Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-10 / 7. szám

Szeged, ]•)!<). január 10. DBLMAGYAKGKSZAG A Munkástanács döntése a kormányválság megoldásáról. — A szoeiálista miniszteri bennmaradhatnak a kormány án, de a hadügyi és belügyi tárcát is meg keli kaprciok. — A szerdai nagy politikai tanácskozás lefolyása — A Munkástanács szerdai nagyjelentőségű politikai tanácskozásáról. amely délután tót órától reggel 'hét óráig tartott, még az ajábbi érdekes részleteket jelentik trekünk: Budapest, január 9. A Munkástanács ii!é­sér^ek megnyitása után az első szónok Gar­bói Sándor, a lakáshivatal elnöke v.;lt. Kifej­tette, hogy a régi állapotok tulajdonképpen megmaradtak és hogy a forradalom nem értté el a céhiát. Szerinte a szotíiáldem krata párt­nak át keli vennie a politikai hátaimat, mert 'két malomkő közé került. Az egyik oldalon a polgárság kc.izorvativ irányban nyomja, a másik Oldalon a munkásság és a kommunisták stíkszor jogos követeléseivel ütközik össze. Meg keil törni a bürokráciát és szociáldemo­krata parlamenti többséget kell teremteni, lia harcra kerül a sor. inkább a burzsoáziával, mint esetleg olyan- proletárokkal harcoljanak, akik talán más módon, de ugyanazt akarják, mint. a szociáldemokrata párt. Garami Ernő kereskedelemügyi min)iszíter kifejtette, hogy két ok miatt lepett Iá a kormányból. Az első ok, ami erre a lépésre késztette, tömegek éretlensége, amely oly követelésekben nyilvá­nult. amelyeket nem fedezhetett. A másik ok a kommunista agitáció volt. Javasolja, hogy támogasson a párt kividről olyan polgári kor­mányt, amely a párt ellenőrzése mellett vég­rehajtja a forradalom összes vívmányait és megfelelő intézkedéseket tesz az ellenforrada­lommal szemben. Kívánja, hogy e célok érde­kében minél előbb tartsak meg a nemzetgyű­lési választásukat. Garbai javaslatától óvja a Munkástanácsot, mert ha a szociáldemokrata párt fogllja el a kormányt, ebben a munkás­ság olyan szimbólumát lát. mintha a munkás­ság csakugyan, teljesen elfoglalta vo'ua a po­litikai hatalmat és ezért oly követelésekkel lépnek majd fel, amelyek megvalósithaíatla­nok. Garbai javaslatára kijelenti, hogy nem egyéb, mint szociáldemokrata álruhába öltöz­tetett bolsevizmus. f)r. Kanti Zsigmond népjóléti miniszter a 'kétségbeejtő külpolitikai helyzetre való te­kintettel ellenzi a kormány átvi telét., de ellen­zi azt -is, .hogy tisztán polgári miniszterekből alakult kabinetnek adják át a kormányzást. Szerinte fenn kell tartani a koalíciós kormány t de nagyobb képviseletet keli juttatnia a szo­c iá Idolnak ráta pártnak. (Kom nmnista felszólalások-.) Fiedler Rezső kommunista, vasmunkás a letartóztatott, nyolc orosz bolseviki érdekében szólalt lel. Kívánja, hogy a munkástanács haladéktalanul tegyen lépéseket a letartózta­tott oroszok kiszabadítására. Kelen Ferenc és Hercsi Gyula kommunista mérnök a szo­cializálás kommunista megoldásáról .beszélt. Breszlorszki Kde hetven munkástanács tag aláírásával javaslatot terjesztett, elő, amely­ben indítványozza, iliogy a munkástanács ugy a kommunista, minit a szocialista párt részéről küldjön ki bizottságot- azzal a. meg­bízatással. hogy a bizottság vizsgálja meg a kél párt között l<vvő ellentéteket és igyekez­zék elri mc/pillapótlást létesíteni arra. hogy a két párt. között helyreálljon a béke. Vágó Béla a kommunista párt nevében mondott hosszabb beszédet. Konstatálja, hogy a ketté­válása a. munkásmozgalomnak, amely Mé­np'tországban Soheidemann és Haase ellen­tét, neve alatt ismeretes, itt is megtörtént, a mi a kommunistákat erkölcsileg -ok tekin­tetben igazolja. A Soheidemann irányzatot Garami, a Haase irányzatot Garbai