Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-04 / 28. szám

Szeged, 1919. február 4. D EAJSIA í J Y AKI) KSZA t i Olcsóbb lesz a ietnefftezésj de az is csak papírszem.fedővel. — jYíár minden megdrágul, árvizsgáló bizoitság ülése. (Saját tudósítónktól. A kenyér, a koksz, a villany, a hus szédületes sorban minden, de minden még mindig drágul nálunk. De van egy vigasztalás. Ha már belefáradt az ember kivárni, amíg az a bizonyos, uj, szebb és jobb világrend kialakul és végső álomra hajtja le -.fejét, legalább családját nem rántja az anyagi tőnk szélére a temetkezésével. Ez már majd olcsóbb lesz, ha a jelek nem csalnak. Az Or­szágos •Központi Árvizsgáló Bizottság .ugyanis rávetette' szemét a temetkezési vállalatok számiáira és le akarja nyesni az árak régen virágzó tulhajtásait. A temetkezési vállalko­zók igen sokan meggazdagodtak. A háború kinek hozta volna meg a kedvező konjunktú­rát. ha nem nékik? Exhumál ásókkal, halot­tak szállításával tömérdek pénzt kerestek. De a front mögött elhallt szegény polgárem­berek temetkezéseiből is bőséges volt az ara­tásuk. Drágításaiknak határt akar végre szab­ni az Országos Központi Árvizsgáló Bizott­ság, melynek rendeletéből hétfőn a szegedi árvizsgáló bizottság is foglalkozott a temet­kezési vállalatok áraival. Eddig a legolcsóbb temetés Szegeden kö­rülbelül 40-0 koronába Ikerült, a legdrágább ötezerbe, vagy ennél is többe, a pap, kántor és a sir hely költsége nélkül. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság 3 osztályt akar létesíteni, a legolcsóbb osztályú temetkezés 250, a díszesebb 450, a legdíszesebb, elsőosz­táíyu 7-50 koronába kerülne. Tekintettel az anyagdrágaságra, megengedi a Központi Ár­vizsgáló Bizottság, hogv a két o'csóbb temet­kezésnél papirszemfedőt és puhafakeresztet adjon a vállalkozó. Mikor ezt az előadó, Mayer Antal, a sze­ged: árvizsgáló bizottság hétfői ülésén elmon­dotta, a- jelen volt temetkezési vállalkozók hi­tetlenül i nos 0" íyogtak. Hogy tetszik azt képzelni, hogy mánk papi "szemfedőt és puhálakeresztet adjunk — egy alsóvárosi halottnak? Hisz az fölkelne ravataláról! A gyászoló család meg agyon­Beszélgetés a német nemze­tiségi miniszter feleségével. (Saját tudósít ónktól.) Néhány nappal -ez­i'lőít, m-i ni ismeretes, néptörvény jelent meg ri hazai németek - autónómiájárók A német .Jiiiimzterhun satwveaséfw. már folyamatban vau és j-elen tettük. hogy a köztársaság elnöke néniéi nemzetiségi miniszteiTé Junker János szegedi táblabírót nevezte ki. A táblai.iÍM Budapestre utazott, hogy kim*veztetéséről, il­letőleg a német nemzetiségi minisztérium ügykörébe! vá'gó dolgokról az illetéke körök­kel tárgyaljon. .Miután ugy értesültünk, hogy •hmker János visszaérkezett- Szegediv. fölke­restük Arany János-utca 11. színim házbaiu­levcí lakásán, hogy megkérjük, adjon felvi­üágositásl utjának eredményéről -és terveirő' ii Délmagyarorszáa számára. A .miniszterrel azonban nem beszélhettünk, inert ne g íim­tla,pesten van. Felesége — egy igen kedves Úriasszony - fogadott bennünket é.s előzé­keny szívességgel mondta el. az- a kévés H, a ni.i-i. az ürártak kineveztetéséröl tud,.' Junkerék ugyanis egyáltalában nem számítónak erre" az eshetőségve. A táblabíró - mint Jnnkér­né mondotta eddig politikával .SOSÍMÚ fog­Ialkotott, csak a hivatásának élt. ele ezt aztán nagy tudással és WkHsmeretességgei szolgál­ta. A 'kinevezés híréről a lapokból és magún ­uton értesülteik. Az