óra hosszat ülésezett, majd hetenkint egyszer, mig ma egészen a múlté lett, a tegnapé. Iratait az elnök indítványára a városi múzeumba helyezik, valamikor történeti okmányok lesznek, kútfők a jövő Reizner Jánosa számára. * A Nemzeti Tanács a következőkben tudatja feloszlását Szeged népével: Polgártársak! a Szegedi Nemzeti Tanács, amely az ország forradalmának városunkban való előkészítésére, vezetésére és megerősítésére alakult, ma tartotta utolsó illését, amelyen elhatározta, hogy fő [oszlik és megbízatását visszaadja azoknak a forradalmi pártoknak, amelyektől kapta. A forradalom, amelynek őszirózsás bölcsőjét mi ringattuk, negyedfél hónap alatt megnőtt, megerősödött, emberi hatalom meg nem állithatja, gyámságra többé szüksége nincs. A forradalom választott magának kormányt, szabott magának törvényeket, a forradalomból államrend lett: a Nemzeti Tanácsok munkája már a történelemé s a Nemzeti Tanácsoknak most már csak egy kötelességük van: önmaguk megszüntetésével is könnyebbé teszi a törvényes hatóságok munkáját. Amidőn a Szegedi Nemzeti Tanács emez utolsó proklamációjában megszűntét jelenti be Szeged népének, nyugodtan néz elébe a jelen és a jövendő ítéletének. Csak a közérdeket szolgáltuk, semmi mást, önző céljai senkinek közülünk nem voltak s Szeged népe nyilván tisztában volt ezzel s ezért tett vonakodás nélkül eleget minden felhívásunknak, holott egyéb hatalmunk nem volt, mini a lelkeken való hatalom s egyéb fegyverrel nem rendelkeztünk, mint a lelkiismeretre való hivatkozással. S ámikor legjobb meggyőződésünk szerint közös erővel szolgáltuk a közérdeket, bizonyságát adtuk annak, hogy azok a társadalmi osztályok, amelyekből a Nemzeti Tanács alakult, egymással kezet fogva is tudnak dolgozni és hogy kölcsönös belátással el lehet kerülni a késhegyig menő harcokat. Olyan tanulság ez, amelyet szeretnénk megmenteni az eljövendő napok számára is. A jövőbe egyikünk sem lát s nem tudhatja senki, hol és hogyan fog bennünket találni a Nemzeti Tanácsok által szimbolizált októberi forradalom első évfordulója. Egyben bizonyosak vagyunk: hogy akiket a közös munka összeforrasztott a forradalom kultuszában, „ehhez a hitvallásunkhoz soha hűtlenek nem leszünkErre tettünk fogadalmat első összejövetelünkön az első kézfogással és ennek a fogadalomnak pecsétje utolsó kézszoritásunk, amely után a Nemzeti Tanács eltűnik a népakaratban, amely életre szólította. A régi hitregék tudnak olyan fegyverekről, amelyek maguktól harcoltak tovább, mikor a katonák elestek. A Nemzeti Tanács megszűnik, de az eszmék, amelyekkel küzdelmet kezdett a régi világ ellen, harcolni fognak a végső győzelemig. Szeged, 1919. február 18. A Szegedi Nemzeti Tanács. Városi kezelésbe akarják vétetni a színházat. — Az igazgató a felszerelés megvételét — kívánja. — (Sajat tudósítónktól.) A szinház ügye mindig foglalkoztatta a közönséget, de soha anynyira, mint az utóbbi esztendőkben, különösen mióta a konzorcium áldásait élvezi a szinház és a közönség. A konzorciumos állapot okozta a színészek anyagi érdekeinek folytonos pertraktálását és a színészek állandó harcát az igazgatóval. Jött azonban a forradalom, a nagy átalakulás időszaka, amikor a vidéki színészek tagjai öntudatra ébredtek, szervezkedtek anyagi helyzetük édrekében és az Országos Szinészegyesület antiszociális működése ellen. A szegedi színtársulat országos mozgalmat indított a színészet érdekében és akciót kezdett abban az irányban, hogy az igazgatótól a konzorcium vegye át a színházat. Ez az akció nem nyert befejezést, hanem oly irányban kapott fordulatot, hogy a Munkástanács több tagja megjelent a színháznál és leltárat készített annak teljes felszereléséről, mert a Munkástanács a színháznak a város kezelésébe való átvételét kívánja. Erről már a mult évben is szó volt, de nem azzal a határozottsággal, mint most, amikor a Munkástanács a Néptanácsot kereste meg, hogy mielőbb döntsön a kérdésben. Az a terv, hogy egy direktórium veszi át a szinház vezetését és a tiszta jövedelem hatvan százaléka a működő személyzetnek, 40 százaléka pedig a városnak jutna. A bruttó jövedelem öt százalékát a szinház fenntartási költségeire irányozták elő. A fontos kérdésben a Néptanács legközelebbi ülésén fog dönteni. A szinház kérdésében Almássy Endre színigazgató a következő beadványt intézte dr. Dettre János kormánybiztoshoz : Kormánybiztos Ur! Alólirott Szeged városi szerződéses színigazgató azon tiszteletteljes kéréssel fordulok kormánybiztos úrhoz, hogy az 1919. VIII. néptörvény 2. §-a alapján ujjáalkotott szegedi néptanács februári ülése elé méltóztassék a szegedi szinház városi kezelésbe vételének kérdését — diszkrécinális jogánál fogva — bevezetni, hogy a néptanács ebben a kérdésben, legalább elvileg állást foglaljon s ha a házi kezelésbe vétel mellett döntene, a részletkérdések gyors letárgyalására egy megfelelő bizottságot küldjön ki. Mint Szeged városához ismételten benyújtót beadványomban tettem, ugy ezúttal is határozottan kijelentem, hogy az akár azonnali házikezelésbevétel esetén is, ha Szeged városa színházi felszerelésemet szabályos és szakértői becslés alapján megváltja, szerződésem minden jogairól lemondok és a szinház jövő vezetésé„Médi Specialité" | Főraktár: Szeged, Jókai-utca 11. sz. Telefon 15—20., ahol különben olcsóbb gyártmányú szivarkahüvelyek is kaphatók Viszontelárusitoknak is a legolcsóbb bevásárlási forrás. Kapható mindenütt! ^ ^ Egy doboz 2 korona.