képvise­li. Kijelentette, hogy ba Garbai szocialista kormányt akar és csakugyan a proletárok ér­dekében óhajt dolgozni, ez csak a diktatúra eszközeivel történhetik meg, viszont a szocia­listáknak a kormányból való kivonulása nem egyéb, mint a z ország átadása az ellen forra­dalomnak. A/, ország szörnyű anarchiába sii­lyedt, ment- a kapitalizmus nem- tud termel­ni. viszont a proletariátus osztályharca szer­vezetlen. Az országot az anarchiából kive­zetni ós a pusztulástól megmenteni a burzsoá állam összes szerééinek szét robbantó sárid és a niunds ás/tanácsok forradalmi intézményei­vel lehet, amelyeket harci szervező és köz­igazgatási szervvé kell átalakítani. A kőr­útéin y válság a burzsoá állam keretében im­már megoldliatatUm. Ebben az értelemlben határozati javaslatot nyujlt be. (A bolsevikiznms ellen.) W'cHner Jakab: A kormányból való ki­vonulást helyteleníti. mert ez az ellenforra­dalmat erősitoni. viszont Garbai álláspont­ját is korainak tartja, de nem tud megnyu­godni Kunfi. javaslatában -em. mégis ezt tartja a legelfogadhatóbbnak. A válságot azonban csáb a kommunista kérdés megoldá­sával lehet megszüntetni, mert a kommunis ta agitáció idézi élő állandóan a válságot. A legenergikusabb és legkíméletlenebb harcol indítványozza a. bolseeikiek ellen. ( Vád a had.iigyminiss1er ellen.) Dr. Pogány József a -kormányválság okát a tömegek követeléseinek folytonos fejlődésé­ben látja. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a proletariátus a hatalmat a. legrövidebb időn. belül átvegye, tehát Garbai javaslata szerint át kell venni a kormányt. Arról beszélt ez­után, hogy Festetich hadügyminiszter ellen­forradalmi puccsot kíséreli meg. amelyet ö akadályozott meg. A bolsevikiekét Festetich fegyverei erővel akarta letörni, hogy azután ezzel az erővel a szociáldemokrata párt el­lem, fordulhasson. A kormány a munkásság kezében van, biztö- a .szociáldemokrata több­ség és aztán lehet proletárdiktatúrát is esi nálni. Károlyi köztársasági elnöklésével kap­csolatban Garbai indítványát fogadja <'1. Tó­dor Pál "szerint Pogány beszéde jobban iga­zolja a proletárdiktatúrát, mint a nemzet­gyűlést. Felfogása szerint közös plattíomnot kell keresni a különböző áramlatok között. Buchinger Manó Mesén támadja a kommu­nistákat, akik a kormányválságot előidézték. Kíméletlen harcol hirdet ellenük. Garami ja­vaslatát nem fogadja el. |)r. Landler a kor­mányból való kivonulásban az ellenforrada­lom rögtünös megszervezését látja. Ugy a kiilső, mint a belső politikai helyzet egyaránt követeli, hogy a szociáldemokraták vegyek át a kormányt. Dofesétl, Antal, a vasmunkás szövetség elnöke hevesen támadja n kommu­nistákat es bejelenti veiül,- szemben a tegki­•méUdtenebb harcot. A kom in u lustákkal való tárgyalás javaslatát visszautasítja. Varga .Jenő: A munkásság állandóan nö­vekvő forradalmi magatartása aniátt a kor­mánynak a szociáldemokrata párt állal való elvállalásában látja a megoldást. Tiltakozik az ellen., hogy polgári kormány üldözze a ikomniuniisUikat. Velük a szoeiéddvmokratu kormánynak kell elbánni. Syis-Jor György dara mit lámád ja és Garbai javaslatát fo­gadja el. Rónai Zoltán Kiinii javaslatához csatlakozik -külpolitikai okokból és a szociál­demokrata jjártot éles harcra hir ja tel a kommunistát; eJt.cn. Böhm Vilmos hadügyi államtitkár Garbai javaslatához csatlakozik, bár meggyőződése ellenére, mert attó1 tart, hogy e megoldás anarchiába viszi tiz orszá­got. Élesen támadja a l.om munislákat é> fel­szólítja Vágó Bélát, nyomban nyilatkozzék itt a munkást arfíies előtt', hogy haj'anrló-e 3 pártja megszüntetni a hallatlan táe.sa'Iáson­kát és kisel Iiségi terrort a nag> töbl -éggel -szemben? A komproinisszumot nem ta rtja , helyes megoldásnak. Vágó Béla válas/.ol a felhívásra. Ugy látja, hogy Garbai tábora erősen közeledik felfogásában a proletárdik­tatúrához. Ha az ellenforradalom ellen fel­fegyverziik a. munkásságot, akkor tehet szó együttműködésről. Garbai röviden reflektált) a felszólalásokra és indítványát elfogadásra ajánlotta. Garami Ernő támadta Garbóit, a ki szerinte, ha tiszta szociáldemokrata kor­mánnyal akar kormányozni, csak a kommu­nista alapra helyezkedhetik. Garami beszéde alatit sokan közbeszóltak, mire Gumin visz­szavonta javaslatát és csatlakozott Kunfi ja­vaslatához. (A szavazás.) •Ezután szavazásra került a sor. ami a legnagyobb izgalmak között ment végbe. Elő­ször Garbai ós Kamii javaslata fölött >za­vaztalc. Garbai javaslatára Itiít. Knnfie a 101 szavazat esett. E szavazás után, amelynek eredménye azt jelentette, hogy a szociálde­mukrata pártnak kellene átvenni a kormány1, Garbai kijelentette, hogy miután nincs túl­nyomó többsége, eláll javaslalátéti. mert tel, hogy pártsza.ka.dásra vezetne. Weltner Jakab, Böhm Vilmoé, Pogány József és Landler ja­vaslatára szavazás alá bocsátották azt az in­Jítványt, hogy a kormány összetétele a régi maradjon. A javaslat mellett. 47 >n, ellene S3-an szavaztak. Weltner konstatá ta a sza­ra zás után. jiogy a szavazatok aránya nem változott és űrinek az eredménynek elfogadá­sa is YH'szé'yJztetiie a párt egységét. (A határozat.) A legnagyobb izgalmak között tej függesz­tették az ülé;St, mire a vas1- és fémmunkások külön terembe vonultak tanácskozásra. E ta­nácskozás és az utána megindult tárgyalások eredményekében- a Munkástanács egyhangú tag Kanti iavaslalát íogadiu i.l afcza ;i ^kö­téssel, hogv a hadügyi és belügyi tárcát -is a szociáldemokrata pártnak kei!- megkapnia. Ez a szavazás reggel hat órakor történt. A kommunisták .sem ebben, sem az előző sza­vazásokban nem vettek részt. Ezután került szavazásra fíresztovszkv Ede javaslata arról, hogy- a szociáldemokrata párt k<>v>-i kom­promisszumot a> kommunistákkal. A Munkás­tanács öli szavazat ellenében elvetette ezt az indítványt. A letartóztatott bolsevikiek ügyét) a Munkástanács a párfvezetőség elé terjeszti. A nagyjelentőségű ülés reggel 7 órakor ért véget. Jászi a Munkástanács döntéséről. Budapest, január 9. 1.4 Délniagyarország tudósítójától.) Egy újságíró .ma délután meg­kérdezte Jászi Oszkár minisztert, hogv mi a véleménye a Munkástanács határozata után a helyzetről. Jászi a következőkben válaszolt:1 —- Nekem már a múltkor, a Munkástanács határozata előtt az volt az álláspontom, hogy a válság logikus megoldása az, ha a szociálde­mokraták átveszik a kormányzást. Minthogy csak ők rendelkeznek a hadsereggé és egye­dül uralkodnak a tömeg felett, vegyék át a tényleges hatalmat. 11a polgári 'kormány vál­lalkoznék a rend helyreállítására, annak fel­tétlenül az volna a színezete, mintha ez a kormányza-t a burzsoá osztályuralmat akarná megvédelmez™. A szoeiálista párt minden gyanúsítás nélkül léphetne fel minden zavar gv elem ellen. Álláspontom helyességét bizo­nyítja. hogy a Munkástanács leientékem több segéltek mai határozata végeredményben azr jelenti, hogy a munkásság az államhatalma; a kezébe akarja venni. Hiszen nyilvánvaló, . hogv a legrövidebb időn beliil uj krízis állana elő. ha most belemennének egy részleges meg oldásba és ez a krízis óramüszerü pontosság­gal megismétlődnék mindaddig, amiig a kor­mányzás teljesen a szociáldemokraták kezében nemi lesz. Az országot sok rűzkénlHtíástál le­hé'ne megkímélni, ha a szochMemoknaók már most egyedül vemék át a kormányzást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom