Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-09 / 33. szám

^Ig.'í'MIML'-Uia u DELMA G Y AEORSZÁ3 Szegőd, 1919. február 9. kiili hódítás poliiikáját. Bár most még mindenfelé csak ellenségekke! vagyunk körülvéve, én mégsem csüggedek és hiszem, hogy az ellentéteket sikerül elsimítani és a bizalmatlanság megszűnvén, helyét a belátás és a megértés fogja elfoglalni. Magyarország külpolitikája. Én már a háború előtt és a háború alatt is nyíltan törekedtem arra, hogy a német szövetséggel szakítsunk, helyette keresünk az antant államokkal való barátságot és közlekédést. Mindenki emlékszik még közvetlenül a háború előtt tett amerikai utamra. Utalok Párisban folytatott tárgyalásaimra. Utalok arra a propagandára, amelyet a függetlenségi képviselőknek Párisba Pétervárra való demonstrációs utazásával kapcsolatban a francia és orosz barátság érdekében műveltem meg. A háború alatt is kerestem és meg is találtam az érintkezést Olaszországgal. Igyekeztem Olaszország nagynevű külügyminisztere, Sonnino ur és néhány politikus közvetítésével kapcsolatot létesíteni Magyarország és Olaszország között és igyekeztem elsimítani az ellentéteket. Mondhatom, hogy ez sem Sonninón, még kevésbé rajtam múlott, hogy nem sikerült, hanem megbukott a tehetetlen osztrák diplomácián. Baráti szavak Szerbiához. Már a balkán háború alatt is a bécsi delegációkban és itt Budapesten a parlamenten mindenütt, gyűléseken és a sajtóban lándzsát törtem azért, hogy Szerbiát a monarchia és Németország meg ne fojtsa. Én és függetlenségi képivselö barátaim követeltünk Szerbia számára utat a tengerhez, követeltük, hogy gazdasági létet és fejlődést biztosítsuk. Az a tábor, amely vezérének vallott, szemben a német szövetség híveivel, akkor is azt vallotta, hogy a magyarság és a szerb gazdasági érdekek nem ellentétesek sőt azonosak. Akkor is azt vallottuk, hogy a két szomszéd és alapjában demokratikus nép karöltve, egyetértésben és barátságban haladhat egymás mellett és hogy ebből a barátságból, a közös érdek megértéséből és kölcsönös támogatásából mindkét államnak éppen demokratikus irányzata csak erőt meríthet. Lengyel-magyar barátság. Bizonyos az, hogy a mai ellenségeskedés nem tarthat örökké és nemsokára meg fog jönni a megértés ideje. A háború alatt mindig nagy melegséggel és szimpátiával küzdöttünk Lengyelország függetlenségéért. A lengyel-magyar barátság évtizedes tradícióihoz képest. Lengyelország elérte ideáljának megvalósulását. Kifejezzük azt a reményünket, hogy Lengyelország és Magyarország között a legbensőbb barátság és gazdasági viszony fog rövidesen kialakulni. Csak azt kívánjuk még, hogy a lengyelek és ukránok közötti ellentét közös megelégedésükre egy minél előbbi megegyezéssel rendeződjék. Szomszédos viszony Német-Ausztriával. Ami Német-Ausztriát illeti, most, hogy ott is a régi rendszer helyébe a népuralom lépett és mint egyenjogú államok állunk egymás mellett, hiszem, hogy az évszázados keserűség megszűnt és igy minden hátsó gondolattól mentes meleg szomszédos viszony fog kifejlődni. lm Barna és jfagy Vince lemondtak. Budapest, febituár 8. (A Délmagyarország tudósítójától.) Kitűnően informált köröktől származó értesülés szerint Búza. Barna és Nagy Vince miniszterek bejelentették Berinkey miniszterelnöknek, hogy kilépnek a Kabinetből. Búza Barnát az kedvetlenítette el, ho?y a földbiri lioformot, amikjneK tervezetét és végrehajtási munkálatait Búza készítette, kivették a kezéből éa a népgazdasági miniszterre, Szabó Istvánra bizták. Eredetileg ugy volt, hogy csak a földbirtok-rendszer kiépítésének és a berendezkedés dolgát fogják a népminiszterkmira áthárítani, mig magának a reformnak alapvető munkálatai megmaradnak Buza Barna kezében. Nagy Vince belügyminiszter távozási szándéka elsősorban a szociálistákkal való súrlódásban keresendő. 