Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-04 / 28. szám

1B19. február 4. T .M A "0 Y A Ti C> fi 5S7X H 3 Horgos és Röszke sztratégiaí pontok. j Horgost megszánták. — Újszeged elzárása. — Kisrombortól fogva elvágták a telefon és távirővezeléket. — (Saját tiulősitónlitól.) Vásárnap délután négy tiszt vezetésével egy szerb század, körülbelül kétszáz ember megjelent Horgos községben. A parancsnok kijelentette a községházán, hogy a falu ezután megszállás alatt lesz, a jakosság viselkedjék nyugodtan; fegyvereit mindenki szolgáltassa be. Egy tiszt néhány ka tanával ezután a postára ment, amely a szerb megszállók ellenőrzése alatt lesz. Az elöljáró sággal a legénység elszállásolásáról tanácskoztak, majd kihirdettették, hogy este nyolc órától reggel öt óráig lakását senkinek sem szabad elhagynia. Keddtől kezdve Horgosra csak a szabadkai hadseregparancsnokságtól kapott utazási engedéllyel lehet átmenni. Az ételimiszerek kivitelét onnan nem engedik meg Vasárnap Röszke megszállása volt bejelentve s e-helyett Horgosé következett be; de Röszke-Szentmihály telek is idegen megszállás alá került A kivitel csak egyelőre maradt függőben. Az antant keleti hadsseregfőparancsnoksága Röszke megszállását is elhatározta, de lehet, hogy francia csapat, a Szegeden tar tózkodó 210. francia gyalogezred egyik százada kerül Röszkére és Szentmihálytelekre. Éppen ennek eldöntését várják meg a szerbek A távíró- és telefcMifofgalúm erős korlátozást szenvedett. .4 szerbek Kiszánbúfnál et vágták a távíró- és telefon-vezetéket.' Makóval is már csak kerülő uton, igen nehézkesen lehet telefonon érintkezni. Araddal szintén csak kerülővel lehetséges a telefonbeszé getés. Hogy a demarkácionális vonalon tuli részek megszállásának mi a célja, azt nem lehet tudni. Horgos és Röszke megszállását a fegv verszüneti szerződés föltételei alapján jogosnak mondják a francia parancsnokságon. Tud Jak, hogy e föltételek szerint a már csak egy kis fo'tíá összezsugorodott Magyarországnak akár minden kis helységét „jogosan" lehet fnegszállni, mint fontos sztratégiai pontot. El kell fogadnunk, hogy Morgős és Röszke frtntos stratégiai pontok. Bizonyos, hogy Szerbia és az antantcsapatok saját élelmezésükre ki | fogják használni a megszállott részeket, a kicsiny Horgost és Röszkét is, amelyek elszakadása azonban az ínség nyomasztó megnövekedését jelenti a szegediekre. Ugyanez a jelentősége Újszeged teljes elzárásának is,--ami azonban Szeged egész gazdasági életére nagy csapást jelent. Újszeged kedd délután öt órától fogva Jugoszlávia területéhez számítódik. A hídon csak uiigazolvánnyal lehet majd átkelni. Újszeged azon lakosai közül, akik a hidon inneni városrészekben varrnak kenyérkereső munkával elfoglalva, máris sokan költözködtek át ide, a mi a, liakásinséget fogja megnövelni. A polgármester az Újszegeden szolgálatot teljesítő köztisztviselőknek arra a kérdésére, hogy letegyék-e a szerbeknek a hivatali esküt, ugy válaszalt, hogy ez mindenkinek tetszésére, vagy lelkiismeretére van bízva. Újszeged teljes elszakadásának elkerülésére egyébként még egy utolsó, bár nem sok reménnyel! kecsegtető kísérletet tesznek. Az ujszegedi Nemzeti Tanács tagjai közül Georgievics Sándor elnök, továbbá• Sztranisies Mihály, Szabó István, Csitrik György, Sipos Ká roly és Nagy István küldöttségben járulnak az újvidéki szerb kormányhoz, esetleg Belgrádba is elmennek a hadseregfőparancsnok