uramnak az volt a terve mon­dotta Junke.né - hogy, lm lehel, rövidesen nyugalomba -ónul és falura- megyünk..lakni. .Most, ,persze, ebből nem Jész semmi.' Az uram bizonyosan elfogadta a miniszterséget, hiszen táviratban értesített, kinevwstetéfiéröt Mind­-•/.t olyan természetesen, közvetlenül mondja verne bennünket a puhafakereszttel! Hát azt igazán nem kívánhatja az árvizs gáló bizottság, hogy a temetési vállalkozót puhafakereszttel agyonverjék, noha neki a te­metés, a luxus-temetés is legföljebb önköltsé­gi árba kerülne. Méltányosságból nem is fo­gadták el az Országos Árvizsgáló Bizottság árait, hanem megbízták Fdddr temetkezési vállalkozót, hogy a jövő ülésre terjessze elő számításait. Azt akarják ugyanis, hogy a sze­gény alsóvárosi halott vászonszemfedőt, ke­ményfakeresztet kapjon, de lehetőleg jutányos árban. Az árvizsgáló bizottsági ezután a vendég iősöknek megint: megismételt, áremelési (ké­relmével foglalkozott. A bizottság jószívű volt, emelt. E szerint 1. osztályú vendéglők­ben a menii - ebéd és vacsora - 7 K 80 fi1 . Az ebéd menüje áll levesbők •húsból, főzelék­ből és tésztából. A vacsoráé húsból, főze ékből és tésztából. Az árak így leírva e'ég olcsók­nak látszanak, de azért ne tessék megijedni, az olcsóság rniatt nem lesz föltétlenül gyomor rontás. A másodrendű vendéglők menüje 7 K 20 fi!'., a harmadrendűiké 5 K tészta nélkül. A légszeszgyár igazgatója. Pdngrácz Al­bert a koksz árának emelését kívánja, még pedig az eddigi 21 K 50 fillérről 30 koronára. A kérelmet egy szűkebb bizottság fogja le­tárgyalni, amely Pongráez igazgatóból, WeJ­lisz Oszkár mérnö'kbő', Bach Jenő és Vértés Miksa szénkereskedőkből áll. Nem kell persze azt hinni, hogy a kérdés átutalása egy másik bizottságra egyértelmű a drá^it'ás mellőze­sével. Í< A pékek a liszt és a kenyér makszimábs árának emelését kérik a sütőmunkások bér­emelése miatt. A kérelem teljesül, de előbb kiadták, természetesen, egy szűkebb bizott­ságnak. Tisztelni kell a formákat! Junkeréé, mintha csupán arról lenne szó, hogy nem falaira mennek pihenni, hanem el­költöznek. Budapestre. Semmi dicsekvés, sem­mi póz >és ez oly megnyugtató, biztató, ,a csön­des polgári .munka megbecsülése Junker ki­nevezése, nem a hivalkodó törtetés, lármás •szereplések jutalma. -- Igazán nem tudom, hogyan került az uráin kombinációba. A nevét inkább osak szakkörökben ismerték. Igaz, hogy mindenütt szerették, becsülték, előbbi állomáshelyein jó emlékezetűikben tartották az emberek műkö­dését. Újságokba- azonban, sosem irt, könyvet­nem adott ki. De lia vállalta a. .megbízatást, meg is fog neki felelni, .mert az uram a mun­ka és a kötelességteljesítés embere. Elbucsuztunk. Távozóban még fölemlí­tette. hogy a békekonferencián a Bánságot, maguknak reklamálják a szerbek és a romá­nok, mi lesz akkor a németek autonómiájá­val. . Érzett a szaván és a. hangján, hogy nem a. inéimet. miniszterséget sajnálná, hanem azt. hogy a Bánság elszaikadina Magyarországtól. Hz a német nemzetiségi minisztern é — a rö­vid beszélgetésnek is meg kellett győznie hennáinkét erről — igen kiváló és jó magyar asszony. Ujabb bír pétervári lázadásról. Stockholm, február 3. A Sanomat ciimü helsiugfortei lap írja. hogy Pétervárról Vd­borba. érkezett utasok elbeszélése szerint az orosz fővárosba\>t lázadás tört ki. Utcai har­cok voltak, a gépfegyverek nagy pusztításo­kat- dkozta.k. Kronstadt felől ágyukkal lövik Pétervárt és az utcákon garmadában