Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-12 / 9. szám

Szegeti, 1919. jauuár 11 frELMAG Y AROBSZÁÖ 5 Kis káté. Irta: Juhász Gyula. Ha egy fővárosi lap annak idején vezércikkben méltathatta Jászi Oszkár korszakoskönyvét, mi is nyugodt lélekkel tehetjük első helyre annak a kis káténak megbeszélését, a melyet a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési jogáról Domokos László irt. Nem is egy jogcímünk van hozzá. Először is Domokos László könyve éppen ugv politikai tett, (a szónak abban az értelmében és érdemében, ahogyan azt Toldy Ferenc a Zalán futásáról mondotta) valamint a Jászi Oszkár emlékezetes könyve az volt. Ez a legfőbb jogcíme, hogv* e helyen foglalkozunk vele. A többit érzelmi momentumok ad iák, az. hogy a szerző Szeged fia és az, hogy lapunknak kezdettől fogva érdemes dolgozótársa. Hogy mennyire politikai tett és i>edig okos és bátor a Domokos László kis kátéja, azt akkor tudhatjuk és érezhetjük a legjobban, ha tekintetbe vesszük", hogy1 ma. amikor a fegyverünket héklsen letettük, amikor velünk szemben nem is egy imperiáliapnis fegyveres hatalma áli, nem is áll. de nyomul előre, a szivünket keresve, mondom, ha jól meggondoljuk, hogy ina egyetlen igazi, harcolni és győzni tudó fegyverünk az az acél toll, amellyel jogaink és igazaink mel'ett tanúságot és hitvallást tehetünk. amellyel a győztesek minden ereje és erőszaka ellenében az igazságunkat védelmezzük. Vae victis! ebben, sajnos, nagyon is iga-za van a rómainak, aki imperialista politikáját e két alliteráló szóban tacitusi módon tömöritette, valamivet még világosabban és kerekében, mint ahogy Vyx mester és keleti társai a wilsoni elveket magyarázzák és gyakorolják. Vae victis. igen, de viszont az is igaz, hogy, ha győztesnek lenni jobb dolog, legyőzőtmck lenni talán mégis emberibb és rokonszenvesebb. Cato legalább, aki szinté" római volt, de az igazságot még az imperátornái is jobban szerette, azt mondotta, hogy ő bizony a győztes istenek ellenében a legyőzötteknek fogia pártját. A háború fegyvere helyett, a győzelem kardja helyett, nekünk a béke és meggyőzés tisztább, szebb, maradandóbb sikerű fegyvere megmaradt. Ezzel a fegyverrel küzd Domokos László az ő kis kátéjában és ez a fegyver ritka fényességgel, biztossággal és határozottsággal tündököl kezében. Domokos László azok közül a magyar publicisták közül való, akik még a háború előtt világosan láttájj a régi rendszer katasztrofális politikáját, azt a politikát, amelynek az elnyomás volt legfőbb eszköze, nem csupán a nemzetiségek, de a magyarság dolgozó rétegeinek is tudatos és szándékos elnyomatása. ' A magyar imperializmusról irt régebbi könyvében a bölcs és humánus orvos éleslátásával és jóakaratával tárta föl ennek a régr, beteg politikai rendszernek veszedelmét és nyomorúságát, de nem állott meg a diagnózisnál és nem engedett meg a prognózissal, hanem a terápia titiát és módját is megjelölte. Merész és szokatlan könvv volt ez a közjogi frázisok könyváradatában, európai látó.or és nyugati hang, a huszadik század modern magyarjának mentalitása és stílusa. Akkor kiáltó szó a pusztában, ma mementó ás prófécia, a mely betelt. 'Uj könyve, uj politikai tette valóban kis káté, minden magyarok és minden idegenek okulására. A magyar a valódi hazaszeretet hitvallását tanulhatja belőle az usz'.ó sovinizmus helyett, az idegen megértheti, mennyire európai, mennyire kulturális, mennyire nemzetközi érdek, hogv Magyarország ne kerüljön ki megalázva, megcsonkítva, megnyomorítva ^bből az európai débacleból. Amit a régi rendszer (ameiv idegen rendszer is volt) bűneiről, az uj Magyarország igazságáról, a keleti Svájcról és az erdélyi kanton rendszerről és a dunai konföderáció európai szükségességéről ir, ahogv érvel tényekkel és nem frázisokkal, ahogy véd és támad- egy vérbeli, egy hivatott, egy sokat tanult és sokat látott elsőrendű magyar publicistát revelál, igaz örömünkre és elégtétélüniKre. Domokos László kis kátéia olyan forradainii tett a hazai publicisztikában, akár a Martinovicsé. A keresztény vallás kis kátéjának legfőbb és mindent magába foglaló pontja ez: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ugyanezt a szeretetet hirdeti Domokos László kis magyar katekizmusa is: Szeresd az igazságot! Nemcsak hirdeti, de cselekszi is. Csak azután meghallanák az írástudók és f.'rizeuI sok, az imperátorok és zsoldosaik és megI szívlelnék valahányan! fi vasúti leszámoló hivatal személyzete az osztályvezetők ellen. — Központi bizotiság vizsgálja meg a vádakat. — lenőti Sándor osztálgvezefőt nem engedik a hivatalába az alkalmazottak. — (Saját tudósítónktól.) A forradalom első napjaiban elemi erővel tört ki a szegedi vasúti leszámoló hivatal személyzetének évek óta visszatartott elkeseredése. Magyarország