Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-12 / 9. szám

I \ A Nemzeti Tanács ma Károlyi Mihályt a •magyar népköztársaság ideiglenes elnökévé jelentette ki. A .történelmi elhatározás immár elkerülhetetlen volt. Az államfő, aki párto­kon felül áll. a pártharcokban igazságot tud tenni. A legfőbb feladat most az ország meg­mentése. A főhatalom gyakorlásában az el­nököt ez a legfőbb szempont fogja vezetni. A kormányválság megoldásában a köztársasági elnök proklamálásával uj helyzet állott elő. Egyelőre a régi kormány helyén marad. Re­mény van arra, hogy az elnöknek sikerül oly kormányt- kinevezni, amely a mostani súlyos viszonyok között, iinegtszilárdithatja a rendet és eredménnyel munkálkodhatik az ország jövőjének megalapozásán. Budapest, ianuár 11. (A Délmugyarország tudósítójától.) A Nemzeti Tanács ina délután a képviselőház elnöki fogadó termében nagy­fontosságú ülést tartott, amelyet Hock János einök nyitott meg azzal, hogy a Nemzeti Ta­nács a válság ügyében fog határozni. Az ál­landó kormányválság közül ki kell vezetni az országot és stabil alapot -kell teremteni. Károlyi Mihály bejelenti, hogy a kor­mány tagjai beadták lemondásukat és hogy a hármas összetételű kormány, amelv Káro­lyi-pártiakból. radikálisokból és szociáldemok­ratákból állott, nem állhat fenn tovább. Kiíl­és belpolitikai nehézségek súlyosbították a helyzetet annyira, hogv a válságot" nem tud­tuk másként megoldani. A szociáldemokrata minisztereik pártjuk felszólításának -engedve, lemondtak és a polgári miniszterek követték Őket. Kéri a Nemzeti Tanácsot, hogy inter­pretálják a néptörvény III. törvénycikkét, a mely a válság megoldását lehetővé teszi. Hock János megköszöni a kormány óriási munkáját, amit végzett és szól arról, hogv uj társadalmi forradalom előtt állunk. Kendet kell teremteni, de minden rendcsinálást kísér­letet ellenforradalomnak minősítenek. A Nem­zeti Tanácsnak az a feladata, hogy a néptör­vény III. cikkelyét alkalmazza. Neki az a vé­leménye. hogy Károlyi Mihály ne csak mi­niszterelnök, hanem ideiglenes államfő is le­gyen. Határozati javaslatot terjeszt elő. amelv ugy alkalmazza a 111. cikkelyt, hogy ideigle­nes államfőnek jelentik ki Károlyi Mihályt, akinek jogában áll minisztereket kinevezni, le­mondásokat elfogadni, a külpolitikát aktive irányítani, a minisztertanácsokon mint mi­niszterelnök résztvenni és elnökölni. Ezenki­vül csak olyan néptörvények lehetnek érvé­nyesek, amelyekhez Károlyi Mihály hozzá­járul. A határozati javaslat felett beható vita indult meg. Nagy György, Hock János, Be­rinkey I Kincs. Rónai Zoltán. Jászi Oszkár fel­szólalásai után megállapítják, hogy a hatá­rozati javaslat átszövegezése lenne ajánlatos. Az ülést ezzel felfüggesztik és a határozati javaslat szövegét a következőképen állapítják meg végérvényesen: A Nemzeti Tanács végrehajtó bi­zottsága megállapítja, hogy a néptörvény III. cikkelye arról rendelkezik, hogy mig az alkotmányozó nemzetgyűlés máskép­pen vem hatáiioz, az állonifőhatalmat Ká­rolyi Mihály mint elnök gyakorolja, va­gyis a Magyar Nemzeti Tanács Károlyit e célból ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. Felkéri ennélfogva Károlyit, liogp addig, amig Magyarország Nagy Nemzeti Tanácsa, vagy nemzetgyűlése másképen nem határoz, ne mint minisz­ter etnök, hanem mint a köztársaság ideig­lenes elnöke, hídja meg a jelenlegi és a netán még felmerülő politikai válságai mindazon tényezők bevonásával, akiket erre alkalmasoknak talál. Kijelenti továb­bá a Nemzeti Tanács végrehajtó bizott­sága, hogy a Károlyi Mihály, mint ideig­lenes köztársasági elnök által kinevezett liormány néptörvényeket csak Károlyi hozzájárulása mellett hdzhat. Kijelenti azt, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a külpolitika irányítását és vezetését Károlyi Mihály ideiglenes államfő tovább­ra is végezze. Károlyi minden miniszter­tanácson részt vehet és elnökölhet. lizt a határozati javaslatot a Nemzeti Tanács egyhangúlag elfogadta. Károlyi Mihály ideiglenes köztársa­sági elnököt percekig lelkesen ünnepelték. Hock János üdvözlés után átadja a szót Károlyi Mihálynak, a magyar köztársaság ideiglenes elnökének. Károlyi Mihály: Amikor ilyen nehéz időkben rám biztatott a legsúlyosabb feladat, azért vállalom.. mert kötelességem, hogy ne vontuljak el a nehéz idők elől. Meg kell tud­nom. hogy mi a közhangulat. A megértés ne­héz lesz, mert hiszen két viliágnézel, 'harcol egymással: a polgári rend és a szociálde­mokrácia. Vannak már a polsári rendben is sokan, akik belátták, hogy uj világrendet kell teremteni és ennek útjába nem gördíte­nek akadályokat, csak azt nem akarják, hogy ez az átalakulás hirtelen, mindent fel­borítva, forradalom révén alakuljon ki. A szociáldemokrata pártban is vannak sokan, akik nem akarják egyedid vállalni a felelős­séget. hogy most egyszerre 100 percentben megvalósítsák programjiukat. Sajnos, épen az összeütközés munkája- köziben keletkezett a válság, de azlt. hiszem, meg lehet és meg is kell találni a módját annak, hogy a polgárság és a. bzociálizmus között, meg­értés Legyen és bizom abban, hogy a iml­gári és szoeiálista szellem iíjból találkoz­ni fog a kabinetben. Remélem, hogy a szoeiálista párt és polgári pártok édlás­foglalása ellenére revízió alá lehet venni a dolgokat, mivel azonban éz időbe telik, kérem a lemondott minisztereket, hogy az adminisztratív ügyeket addig is vezessék tovább, fin magam velük együtt fogok dolgozni. Ma minden egyes embernek, akár állam­fő, akár munkás legyen, azon kell dolgozni, hogy megmentsük a hazát. Ez a legszentebb kötelesség. Osak a haza megmentésén keresz­tül valósithatjuk meg ideáljainkat. Ha nin­csen iflfczágnnk, akikor nincs miért küzde­nünk. Pártkevetel,ben többé, nem működhe­tek. Lemondok arról a pártról, amelynek eddig vezére voltain, mert a pártok felett kell állanom és Ígérem, hogy a szükséges pártatlanságot minden irányban meg fo­gom tartani. Ma a legnagyobb tragikuma az ország­u#- az, hogy miikor a fegyvert letettük, el­lenségeink nem tartották meg a velünk kötött, szerződéseket, se a demarkációs vonal, se a közigazgatás kezünkben való meghagyása te­kintetében. Sok vád éri a kormányt amiatt, hogy nincs hadsereg, amely kiverhetné a. megszálló csapatokat, de ha volna is hadse­reg, nem vernéink ki őket, talán azért sem, mert nem volnánk képesek, de meg azért sem, mert annyi eredményt érhetünk el a bé­kekonferencián, mintha harcba bocsátkoz­nánk. A kormány vagy az erőre, vagy a jogra támaszkodik. Kétféle poHtíkM nem kö­vethet. Ha. az evőre támaszkodik, ez felette csekély az antant erejével - szemben és akkor ki ingjuk ma­gunk alól a jog talaját. Az antanttal ta­láljuk szemközt magunkat és akkor sem­miféle külpolitikai támasztékunk sem marad. A német szövetséget felbontottuk, a németekkel szakítottunk és ha az antant is ellenünk fordul, akkor biztos vesztébe rohan az ország. \ Az ország érdeke az, hogy senkise lázadjék fel. bármiféle jogtalanságot is el kell visel­ni. Nem állhatunk az erőnek, csak a jognak az alapjára és nincs más politika, mint az antanttal való barátság. A paci.fixnrusban van ma a nyugalom és a jogban találhatja meg Magyarország az erőt. Ez az egyetlen, ami az országot megmentheti. Amikor ebben a szomorú pillanatban ké­rem a Nemzeti Tanács támogatását, egy. Szeged, 1919, VIII évfolyam 9. szám Vasárnap, január \l. Károlyi jVííhály köztársasági elnöH. — A Nemzeti Tanács ideiglenes államfőnek jelentette ki. - A köztársasági elnök jogköre. - A miniszterek az uj kormány kinevezéseig tovább vezetik az ügyeket. - A miniszterelnöki teendőket ideiglenesen Berinkey Dénes igazságügy­miniszter látja el. ­Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 72— K. negyedévre 18.— K. félévre . . 36.— K. egy hónapra 6.— K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. szAm. A kiadóhivatal telefonja: 81."

Next

/
Oldalképek
Tartalom