Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

0 DÚÁI.VGVAIUU^ZAO isEwued, 1919. január 1". szövetség megalakulásának célját illetőleg és az előadó tornatanár ur erre vonatkozólag semmi pozitívumot nem tudott mondani. Hangoztatta, azért szükséges a szövetség, hogy minden spottolni akaró ember, bármely sportot űzhessen, ha nem is tagja egy sportegyesületnek ; legyen a szövetségnek télen egy tornaterme, vívóterme, nyáron egy szabadtéri pályája, hol mindenki sportolhatna és vegye kezébe az ifjúsági testnevelést. A tornatanár ur szerint mindezek eléréséhez kell az egyesületek szövetsége és minden egyesületnek áldozatot kell hozni, hogy egy modern szertár létesüljön városunkban, hol minden téli sportág művelhető legyen. Szerintem a tervezett szövetség mindezeket nem fogja elérhetni. A szövetség nélkül is minden sportember foglalkozhat bármely sportággal a meglévő sportegyesületek kebelében, Ha a labdarugó sporttal akar foglalkozni, lépjen be a SzAK-ba, az SzTK-ba, vagy a Szegedi Munkás Testedző egyesületbe, mely egyesületekben atlétizálhat és vivhat is Ha télen tornázni akar, legye;! a Torna Egyesület tagja. Ami pedig az ifjúsági sportot, azaz a diákság testnevelési ügyét illeti, az nem az egyesületek, hanem az állam feladata. A SzAK ugyan ezen a téren is megtette a kötelességét, -minden évben kiirt ifjúsági bajnokságot, pályája mindenkor rendelkezésére állott az egyes iskolák csapatainak. A SzAK pályáján a többi egyesületek, mint az SzTK, a munkás egyesületek és a különböző ifjúsági csoportok, mindenkor szívesen látott vendégek voltak, de előírni egy egyesületnek, • bármely sportszövetség részéről sem lehet, hogy pályáját kinek engedje át és mikor. Nem tartom valószínűnek,, hogy a csónakázó egyesületek, klubházaikat más egyesületi tagok részére átengednék. Egy célját látom csak a szövetségnek, hogy igyekezzék az összes egyesületeket tömöríteni, azon célból, hogy közös erővel törekedjenek a város hatóságánál egy modem sportház • mielőbbi felépítésére, hol minden egyesület otthont találna a téli sportok kultiválására. Más célja és feladata ezen szövetségnek nem lehet. Kardos Mihály a SzAK főtitkára. I < .„,.., * A közszolgálati alkalmazottak háborús segélyének, drágasagi es csaladi pótlékának ujabb felemelése. Fjesztendőre. a kormány nem f«]e<lke&ett meg a közal kaim ázott aikról. A keddi (hivatalos lapban ugyanis terjedelmes rendelet jóién t mog, amely a közszolgálat L alkalmazottak eddigi háborús segédyét meghosszabbítja 1919. évi március. végéiig, ujabb havi drágasági segélyt engedélyez és « családi pátiékok összegeit 100 percenttel felemeli ugy, hogy <Wutul ,h, ,(közalkalmazott a f^leség^, valamint a vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem tbiró egy családtag után is részesül családi pótlókban. Havi drágasági Kegélybem részesülnek mindazok az alkalmazottak, akik az 1917. évi XV. törvénycikk alapján kapnak háborús segélyt. A tényleges katonai szolgálatra bevouullt és a katonai szolgálatban visszatartott közszolgálati alkalmazottak, valamint a hadifogságban levők is imegika.pjéík a hadisegélyt. A fegyelmi alatt álló közalkalmazottak megkapják a segélyt, az állásútól As fizetésétől felfügesztettek azonban nem, ' A hm i drágaságt segély összege 300 korona. Azoknál az. alkalmazottaknál, — akár tisztviselők, akár egyéb alkalmazottak -- a kik természetbeni élelmezést kapnak, továbbá, azoknál n havidíjasoknál, dijnckokm'n, napidijusokmÜ stb., aki,k'ilM9. évi január l-o előtt még nwu állottak egyhuzamban hat hónapig alkalmazásban, a