Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-07 / 31. szám

4 DELM AHYAEOItSZÁG Szeged, 1919. február 7. veszi jhávatatának vezetését. Nyilatkozataiból megállapítható, hogy a németség ügye és a magyar állam általános érdekei jó kezekben vannak nála. Nyilatkozata — fontossága és érdekessége mellett — annál nagyobb súlyra számithat, mert minisztersége óta ez az első politikai megnyilatkozása a nyilvánosság előtt. (d. d.) Megkötötték a békét a 7{oyal~I(ávéf]ázban. (Saját tudósítónktól.) Megírta már a DélfmaíOifarország, ihogy a üRoyal-kávéház társ}ifctdajdonosai, Fiieget Mór és Matejka József (keresetet adtak .be Gál József, a Roval bérlője ellen, hogy utóbbi lépjen ki a bérletből adja át nekik a kávéházat. A- fiatal társtulajdonosokat, nem sokkal azután, hogy az üzletet megvásárolták, katonáknak hivták be. Kénytelenek voltak a kávéházat bérbeadni A bérlővel olyan egyezséget kötöttek, hogy a Vérszerződés akkor jár le. ha a bábom bevégződik. Fliegel és Matejka leszereltek s hivatkozva az egyezségre, kérték Gáltól a kávéház átadását- Ezt azonban a bérlő megtagadta. A (háború szerinte nem ért véget, inert tma csak fegyverszünet van, a békét, még nem [kötötték meg a nagy és kis hatalmaik. Gál Józsefnek nem éppen alaptalan külpolitikai érveire a tulajdonosok sztratégiai érvekkel feleltek. Azt mondották, hogy a harcot az összes hadszintereken beszüntették, ennélfogva a háború tényleg bevégződött, Minél eresebb volt azonban mindkét részről az érvelés és minél élesebben kardoskodott a két álláspont védelmében a dialektika, annál kevesebb volt a kilátás a megegyezésre. Ezért a bíróságra kellett bizni a döntést. Az elsőfokú bíróság, a szegedi polgári törvényszék, már .meg is hozta ítéletét. Megállapít otta, hogy Fliegel és Matejka nem nyerészkedésből, hanem kényszerűségből adták bérbe a kávéházat, mert hadba kellett vonulliiok. Hójuk nézve a háború beidegződött, mert. már leszereltek. Ennélfogva az a kérdés, hogy a. békét megkötötték-e, vagy nem, a tulajdonosokat nem akadályozhatja meg abban, hogy birtokosi jogaikba lépjenek. Az ítélet ren.delkt-ző része utasítja Gál József alperest, hogy a bérletből lépjen ki és a. kávéházat adja át. Ezt az ítéletet az alperes megfölebbezte. A bíróság a per eldöltéig zárgondnokot nevezett ki Mosonyi .Béla magántisztviselő személyében. A legszebb kilátás volt arra, hogy amig a pörben az utolsó bírósági fórum is ikimondja majd az ítéletet, a háború nemcsak tényleg, de a 'békeszerződések előzetes, átmeneti, végleges és utólagos szentesítésével is befejeződik. Közben Mosonyi Bélát Grünbaum Izidor váltotta föl a zárgondnokságban, aki, mint volt kávéháztulajdonos, maga is mesterségbeli. Grünbaum, ugy látszik, ügyes diplomata, mert egyezséget- hozott létre kollégái között. Hiszen az átmeneti állapot, a jogbizonytalanság nemcsak a tulajdonosoknak, hanem bérlőnek som lehetett már kellemes. A jpör meg a háború közt tagadhatatlanul van valami hasonlóság. 'Mind a kettőnek bizonytalan a kimenetele s .mind a kettőnek nagyon lényeges kelléke: a pénz. .pénz, pénz. Nem lebet tudni, vájjon Gál. vagy Fliegel-Matejka lesz-e a pervesztes s (hogy kinek kell ma jd fl•zetni a folyton szaporodó költségeket. Az okos Grünbaum ennélfogva egyezséget ajánlott. azon az alapon, hogy Gál lépjen ki a !