sághoz. Ha az elszakadást nem sikerül megaikadáilyozniok, akkor azt kérik, hogy legalább a tanulók és munkások járhassanak be szabadon a városba. Újszegeden mintegy negyven vasutas lakik, akik naponként átjárnak Szegedre a hivatalukba. Érdekükben a Szeged-állomás főnöksége és a Máv. iizletvezetőség megkeresték az ujszegedi szerb parancsnokságot, hegy tegye nekik tehetővé a szabad átjárást. A szerb parancsnokság valószínűleg a vasúti hidon való átjárást fogja ezeknek engedélyez ni az arcképes igazolványok felmutatása ellenében, amelyeket természetesen a szerb pa rancsnokság is láttamozni fog. vei egyidejűleg fellépnének, nagyon megoszlottak a vélemények. Hatvankovics kimutatta, hogy Boromisza egzaltált ember, halánezatkiri természet, aki egyik cselekményével rácul dl a másikra és ügyemeztettt a Mmikáskktácsdg, hogy az állaiuk kívánt kdrmánybiztdíst három rktpig s4 fogják megtűrni állásában és ők mdguk fOgják eltávolítását követelni. Hatvankovics beszédére Boromisza hosszabban reflektált. Beszélt Marxról Engelsről majd Tolsztojt ismertette, azután merész lendülettel áttért arra, hogv az egzisztenciája függ a kinevezéstől, mert ő annyira etíszpófiái ta magát, fujgy abban az 4sétben, he más lesz a kxirmánybizt<is, nem ívtafadhek meg a •• < • tusban. Akadt olyan is. akinek tetszett a kormánybiztos-jelölt beszéde, a többség azonban ekkor már nam az ő pártján volt. Arról is tudomásom van, hogy a szociáldemokrata párt egy része szeretné, ha Boroma sz át gimnáziumi igazgatónak -neveznék ki^vagy egyéb előléptetésben részesítenék más városba való áthelyezésével egyidejűleg. Ezt a szocialistáik egy része szeretné, a nem szociáldemokraták azonban egyöntetűén így gondolkoznak. A Munkástanács ezen az ülésén egyébként átvállalta a kirendelt karhatalom parancsnokától a felelősséget a rend fen tartásáért és ismételten Ígéretet tett arra, hogy a polgárságnál levő fegyvereket beszedeti. (A kormánybiztos Biukúpóstre, memkűtt.) Még szombaton délben Makóra érkeztek a budapesti Katona Tanács megbízottai, két csendőrszázados és két őrmester, akiket formáció-szerzés céljából küldtek ki. A kikii döftek még mindig a károsban vannak é mindenkit kihallgatnak, akinek a csütörtök véres eseményről tudomása van. Mint -már közöltem. Vajda Jenő vármegyei főjegyzőt, Kocsis József rendőrbiztost, Snrányí János detektívet és hat csendőrt. a kiket a zavargás után letartóztattak és akiket a tömeg súlyosan inzultált, a szegedi géppuskások vették őrizetbe, hogy életbiztonságukat megoltalmazzák. Ebbe a makóiak kénytelenkelletlen beleegyeztek, szombaton este azonban, amikor megtudták, hogy a karhatalom a 'etartóztatottakat Szegedre akarja szállítaná, Boromisza Jenő vezetésével a Munkástanács két tagija fe'kereste Lázár Dómokos őrnagyot és kérte a hárűm polgári személy khádását. Az őrnagy ezt természetesen megtagadta. Emiatt attól lehetett tartani, hogv hétfűn reggel az indulásnál zavarok támadhatnak, a makóiak azonban mégis meggondoltak a dolgot és nem gördítettek akadályt ezeknek az elszállításába sem. igv aztán Szegedre jöhettek a Makón letartóztatottak, akik természetesen nem foglyok, hiszen eddig hivatalos vizsgálat sem volt az ügyükben. A Makón járt bizottságok működése ugyanis kizárólag Informatív jellegű volt. Vasárnap még mindig azt hitték Makón, hogy dr. Petrovics György kormánybiztos a városban bujkál, pedig akkor már Budapesten vólt, hogy a beUigytiúmstferiumbaa