segély havi tUO kororut. Az állami'"és vármegyei utkapnrók 50 koronát, kapnak. A íiWi drágaság! sefeélyt Wőzetes'ha-" vi részletekben, 'mirfden luí elsején kell kiűzetni. ' » A liavi dTágusági segélyt nem tehet átruházni vagy elzálogosítani, seiu lefoglalni. Adáuttiittís, tehát jövedelmi adó alá nem esik. A családi pótlékra való igénynél a gyermekeket akkor kell ellátottaknak tekinteni, lia L&19. január l-jétől kezdődőleg a gyenmek keresete az 1200 koronát eléri, vagy meghaladja. A törvényes feleség ntán. amennyilien az mellékfoglalkozással bírna, a családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a jövedelme 12UU koronánál kevesebb. A rendelet végül felfüggeszti az 1918. évben felvett beszerzési előleg törlesztési részleteinek levonását 1919. március végéig. A magyar államvasutak alkalmazottait illetőleg a kormány külön rendelettel fog a fentiekre vonatkozólag intézkedni. Beszélgessünk. * A fajionvéd: Fekete karácsony, szomorú karácsony. Már az ötödik, amelyet elszeuved. tünk. de egy se volt olyan fekete, mint az idei. Én: Az a legszomorúbb, hogy a nagy feketeségeu kenwtiil a biztató fehérséget egyáltalán nem láthatni, , A fahonvéd: A magyar ég is megsiratta a fekete karácsonyt. Voltak azonban, akiknek, nem sirásn-a görbült a szájuk, de egyre .uiosolygotit a -;ok, meg értékes krisztikindli láttára. fin: Ezek még most rózsaszínbe, rózsaszínűnek látják a világot. Valamikor liliomok voltak és ezen w. uI.ijxju az isten képére teremtett emberek felruházzák őket. A fahon véd: Ahányszor a kercik föl, anyuyiszor le is. iMindennek és mindenkinek elkövetkezik egyszer a napáldozatja. fin: Okos ember az, aki addig, mig elkövetkezik, áldoz a mámor, az örömök oltárán. A fahonvéd: Néha az oltárral együtt ledől a bálvány is. A nagy bálványok ise számítanak ma már, a kicsiket pedig észre sem veszik. fin: A V. IC. O. Sz. elnök-bálványa is ledőlt. Szűk volt neki Szedőd, Pestre kívánkozott. A fahonvéd: Pedig tudhatta, volna, hogy Pest, megfest. / fin: Nem hinném, hogy akadna valaki, aki a második elnök képét m»gfcstotné. Ez nem is érdekel, csak az, hogy az első elnökünk festett képe visstsakerüljön Szegedre. A szivünk magába, zárrta az emlékét, a szemünk tekintete simogatni szeretné a piktúráit, arcamását. A fahonvéd: Az. volt. csak az e.mber, az igaziak fajtájából való, akinek keresve se igen italállhatjuk a mását fin: Ndlm most is más ád, mint akinek kellene, azért most mindenkítaek, akinek van, adnia kell gúnyát, miegymást azoknak, akik arra rászorultak. A fahonvéd: Az éppen a bökkenő, hopy az egyik ad, a másik meg elad. fin: Az élet nem egyéb, mint piaci vásár. És mindig annak van igaza, aki a, hasznot vágja a zsebre. A fahonvéd: Zsebre dolgozik most jobbán mindenki. Csak az a csodálatos, hogy mindenki a kereskedők zsebébe néz bele, a tanyai polgártársaink zsebe felé pedig «enki sem kukkant. fin: A Munkástanács már megkezdte. A tejárusoknak, akik eddig ugyancsak tejeltek a vizezés mellett, meghagyta, hogy elég lesz egy korona 40 fillér a sovány wjért. Az eszemadták, mint a modern Bodónék, másról is beszéltek és azt kívánták, hogy ne a tejnek, hanem másnak az árát szállítsák lc. A fahonvéd: Mindenki ugy van yeje, hogy iiz<t, íijiví másnak fáj, neinl igen érzi. fin: A drágaságot. n^á&k a tfinosetlen•séffbe® -szenvedők *rzik, hanoin jpbbóra mindenki. tié azért a táncvigalmak, a tea- • <w .egyéb estéi y»'k nem r'mkasáffpk, 'A"tahónrM 'Ma-hohiaip, hsHgy haladunk, ne<m lesz ritkaság az sem, hogy a tánc, teáéi? egyéb estélyekre meghivottaknak lo