Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-05 / 4. szám
){*». jan»ar S. _ ' • MtflíA&YAiftOKSZiG e város, amely most falai kö/.é fogad bennete- ! ket, a magyaraég nemzeti fővárosa. Ezer év óta magyarok laknak itt, akik hagyományos vendégszeretettel fogadják a békés és barátságos idegent. Ez város ünnepelte falai között Frangois Coppéet, a ti költőtöket, aki Petőfit, a magyar szabadság és világszabadság költőjét egyik versében magasztalta. A hid, amely a régi és uj Szegedet összeköti, a ti nagy Eiffel mérnökötök alkotása. Városunk legnagyobb körútjának egyik részét Páris tiszteletire neveztük el, egy másikat Brüsszelére. A mi legnagyobb szabadsághősünk, Kossuth Lajos, akit ti is jól ismerteit és becsültök, mikor az osztrák hóditók elől Szegedre jött köztársasági kormányával, azt mondotta 1849-ben e város piacán, nhal ma szobra áll, hogy az európei szabadság ügye ebben a városban győz vagy bukik. Valóban, akkor a magyar vol* az egyetlen nemzet egész Európában, amely mindvégig kitartott a szabadság zászlaja mellett, mint ahogy századokon át védte a kejet barbárai ellen a nyugati műveltséget. Franciák, ez a város mindig magyar volt, mióta Árpád népe hazát alapított Európa keletén. Legmagyarabb íróink nyertek ihletet a szegedi földtől és néptől, olyan iróink, akik bármely nemzet, a francia irodalom jelesei között frurfö/vsíj január 4. (A Délmagyar ország tudósítójától.) A Radikális Párt végrehajtó bizottságának tegnap e»ti ülésén zajos jelenetek. játszódtak le, amelyek végül majdnem, a párt kettészakadására vezettek. Az ellentétek kitörését, hetek óta tartó súlyos válság előzte meg, amelynek kitöréséi Jászi Oszkár •ek a magán tulajdon és a kommunizmus kérdéséhen kiadott nyilatkozata osak sejtet te. A tegnapi ülésen Lukács Jenő, a pártiroda vezetője előadta, hogy személye «Ueu haj saát indítottak és az ügyeket az ő megktmi lésével intézik. A pártnak úgynevezett bal szárnya egyszerűen kényszeri tette Lukácsot, hogy hagyja el hír aktlát és amikor felvilágosítást kért tőlük, ki-jelen tették, hogy ez forradalmi tény. Supka G\JÉh állást foglalt a párfban uralkoéó szélsőséges tendenciák ellen. ! is helyet foglalhatnának. Szeged városa a magyar kultura egyik fóruma. Nézzétek meg szobrainkat! Kossuth melleit ott tiszteljük Dugonicsot, aki szegedi volt és az első magyar regényt irta a Habsburgok elnyomo- törekvései ellen. Ott áll a város főterén lovasszobra Rákóczinak, a szabadsághősnek, akit a ti Napkirályotok udvarában tisztelt és akinek vitéz seregében francia tisztek szolgáltak. Ott van a legnagyobb magyarnak, Széchenyinek szobra, aki a nyugati kulturák egyik legmegértőbb csodálója volt. Könyvtárunkban ott találjátok a francia klasszikusokat. Franciák, ismerjétek meg ezt a szegény, békevágyó, szabadságszerető és fejlődni akaró magyar népet! Hiszen olyan árva, mindenki elhagyta, csupán dicső múltjának nagy emlékei és jövőjének reménye az övé! Dalaiban századok rabsága és szomorúsága él. Ismerjétek meg a magyar népet és szeretni fogjátok! Ö már régóta, méltán szeret és becsül benneteket, mert ugy tudja, hogy a szabadság és műveltség nagy nemzete vagytok. Ilyen érzéssel üdvözli benneteket Magyarország nemzeti fővárosa! Jászi Oszkár miniszter csal; >ia.U)lnrhi&-n (adott szóhoz jutni az izgahnas hamgulatjpan, Jászi a párt kudarcának okát abban látta, hogy a pártot nem elsőrendű »mberek képviselték. Igy T'á.mox Jenőt, fítauver Mórt, La kács Jenőt, akiket a párt a fővárosi tanácsba