jét&i*tést tegyen a. történtekről. A kormánybiztos pénteken éjjel utazott e! Makóról Aradon át Budapestre. Veié utazott Nádashdy csendőrf 'j hadnagy is, akit Makón halálra kerestek, de akiinek civil ruhában szintén sikerült elmenekülni. A szegedi karhata'om héttőn este hat órakor érkezett vissza Szegedre. A makói polgárok szerették volna, ha a szegediek még ott maradnak, mert attól tartanak, hogv távozásuk után a visszafojtott szenvedély lángra lobban. Emiatt állandó rettegésben vannak. A különböző bizottságok vizsgálatának eredményéről, a makói közhangulattal kapcsolatosan holnap számolok be. Tamás Rezgő Jlíakón a JWnnkástanács vállalta a rend jentartását. — A letartóztatott megyei főjegyzőt, a rendőrbiztost, detektívet és csendőröket Szegedre hozta a karhatalom. — A makói polgárság állandófélelemben van. — A budapesti Katonatanács kiküldöttel Makón.— — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — Jeléntettem, hogy a Szegedről Makóra kirendel* karhatalmi zászlóalj a Munkástanács kérésére a vasárnapot még Makón töltötte, mintáira városban attól tartottak, hogy a makói katonák visszafojtott dühe ujabb zavargásokat fog előidézni. A szegedi katonák — élükön a géppuskásokkai — emiatt vasárnap egész nap permanenciában voltak, de be avatkozásra nem volt ok. Csak este kilenc óra tájban támadt összeütközés a Központi Kávéházban a szegediek és makóiak között. A makói katonák érthetetlen ellenszenvvel^ viseltettek a szegedi katonák iránt, ami néhány civilte is átragadt. Ez az ellenszenv — ittassággal párosulva — vasárnap este könnyen véressé válható összetűzésre adott okot. A Központi Kávéházban több szegedi katona teá zotr, amikor két részeg civil lépett a kávéházba. Egyikük a szegediekhez lépett és az egyiket megütötte. Ugyanabban a pillanatban a másik oivil leütötte a lámpát. A szegediek felugrottak és üldözni kezdték a két embert, akik a Fő-téren át menekültek. Az egyik civil' (menekülés kőzheti visszafordult és rálőtt a katonákra, akik viszonozták a tüzelést. Általános lövöldözés támadt, mindenfelől szegedi katonák rohantak élő. mert valaki értesítette őket, hogv bajtársaikat a makóiak meg (támadták. A két civilnek a sötétségben sikerüli elmenekülni. A szegediek még jó darabig cirkál' tak a városban, hogy a két civilt elcsíphessék, ez azonban nem sikerült. Az incidens után a Munkástanács intézkedésére a kávéházakat és vendéglőket nyomban bezárták, nehogy ujabb összeütközés történhessen. A szegedi katonákat természetesen nagyon elkeserítette az eset. különösen az fájt nekik, hogy a tnakóiak igy hálálták meg, hogy a városnak szolgálatot tettek. Ettől az incidenstől! eltekintve más rendzavarás nem történt. (A pesti pá$titkár lk\r-omsza ellett) Vasárnap este a Munkástanács ülést tar tort, amelyre Rásky László ezredest, József alezredest, Wrablik Mátyás csendőralezredest és Uatimkov-its János párttitkárt, a központi szociáldemokrata párt kiküldöttjét, Beréttyi Árpádot és Dóczi Mihályt, a szegedi párt megbízottait is meghívták. Az ülésnek afölött keltett volna határozni, kivánja-e a Munkástanács Boromisza Jenő kormánybiztossá való kineveztetését. a döntést azonban hétfőre 'halasztották. A hangulatból ítélve a többség •Boromisza mellett volt, de amikor llatvafthovics János párttitkár szólásra emelkedett és közel másfél órás beszédben rámutatott azokra a bízúnwisctn bekövetkező vesze delmekre. amelyek Búr<énisza kineveweiéép-