>érletböl, a feliek osztozzanak a jövedelme-]), a mely Fliegel és Matejka hadból hazatértétől a. kávéház átadásáig befolyik, a perköltségekest. pedig fizessék közösen. Igy is történt. A kávéik tanácsa a ketté osztandó tiszta jövedelmet. a bruttó-bevétel 28 százalékában állapította meg. A pörök azonban gyakran íiadzanak s némiképpen ebben is hasonlatosak a -háborúkhoz. A íRoyal nagypörének eldőlte után -kielégít tetíenül maradt Mosonyi zárgondnok. Most keresetet adott, be a volt fölperesek, Fliegel és Matejka ellen, hogy fizessék meg neki zárgondnoki dijait és kiadásait, amelyeknek összege 6423 korona. Kéri, hogy a bíróság a dijak megállapításánál vegye figyelembe a kávéház jövedelmét is, amely az alatt az ötven nap alatt, miig ő volt. a zárgondnok, 67.752 korona 10 fillérre rúgott. A Roval-kávéházban egyébként már napok ót.a a tulajdonosok kormányoznak Ott már megkötötték a békét. Mit akarnak a cionisták? — Eiőadás a cionizmusról. — (Saját tudósítónktól.) A cionizmusról sok ferde fogalom terjedt el s a magyarországi zsirdóság legteléntélyesebb része sincs tisztában azzal, hogy mit akarnak a cionisták. Törekvéseiket csakis ellenzőik eiijienszenves beállításaiból, vagy éppen torzításaiból ismerik. de őket magukat nem igen juttatták szóhoz. va»gy ha megszólaltak, félfülleil sem hallgattak Tájuk. A .cionistákról való legaktuálisabb köztudomás nálunk mindössze annyi, hegy legfanatikusabbjaik a múltkoriban nekimentek az ..Egyenlőség" cimü felekezeti lapnak és a szerkesztőség helyiségében viharos indulatossággal fejezték ki. mennyire elégedetlenek az újság anticionizmusával. De mielőtt a cionizmust meg-, vagy elitéinők. illik megha:ílgat?ni magukat a cionistákat is, még pedig nem éppen csak -a fiatalos hevüietü ra-Wr'jelölteket, akik rombolással 'kiáltották- ki rajongó meggyőződésüket az „Egyenlőség" portáján, hanem az eszmeikhen higgadtabban hivő cionistákat, akik nagyclbb száimmai vannak Magyarországon, mint Szegeden sokan gondalják, nem is szóvá a mozgatom külföldi sikeréről s azokról a kiváló férfiakról, akik a cionizmus reprezentánsai. Dr. Dohány Gyula iiewéd tartott csütörtökön előadást a cionizmusról a zsidó elemii iskola tornatermében. Fejtegetéseit igen sokan hallgatták. Az előadót néhány szóval Bach Jenő hitközségi előljáró mutatta be a közönségnek. Dr. Biedl Jenő hitközségi elnök tudomására hozta a megjelenteknek, hoev az előadás után mindenki megteheti a maga ellenvetését. Dr. Dohány Gyula azzal kezdte előadását. hogy neki is valószínűleg némi eletiérzéssel kell találkoznia, mert a cionizmus elnevezésű zsidó társadalmi mozgalomról szóivá, régi idegológiákkal szemben egv ujabbról kell beszélnie; már pedig régi filozófiai megállapítás, hogy minden régs fogalom ellensége az újnak, hogy az uj fogalmak befogadása fáidalomérzést kelt és ellenérzést vált kii. A zsidóság, amióta más. nemzetek államaiban él, mindig azon igyekezett, hogy külsőségekiben, érzésben és gondolkodásban teljesen hozzálhasonulúon ama nemzetek tagjaihoz. S ez a törekvés annál intenzivebb, minél több szabadságot élvez a zsidóság. Hálával ismerik el a zsidók a jogoknak és szabadságnak minden áldását, amelyekben valamely nemzeti állam keretében részesülnek, Viszonozni is igyekszenek ezt mindazoknak a kulturértékeknek a köz javára való