'Hozzájárult elhatározásának megérlelődes',iiek a székesfehérvári puccs is. A székesfe<hérvári szociálisták nem akarják akceptálni a polgári kormánybiztost, akit Nagy Vince belügyminiszter jelölésére nevezett ki a kormány. Igen súlyosan érintették Nagy Vincét az elleniorradalmi házkutatások, amelyek ről csak mint befejezett tényékről értesült a belügyminiszter. A házkutatásokat a katona tanács és a rendőrség határozta el önkényesen 'Pogány kormánybiztos kezdeményezésére. Nagy Vincének ebben a dologban az volt az álláspontja, hogy előbb bizonyítékokkal kell szolgálni, csak azután lehet házkutatásokat és letartóztatásokat eszközölni. Formálisan még egyik miniszter 8&m nyújtatta be lemondását. Vasárnap még tárgyalások fognak folyni a miniszterválságok dolgában és ezen a tárgyaláson Tag eldőlni, hogy maradnak e a távozni készülő (miniszterek. Az esetben, ha Nagy Vince kiválna a kabinetből, utódja valószínűleg szociálisfa miniszter lesz. Garbayt emlegetik elsősorban, de lehet Ágoston Péter államtitkár is. íőbb ellenforradalmárt letartóztattak. — Nyomoznak a grófi kastélyokban. — Budapest, február 8. (A DélmdgyaiWszdg tudósítójától.) Az ellenforradalmi házkutatások eredménye folytán több letartóztatás történt. DezsiUa Nándor ügyvédet illetik a legsúlyosabb váddal. A 21 éves fiatalember az Ébredő magyarok megbízásából ellenforradalmat szervezett, vagy akart szervezni Szombathelyen és Gyöngyösön. Az lett volna a terve, hogy a vidéken szemezőit eltimlárrwíalmi brigádok be^omüjariak a fővárosba, eltávolítsák a jetéfilegi kormányt. Kwmy István ellen az a gyanú, hogy szabadkőműves mintára Magyarország területi integritásának megvédése céljából egy 50 tagú társaságot hozott össze. A társulatot tovább akarta szervezni és az épkiit is kivette híveitől, őrizet alá helyezték még Kertész Ferenc hadnagyot és MeszUnyi Róbert miniszteri tanácsost. Dr. VagasZt József, a politikai osztály vezetőjének szobájában egész nap folytak a kihallgatások az ellenforradalmi nyomozások ügyében a vizsgálat eddigi megállapításai szerint 3 akció volt folyamaiban Budapesten és, az Ofrszágban. Mind a három akció az ellenforradalmat szolgálta. Az egyik akció klerikális színezetű, ezt Dezsilla vezette az „Ébredő Magyarokkal", antiszemita jelszavakkal és a vidéken hecokáplánok segédletével próbálta a tömegeket szervezni a kormány megbuktatására és az egész forradalmi rendszer eltörlésére. Budapesten egyáltalán nem volt talajúik. Egyes vidéki körökben, legényegyletekben azonban az ő agitációjuk nyomán észlelhető volt némi mozgolódás, amit azonban sikermt csirájában fojtani. A másik akció soviniszta álarc mögé bújik. Jelszava az, hogv a! románokat és cseheket fegyveres .erővel kell kiverni az országból. Érte a célra csapatokat készült szervezni. A csapatokat azonban nem a románok és csehek, hanem Budapest eUén akúrták dífigálni. A harmadik mozgalom, amelynek Kornav István fővárosa számtiszt volt a vezetője, kimondottan royalista célzattal próbált