kell szurkolniok a felmerült költségek egy bizonyos részét. fin: (Mondjuk, ötven korouát. A példa ragadós. mint a spanyol nátha, amelynek a vége is rossz, nemcsak a kezdete. A fa honvéd: Pár nap még ^s itt uj év kezdete. Szép Lmsz-c. jó lesz-e, ki tudna rá megfelelni • fin: A régi szokás kiujul és megerednek a boldog .uj évi kívánságok, amiben csak az esztendő lesz uj, a szokás, a törekvés és az üzletszerűség a régi lesz. A fahonvéd: A régi világ mólkiil, amikor még többen voltunk nnagyarok. fin: És akik meg is őrizték, meg is munkálták a drága, áldott hazai földet. A fahonvéd: Aki a magyar föld kincset adó erejét meg nein becsüli. az nem is érdemli meg a b. u. é.-t . . . , Jiz évvel ezelőtt. — Clemenceau a győzőről és a legyőzöttról. — A Szegedre is eljutó „Berliner Tageblatt"ban olvastuk a következő érdekességet: Egy államférfi, akinek a nevét manapság világszerte emlegetik, az Ur 1908-ik évében, egy nagy beszédet tartott, amelyben igen élénken foglalkozott a hazafisággal tulbuzgóan kérkedő honfitársaival Behatóan ecsetelte a múlt szenvedéseit és élénk színekben rajzolta meg a szebb jövőt. Beszélt Franciaországról és elég sürün emiitette Németországot. Dicsőítette az igaz demokráciát és annak magasztos feladatait. Lelkes szavakat tudott felhozni a legyőzött méltóságot visszatükröző magatartásáról és a győző emberi kötelességeiről. Legérdekesebb lesz azonban, ha azon 10 év előtt tartott beszédének egy kis részét most szó szerint regisztráljuk. Íme a következő részlet: — A győzelem magában rejti azon veszélynek a magvát, hogy mámora igazságtalanságra vezérli a győzőt, mig a sorsüldözött lelke a balszerencsében megacélozódik. Mindenkinek kötelessége a maga tehetsége szerint kivenni részét abból a nagy harcból, amelyet az erkölcsi fölényért vívunk, mert csak ez biztosithatja a nyugodt békét. Ezen nemes cél szolgalatába állítjuk ugy a nép, valamint a kormány minden tetterejét, mert mindkettő egy nagy és magasztos cél elérése végett egyesült: egy hatalmas és méltóságteljes demokrácia megteremtésére. Mindannyian áhítozunk a békére. Követeljük szerződéseink betartását és érzelmeink tiszteletbentartását, mert mi is igy cselekszünk másokkal szemben. Országunk borzasztó sorscsapáson ment keresztül, dc azért elérhetjük régi méltóságunkat és tekintélyünket anélkül, hogy valakit gyűlöljünk, vagy valakinek hízelegjünk. Nyugodtan és bizalommal tekintünk a jövőbe. Nincs oly nemzet a világon, amely ne ismerné azt a fájdalmas érzést, amit a győző büszkesége és a legyőzetés keserűsége bennünk előidéz. Az emlékezés ezen szenvedésre talán előbb megérleli azt a gondolatot, hogy az egész világ egy közös haza, mint a gondolatot a nagy győzelemre. Fiai egy nagy történelemnek! Mi nyugodtan nézhetjük azon nemzet utódait, amely évszázadok óta véres csatamezőkön küzdött velünk a győzelem kétségesen dicső pálmájáért. Két nagy nemzetnek, amely egymás ellen küzd, egyformán érdeke, hogy egymást kölcsönös bizalommal és tisztelettel tekintsék, mert ez a verseny a megbecsülésben, mindkettőnek egyformán dicséretére válik. Ez a beszéd, amelyben ezek a mondatok elhangzottak, Párisban lett tartva 1908. február 11-én, a Luxemburg-palota nagycsarnokában. Az alkalmat a beszédhez egy emlékünnepély a nemes Scheurer—-Kesztner-re szolgáltatta. A szónok neve Clemenceau György akkor is és most is elnöke a a francia köztársaság kormányának. képeslcvelezölapok levéll'iuULril papírok szivarkahüvely különlegességek nagy raktára Llndása _ , nagyban és kicsinyben. Szeged, Tisza Lajos-kOrut 69 sz.