Délmagyarország, 1919. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1919-02-01 / 26. szám

Szegeti, 1919. február 1. MLMAGYAROH8ZAG St Újszegedet teljesen elzárják tőlünk. — Rőszkét és Szentmihátytelket megszállják a szerbek — (Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy tárgyalások folytak Szegeden Risztics ezredes, nagybeoskereki szerb dandártparanosnokkal, aljból a célból, ihogy Újszegeddel szabadabb legyen a közlekedés?. Az ezredes igen előzékeny, udvarias volt és minden jót megágórt. Az eredmény az, itogy csöppet ,sem szabadabb a forgalma Szegednek a Tiszántúli részével, mint volt Biszties ezredes látogatása előtt. (Élelmet, fát most sem leiket Újszegedről áthozni, hu csak a ineghotoztatás keltLeinetlenségének nem akarja magát kitenni az ember. Újszegedet azonban még szorosabban akarják elkülöníteni a szerbek. Pénteken ?dé£lurt(ánJa zí (uj^z^getii iswn|b parancsnokság ikíknldöttei megöjelejatek dr. Dettre János kormánybiztosnál s (kijelentették neki, hogy február 4-től fogva Újszegedet teljesen elzárják Szegedtől. vagyis Újszeged a szegediekre nézve 4-étől kezdve — külföld. Mindenki tudja, milyen súlyos csapás ez a szegediekre. Orvosolni egyelőre nean lehet. A fegyverszüneti föltételek legnyilvánvalóbb sérelmét jelenti a szerbeknek egy másik cselekedete. Egy szerb tiszt vezetésé ?el harminc főből álló csapat jelent meg Röszkén és iSzentmihálytelken, a szege- Ji tanyákhoz tartozó e falvakká nőtt telepeken és kijelentette a. lakosság előtt, hogy vasárnaptól fogva szerb megszállás alatt lesznek. Röszlie és Szenl/mihálytelek mindig Szegedihez tartozott, egyik telep sem esik a dema.nkácionálás vonalba, a szerbek tnlikapása mégis el akarja szakítani tőlünk, A telepeik lakosai kijelentették, hogy fegyverrel is eUentáUtmk a megszállásnak, -amiről a kormánybiztos persze lebeszélte őket. Jelentést, tett a kormánybiztos a hadügyminiszternek és a belügyminiszternek. zalnii katonák beszéltek hozzájuk. Ezek követelték, hogy a szociáldemoreata párt vegye át a városban levő fegyverek felet; a rendelkezést. Felkérték Czirbwiz István főhadnagyom az itteni nemzetőrség parancsnokát, hogy adja át a fegyvereket és csatlakozzék a szociáldemokrata párthoz. A főhadnagy a csatlakozást az erkélyről he is jelentene é* •megígérte, hogy a fegyvereket is átadja. Vajda Ferenc, a szociáldemokrata pán vezetéségére': tagja, 'a városháza erkdvévöl kijelentette, hoav a pártvezetőség ai togja venni a fegyvereket. 10 tagu katona1 "oi/.ottsáí alakult ebből a célból: Ez alatt a Munkástanács elnökének, Fodor Sándornak vezetésévet a bizottság elindult a csendőrlaktanya felé, — amely onnan pár háznyira, a polgári leányiskolában van, — hogy az ott levő fegyvereket átvegye. Természetesen a nép közül is sokan tódultak utánuk. A bizottság ekkor beért a leányiskola udvarára. Az emeletről géppuska tűzzel fogadták őket a csendörök. Óriási pánik támadt. Ugy a kamuik, mint a csendőrök általános lövöldözésbe kezdtek. .4 lakosság közül is azok, akiknél fegyver volt, össze-vissza lövöldöztek. A csendőrök irgalmatlanul fojtották a gépfegyver tüzelést, ami több, mint egy óra hosszat tartott. Az emberek hanyatt-homlok menekültek. Sok sebesült és három haldtt maradt a laktanya udvdrdn. Többek között halálos sérülést szenvedett Fódór SáiulOr, a Munkástanács elnöke, akinek tüdejét érte egy golyó. Halva maradt egy 13 és egv U éves iskolás fut és egy idős• ember, aki egy sérült kis lányt akart felemelni, hogy a íegyvertiiz elől elrejtse. Eközben a 68 éves öregember 9 golyót kapott a testébe. A katonaság ekkor felfejlődve a hozzácsatlakozott tengerészekkel, megkerülte az épületet. Egyórás utcai harc fejlődött ki. Csodálatos módon csak jelentéktelenebb sérülések történtek e harc folyamán. Egv csendőrnek a golyó a lábát zuzta szét. a másiknak pedig a melléi sebesítette meg. Számtalan kisebb-nagyobb sérülést okoztak , az ide-oda cikázó golyók. A sebesülések pontos számát nem lehet tudni, mert legnagyobb részükt* otthon ápolják. A csendőröket gépfegyvereikkel együtt a katonaság és a feldühödött lakosság kiszorította Kiszomborba. A csendőrök időközben telefonon erősítést kértek Mezőhegyesrőr, ahonnan 60 csendőr meg is érkezett. Makói kartársaik szerint azért volt szükség a segítségükre, mert Makón fosztogattak, raboltak és gyújtogattak. Mikor meggyőzték az állomáson őket, hogy ez nem történt meg, nem is jöttek be, hanem visszafordultak. Igaz. hogv a tömeg — mivel azt hitte, hogy ezek is a gépfegyverező csendőrök közül' valók — előbb tájuk lőtt. de senkisem sebesült meg közülük. A tömeg dühe nem ismert határt. A csendőrlaktanyába rohantak, ott mindent feldúltak és összetörtek. Ellenben egyetlenegy magánlakást, üzletet vagy magánvagydjif egv ujiol sem érintettek, ismétlem, senkit ki nem fosztottak, se ki nem raboltak. Ellentét a csendőrség és katonaság kőzött. — A csendőrök — „fehérgárdisták.* — A makóiak dühe nem mai keletű a csendörök c'Vti. Az itteni csendőrséget még valahogy sziveihetik, de amióta a nagybecskerekí csendőrszárny is idemenekült és letelepedett, állandó a súrlódás a csendörök, a katonák és a nép között. Fokozta ezt. hogv a csendőrök -i fegyvertárakból állandóan lopkodták a fegyvereket, sőt géppuskát is magukhoz vettek. Az itteni helyőrség állandóan rossz; szemmel nézte a csendőröknek/-ezt a ténykedését. már azért is, mert a városban az ; Mr volt elterjedve, hogv a csendőrök, különösen a nagybecskereki szárny — fehérgárdisták. Ez talán nem felel meg a valóságnak, de sok okuk van azt hinni, hogy ezek a csendőrök, akik nagyobbrészt nem magyar ajkúak, nern A makói véres zavargás. — Nem volt fosztogatás. — A csendőrség hivta ki az összeütközést. — Hervay alispánt összeverte a csőcselék. — A kormányt íztos elmenekült. — A polgármestert letették. — Négy halóit, sok sebesült. — ffla már teljes a rend. — •— A Délmagyarország kiküldött munkatársának telefonjelentése. — Csütörtök este a Rókus-állomáson fűtött vonat várta a szegedi 5. magyar gyalogezrca egy zászlóalját, amelyet karhatalmi zászlóaljként Makóra irányítottak. A zászlóalj parancsnoki Lázár Domokos őrnagy volt. A zászlóaljat Rásky ezredes szegedi hadosztályparancsnok kisérte, akit azzal a megbizássar küldött a kerületi parancsnok Makóra, hogiy megállapítsa, vájjon a zavargásokban milyen szerepe van az itteni helyőrségnek. Kisérte még h különítményt Fülöp alezredes is. A tisztek közül Schwarz József százados, géppuskás parancsnok szállt a vonatra. A vonat, miután a főnök órák hosszat nem tudott mozdonyt adni. ugy indult el, hogv a géppuskások a fiitünázból'kivontattak egv mozdonyt. A vonat végire este fél 10 órakor indult el. Borzasztó lassan ment. A rossz szén betömte a kéményt, ugy, hogy negyedóránként meg kellett állni és kitisztítani a csövet. Éjjel egy -óra körül érkeztünk Hódmezővásárhelyre. Az állomáson harmadfél-óra hosszat vesztegeltünk. Az ottani állomásfőnököt megkértük, lépjen érintkezésbe a makói állomás főnökkel, hogy megtudjuk, mi van a városban. Azt a választ kaptuk, hogy fogalma sincs, mi történt és mi történik a városban, csak ugíy hallotta, hogv a csendőrség csinált valami bajt. Hogy ebben a pillanatban a városban mi történik, nem tudja. Náluk az állomás nincs megszállva. A vonat tovább indult. Földeák állomás után ugy vettük észre Makó felől, mintha a város lángokban állna, ez azonban később nem bizonyult valónak. A vonat rendkivül lassúsággal haladt tovább. Három kilométerrel Makó előtt megállítanak. A vagonokban minden világosságot kioltanak. Két 15—15 emberből álló katonai járőr alakult. Az egyiknek az volt a feladata, hogv az állomást kikémlelje és jelentést küldjön, hogy szabad-e az ut a vonat részére. A másiknak, amelyikbe makóiak is voltak beosztva, az •volt a parancs, hogv a várost kémlelje ki, miután az a hir volt elterjedve, hogy kommunista katonák szállták meg Makót és a Korona-szállodában van a főfészkiik, melyet ágyukkal, géppuskákkal és a sarkokon -felállított kézigránátokkal ellátott katonai őrszemekkel őriznek. A két járőr már circa három «ra hosszat volt távol, mikor két katona viszszajött írásbeli jelentéssel, hogy az állomáson a főnökön és a forgalmi személyzeten kivüi más nincs, a pályatest nincs megrongálva. a vonat tehát szabadon befuthat a pályaudvarra. A vonat mozdonyára ekkor két géppuskát szereltek fe'r és a legmérsékeltebb lassúsággal megindultunk a pályaudvar felé, a hova reggel fél 7-kor be is értiink. A legénység a vagonokban maradt addig, amigi a városból a járőrök közül vissza nem érkezett a jelentést -hozó. Rövid várakozás után két katona visszajött jelenteni, hogv a városban minden csendes, a különítmény bevonulhat. A 350 főnyi katonaság a 6 gépfegyverrel kis csapatokra oszolva bevonult a városba. Vele ment Rásky ezredes, Fülöp alezredes. Bérényi Árpád és Dóczi Mihály, a szegedi szociáldemokrata párt vezetőségének kiküldőt; tagjai és Tamás Rezső, a Délmagyarországi kiküldött munkatársa. Eleinte ugy volt. miután a szegedi térparancsnokjághoz a legkülönösebb és a legriasztóbb hirek érkeztek, hogy tiizérkülönitmény fog követni bennünket 10 ágyúval. A 10 ágyú Hódmezővásárhelyen utol is ért bennünket. Rásky ezredes parancsára azonban a tüzérek Szegeden maradtak, az ágyukat pedig Vásárhelyen hagyták. A makói zendülés előzményei. — A csendőrség mint bajszerzt. — Szerdán este a makói szociáldemokrata párt. amelynek az itteni helyőrség is tagja, ezek bevonásával ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a csendőrséget leszerelik és a tüzérség fegyvertárában levő összes fegyvereket szétosztják a fiatal katonák és szervezett munkások között. Elhatározták, hogv a kormánybiztost lemondatják és követelik Boromissza Jenő, itteni gimnáziumi tanár, a szociáldemokrata párt elnökének kormánybiztossá való Kinevezését. Ez szerdán este történt. Másnap, csütörtökön reggel 9 órakor gyii'cst tartónak a városháza előtt, amelynek erkélyéről a szociáldemokrata párt vezető tagjai tartottak beszédeket a körülbelül 4—5000 főnyi tömeghez. A fiatal tüzérek, akik az itteni tulajdonképpeni helyőrséget képezik, zárt sorokban vonultak föl a népgyűlésre, ahol előbb a bi-