hever­nek a holttestek. iA íSemenov testőrezred i« csatlakozott. lázadóikhoz. ti ÍREK 000 A menekültek a kormány­biztosnál. (Saját tudósítónktól.) Szegeden az éle­lem és lakásínség ijesztően növekszik. Ojts szegedet, Horgost, számos községet elzártak tnár tőlünk a szerbek, mind olyan helyeket, a melyekről élelmet szállítottak be hozzánk. Most Röszke-Szentmihály telek megszállásá­val már a szegedi tanyáknak a várost tápláló forgalmát is le fogják csökkenteni. E mellett a bevándorlás egyre nagyobb méretű. A va­rosba költözött most számos ujszegedi csa­lád is. A máshonnan idemenekült családos emberek száma eddig vagy négyszázra tehe­tő, a magányos férfiaké és nőké ennél jóval több. A Munkástanács ugy határozott, hogy az idegenek számát kevesbíteni kell. Ezért a menekültektől megtagadták a közélelmezési jegyek kiszolgáltatását. Nagyon elkeserítette ez őket. Szombaton értekezletet tartottak ez ügyben, hétfőn pedig küldöttségben járulták a kormánybiztos elé. Sokáig kellett az előszó bábán várakozniok s ők -ezalatt mindenkinek keservesen panaszkodtak. — Családos emberek vagyunk, mondotta egyikük, az óbébai jegyző, — ugyan hova me néküljünk? Mi nem ingyen élelmezést kívá­nunk. Amit elfogyasztunk, azt alaposan meg­fizettetik velünk. Akik ide költöztek be, azok jórésze épp ugv. uz ellenség elől menekült, mint annak idején az erdélyi szászok. Azok pedig nem fizettek, mégis kaptak élelmet, sőt pénzt is. Hát mi magyar létünkre rosszabbak vagyunk az erdélyi szászoknál? S hát a sze­gedieknek nem adtak árvízkor élelmet a kör­nyékbeliek? Adtak bizony, még pedig ingyen l Egy másik arról beszélt, hogy inkább az itt élő cseh guvernántokat kellene hazakül­deni. A harmadik azt mondotta, hogy Szege­den is a vidékről menekült tisztviselőket kel­lene megbízni a tisztogatással", ugy mint Budapesten. Végre bejutottak a kormánybiztoshoz, a ki előtt Bíró Benő' h. főmérnök tolmácsolta panaszukat. Dr. Dettte János kormánybiztos azt válaszolta, hogy a menekülők a belügv­niszterhez intézzenek sürgős Írásbeli felter­jesztést. hányan vannak, milyen okból' jöt­tek ide s kérjék meg a minisztert, utaljon ki részükre a központi közélelmezési hivataltól élelmet. Addig, amíg kérelmüket elintéz'k, kapnak majd lisztet, kenyeret s más szüksé­ges cikket a szegedi köz-éle'mezési hivataltól. Ebben a válaszban- a menekültek megnyugod­fak. — Kuhfi miniszter Báhnbe utazott. Bu­dapestről teletfonálja tudósítónk: Dr. Kunfi, Zsigmofiiid közoktatásügyi miniszter vasárnap este felesége 'kíséretében a nemzetközi szociál­demokrata kongresszusra Bernbe utazott. — A szerb megszállott területeken való utazás. A bánáti vasútvonalak szerb parancs­nokságától hétfőn a. következő távirat érke­zett a szegedi üzletvezetőséghez: A hadseregfőparancsnokság rendelete folytán értesítem, hogy a szerb hadseregek által megszállott területen Való utézásh'Az semminemii igazolvány nem szükséges. E sze rint a demarkáeonális- vonalon alul levő vas­utvonalak által behálózott területeken min­denki szabadon -átazhat. A demdrkáciomlis vonal határállomásain vabó kerésztiilutazás­hoz azonban a versed, temesvári, bjlgrádi, vagy a szabadkai katonai parancsnokság k uti igazolványa, illetve engedély szükséges. Hasonló utiengedélyt adhat a budapesti szerb konzul is. — Tizennégyórás minisztertanács Bu­dapestről telefonálja tudósatónik: A vasárnapi minisztertanács azonkívül, hogy elintézte »

Next

/
Oldalképek
Tartalom