szervezkedni a forradalmi rendszer megbuktatására. A rendőrség a legszélesebb körű nyomozást indította, hogy a három irányú ellenforradalmi mozgalmat leleplezze. A felderített szálak már is olyan szétágazóak, hogy a politikai osztály apparátusa nem elégséges az üzelmek kiderítésére. Ezért Vagaszt rendőrkapitány külön tiszt viselőket és detektiveket osztott be, hogy neki a titkos akciók leleplezésében segédkezzenek. A rendőrség a tegnapi házkutatáseredményei alapján több embert idézett meg Budapesten, a vidéken pedig a helyi rendőrségek és csendőrségek közreműködésével folyik a vizsgálat. A budapesti grófi palotákban végzett házkutatások, hír szerint, eredménytelenül végződtek. A nyomozást már tegnap kiterjesztették a vidéki főúri kastélyokra, mert az eddigi adatoklból arra lehet következtetni, hogy ott sokkal több bizonyítékot lehet találni az ellenforradalmi szervezkedésről. A budapesti rendőrség megbízottai már csütörtökön ellutaztak Csurgóra és ott gróf Károlyi József kastélyában a'lapos házkutatást tartottak. Ez a házkutatás is negatív etedmémyeA végződött. A gróf maga nem tartózkodott Csurgón, a nevezetes székesfehérvári / eset óta nem sikerült megtalálná. A hozzá közelállók állítása szerint a székesfehérvári puccs után egy napig Budapesten időzött és azután Bécsen át Svájcba utazott. Meszlcnyt Róbert miniszteri tanácsost, akit a nála tartott házkutatás alapján a lakásán őrizet alá helyeztek, ma délelőtt beidézték a rendőrségre, ahol kihallgatták. Ugyancsak előállították a rendőrségre Sztankay Bélánét is, akit a főkapitányságon vettek őrizet a!á. Sztankayné egy őrnagy özvegye. Állítólag igen tevékeny részit veik az etiJtiforradalom előkészítésében. Simkó Józsefné, akiről: azt hiszik, hogy szintén egyik részese az ellenforradalomnak, érdekes típusa a politikus asszonyoknak. Férjétől, Simkó József volt országgyűlési képviselőtől különváltan él. sokat szerepelt már az első koalíció alatt is, amikor különböző kijárásokkal foglalkozott. Mindig elsőrangú összeköttetésekkel dicsekedhetett. Politikai, miniszteriális, hadügyi körök egyaránt jól ismerik. A vizsgálat eddigi adatai szerint részük van az ellenforradalmi mozgalomban azoknak a reakciós férfiaknak is, akik Rákóczi-lovagoknak nevezik magukat és körülbelül egy évti£fcd óta szervezkednek a fővárosban és a vidék püspöki városaiban, teljesen lemásolták a szabadkőművesek szervezetét és mint titkos társulatok működtek már a háború előtt is a szabadkőművesség ellen, a forradalom kitörése óta peaie a királyság visszaállításán dolgoznak. Kornay István fővárosi számtiszt, akit ioyal-ista törekvések miatt vettek őrizetbe, a Rákóczi-lovagok sorából és az ő szervezetük mintájára próbálta megcsinálni az ellenforradalmi akciót. Erdélyt nem csatolják Jfotniaiihoz. Budapest, február 8. (A Délmagyarország tudósítójától.) Az itt időző amerikai és angol misszió tagjai politikai .beszélgetéseiksorán szenzációs nyilatkozatiakat tettek Erdélyről. A nemzetköz békekonferenciám mondották; — Erdély egészen különleges bá nésmódban fog részesülni. Magyar politikai körökben azt bószélik, hogy az emiitett missziók tagjairmk kijelentébe szerinti, Erdélyt nem fogják Romániához csatolni, ámbár az sem bizonyos, hogy megnuiraid Magyarország részeként. Erdélyt egészen speciális szepontok szerint fogják elbi^ábni. Preeiz körülírását azonban Erdély leendő helyzetének a misszió tag jai nem adták. i