kifejtésével, amelyek bennük vannak. De bármennyire hálásak s bármennyire óhajtják is a teljes együttérzésben való összeolvadást, mégis idegeneknek tekintik őket. S ha akármennyire igyekeznek is kulin rá avakat adni s akármennyit adnak is, ezt is kicsiny léssel fogadják. Hiszen közkeletű szólam, hogy a zsidó szellem sem tudományban, sem művészetben nem produktív, .hasztalan hivatkozók ezzel szemben a zsidóság kimagasló, válóban teremtő szellemű egyéniségeire. Ha valami letagad.hatatlanul értékeset produkál zstidó talentum a köz javára, akkor nem azt nézik, mit adott, hanem azt, hogy ki adta. Hosszasabban beszél a zsidóság kul-irális szerepléséről. Ezután rátér- arra. hogy mit akar a cionizmus. Az idősebb nemzedék, - iiufücr t — bem ér/.'. ; unyira, nihil érzi a most?" , hogy minden munkájában, minden törekvésében vele van. egy árnyék, amely bénítóan hat rá. Ez az árnyék a zsidó-voltából vetitőd-ik reá. A cionisták nem akarnak elszakadni Magyarországtól, amelynek rögéhez hűséggel és szeretettel ragaszkodnak, de igenis akarnak olyan öntudatos uj zsidó eenerációt, amelynek se háta mögött, se szemtül-szeinbe ne szolgáljon gúny tárgyául az, hogy zsidó. A nemzeteket mindig legjohbjaik után szokták megítélni, a spártaiak Leonidas nemzete volt, az angol a nagy államférfiak hazájának fia. A zsidóságot ellenben mindig legutolsói után szokták megítélni. A cionisták a zsidóságszámára is a más m-mzetiSégélinek kijárt) egyedül1 .helyes és méltányos megítélést akarják. A cionisták nem akarnak külön területet, de akarják a zsidóság szervezettségéből, öntudatosságából származó erőt. S ez nem utóPia. A szervezettség megvan már Ausztriában, megvan Ukrajnában, ahol van külön zsidó miniszter, mint nálunk van német miniszter. Wilson a newy.orki, 1,800.000 főből álló, nemzetiségi alapon szervezett zsidóságnak, amelynek túlnyomó része szociáldemokrata munkás, megígérte, hogy a békekonferencián anjnden állam zsidósága számára követelni fogja a teljes egyenjogúságot. A cionisták nem azt akarják, hogy az egész zsidóság 'Palesztinában egyesüljön egy külön álamban, de igenis akarják, hogv legyen olyan kul türköz pontjuk, amelynek fénye és melege szétáradjon az egész világon. S Wilson megígérte, hogy ez a kulturkŐzpont megépül az ősi Jeruzsálemben, amelynek majdani zsidó főiskoláján olyan szellemek ajánlották föl tanári működésüket, mint Fleischmann a manchesteri egyetem tanára és Henry Bergson, a kiváló filozófus. Palesztinában már egyébként van negyven zsidó kolónia angol iprotekturátus alatt; Jaffában, van héber gimnázium (mert mór van fcyfett, modern héber irodalom és költészet). K; A fönnejbbiek rövid és igen vázlatos tartalmú kivonatát adják dr. Dohány Gyula előadásának, amely másfél óráig tartott. Dr. Biedl Jenő reflektált néhány szóval az előadásra. Az előadónak — mondotta — hálával tartoznak azok is, akik nem értenek veíe mindenben egyet s a jövőben alkalmat fog adni a hitközség más, a felekezetet érdeklő viták tartására is. Ezután még két rövidebb felszólalás történt. A „Médi Specialité" higiénikus szivarkahüvely fóraktárában Szeged. Jókai-utca 11. szám. • Telefon 15—20, (3) VIszontelárusHóknak kaphatók a legfinomabb gyártmányú szivarkahüvely « a fcgoicsébb különlegességek a legolcsóbb napi árak mellett. bevásárl sí ,orrás