újjászületése ezeket az agyongyötört, kiaknázott, lealacsonyított hivatalnokokat is annak a tudatára ébresztette, hogy joguk van végire embereknek lenni és becsületes munkájukért nemcsak becsületes bért, hanem emberséges bánásmódot is követelni. Mert eddig talán nem is az a fizetésnek nevezett alamizsna fájt annyira az anyagilag és erkölcsileg kiuzsorázott alkalmazottaknak, hanem az osztályvezetők gőgös, pöffeszkedő, kegyuni viselkedése és az a semmibevevés, amit egyes, véletlenül felettesükké vált főnökök léptemnyomon éreztettek velük. Nem csoda, ha a személyzet munkakedvét teljesen megőrölte az a protekciós, rosszindulata rendszer, amelv a leszámoló hivatalban mindeddig uralkodott. Az elkeseredett tisztviselők a forradalom első napjaiban gyűlést tartottak, majd bizalmiférfiakat választottak és alapos vizsgálat után arra a megállapodásra jutottak, hogy öt osztályvezetőnek, a személyzet megnyugtatása céljából azonnal távozni kell a helyéről. Jellemző ennek a vizsgálatnak a komolyságára, hogy nemcsak vádakat hoztak fel a bizalmiak, hanem egyhangúlag megállapodtak abban is, hogy két osztályvezetőnek, akik mindig megértéssel kezelték az alkalmazottak ügyét, bizalmat szavaznak és ezt az illetőknek tudomására is adták. A bizalmi testület megbízottai a határozatot közölték Villax Bélával, a hivatal főnökével, aki dr. Gerlóczy Gyula elnöknek tett jelentést. Az elnök megbízásából először dr. hesslein József járt Szegeden ebben az ügyben, majd háromtagú bizottságot küldtek ki a vádak megvizsgálására. A bizottság a leszámoló hivatal közgyűlési helyiségében január 2-án kezdte meg működését. Azóta a hivatalos órák alatt naponta történnek kihallgatások. A felvett jegyzőkönyvek eddiig mintegy negyven ivre terjednek. A vizsgálat eddig a szolgálati szabályzatba ütköző cselekményt nem konstatált, de megállapította, hogy a bevádolt vezetők embertelenül bántak a. tisztviselőkkel, spiclirendszert honosítottak meg, a besúgókat jutalmazták, kegyenceiket érdem nélkül előnybe részesítették, hivatalos hatalmukkal súlyosan visszaéltek. A vizsgálat két osztályvezető ellen folyik, három osztályvezetőnek dr. Hesslein kívánságára megbocsátottak a tisztviselők azért, mert már csak napok kérdése a nyugdíjazta tásuk. Vizsgálat van Zehntbauer János S. VII. és Jenőfí .1. Sándor, az I. osztály vezetője ellen. Alinak illusztrálására, hogy például .le* nőfi ellen milyen nagy az alkalmazottak elkeseredése felemlítjük, hogv a tisztviselői kar Írásban kérte fel, hogv ne járjon be a hivatalába, mert a történtekért különben nem vállalják a felelősséget. Jenőíi azóta nem is mert a hivatal környékén mutatkozni. A leszámoló hivatalban folyó vizsgálatról és annak előzményeiről a Délmagyarország munkatársa a következő érdekes részleteket jelenti: (öt osztályvezető eltávolítását követelik a tisztviselők.) Közvetlen a forradalom kitörése után a Szegeden székelő Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal mintegy ötszáz alkalmazottja értekezletre jött össze az Európaszálló külön termében. A gyűlésen heves ki fakadások és súlyos vádak hangzottak cl egyes vezetők ellen, akik antiszociális viselkedésűikkel évek óta nyomorgatják az alkalmazottakat. Annyi panasz. merült fel, hogy jegyzőkönyveW se tartották már szükségesnek, csak a súlyosabb eseteket. Az ülésen azt is elhatározták, hogy bizalmi férfiakat választanak. Ez másnap, a leszámoló hivatal közgyűlési termében meg is történt. A személyzet minden rétegéből, titkos szavazás utján huszonhét bizalmiférfit választottak, akik nyomban tanácskozásra ültek össze. A tanácskozás eredménye az lett, hogy a bizalmiak. - - főhivatalnokok, hivatalnokok, kezelők, kezelőnők és szolgák képviselői — egyhangúlag elhatározták, hogy Zehntbauer János, Jenő fi J. Sándor, Leitner Vilmos, Ható János és Tolnaj Árpád osztályvezetők azonnali eltávolítását fogják követelni Villax Béla hivatalfőnöktöl. Erdekes, hogy ezen az elkeseredett hangú értekezleten az érdem méltánylására is találtak módot és'alkalmat. Elhatározták ugyanis azt is, hogy az elnök Géber Antalnak, a Vi osztály vezetőjének és Rieder Józsefnek, a III. osztály vezetőjének a személyzet elismerését és ragaszkodását adja tudtára. A bizalmi iestii'et megbízásából a határozatot Esztergályos Gyula elnök Villax Béla hivatalfőnökkel közölte. Villax kijelentette, hogy nem érzi magát illetékesnek a cselekvésre, megígérte azonban, hogy jelentés> tesz az ügyről dr. Gerlóczy Gyulának, aki a ieSzivarkahüvelyek, képeslevelezőlapok, levélpapírok a legjobb minőségben, a legnagyobb választékban és a legolcsóbb leszállított árak mel ett kaphatók a „Médi Specialité" higiénikus szivarkah'űvely főraktárában Szeged, Jókai-utca II. szám. ••• Jelefon 15—20. sz. Viszontelárusitók részére a legolcsóbb bevásárlás; forrás