delegált, másodrendű embereknek tartja. A beszédet oddig Ls aürii ellentmondások zavarták, de most óriási tárnia töri In. Vámos elkiáltotta magét; rtn másofbendá ember raultok, tehát magyek! Jászi Oszkár kifogásolta még Kadosa Marcollt. dr. Jakok Lászlót, a párt mérsékeltebb elemeit. Többen azután arórátették, hogy a. párt. ifjú hatalmasságai valóságos prosoripciós listát Készítettek. Vámos Jenő indítványt terjeszteti be, hogy precizürozzák a magántulajdon tekintetesen való álláspontjuknt. Jászi kijelentette, hogy ez reiiráláH k lenivne. Vámos ezután a. párt földszinti helyise «c-ibe« ment, ahol bizalmas emberei Mirehne sen várták. Vámos előadta a történteket Nagy zaj, méltatlankodás tört ki, éljenezték Vámosi és kilépéssel fenyegetődztek. Amikor .Tászi később magyarázni kezdte beszédét, ilyeneket kiáltottak közbe: — Beszéljen a magántulajdon jogról! Xcm akarjuk a Polányi család diktaturéiját. A Vilii, kerületi párt vezetői közül töb lmi bejelentették kilépésüket. Ugyanilyen mozgalom'van az V. és VI-ik kerületekben is. A népköztársaság katonáinak fegyelmezett felvonulása. — Nem tűrik a reakciós tiszteket. — Budapest, január 1., (A Dél maggarorszóg tudósítójától.) Gróf Festetich hadügyminisz ter ma reggel 9 órakor .negjelent a Haller utcai laktanyában, amelynek udvarán az 1 számú vadászezred 5. zászlóaljának 10.000 embere sorakozott. A hadügyminiszter a ka tonák alkotta négyszög közepén beszédet in tézett a katonákhoz. Ezután az ezred zárt so rokban teljes fegyelmezettséggel kivonult a kaszárnyából. Az ezred 8 autóval, ti gépfegy vérrel vonult végig a Ferenc-köruton, Baro*4-utcán, Kossuth Lajos-utcán, Zrínyi-utcán át a főkapitányság épülete elé. A katonák felvonulásáról fantasztikus hírek keltek saárnyra. Az utcákon mindenütt megállt a nép, sugárzó arccal nézte a pompás rendben, zeneszóval haladó katonákat. Az ezred a Férem© József-téren, a főkapitányság épülete előtt ismét felsorakozott. A diszmenetet nagy tömeg nézte végig, a fegyelem és a rer. megtestesülését. Ma Budapest valamennyi tüzérségi és lo vassági csapat testének bizalmi férfiai együttesen tiltakozást 'jelentenek be az ellen a régi militarista szellem ellen, amely az aktir lisztek gyűlésén nyilvárnát meg. Kijelentették, hogy a hadügyminiszter parancsára összegyűlt aktív tiszteknek a bizalmi férfiak ellen irányuló minden támadását visszautasítják ós továbbra is ragaszkodnak a katonák tanácsához. A bizalmifénfiak figyelmeztetik az aktív tiszteket, hogy iha nem alkalmazkodnak a népköztársaság demokratikus szelleméhez, távozniok kell. A magyar tisztviselők sorsa az erűéigi megszállt területen. Budapest, január 4. (A Délmagyarország tudósítójától.) A nagyszebeni román kor mányzótanács felhívást intézett a megszállott területeken a magyar állam szolgálatában lévő tisztviselőkhöz, hogy haladéktalanul jelentkezzenek Vlád Aurél pénzügyi osztály főnök és Hatiegas Emil igazságügyi főnöknél, mert a kormányzótanács a román állam szol gálatába akarja őket átvenni. Ez ügyben Károlyi Mihály miniszterelnök a következő ket mondotta egy -újságírónak: — A kormánynak az az álláspontja, hogy a tisztviselők a megszállott területeken i> maradjanak a helyükön. Nem vesszük tőlük rossz néven, ha munkájukat a román fennhatóság parancsa szerint végzik. Ha kényszerhelyzetbe kerülnének, kénytelenek lennének letűnni a hűségesküt az erdélyi román kormányzó tanácsnak. Ezt a magyar kormány nem fogja büntetni, rogy ,hűtlenségnek minősíteni, mert hiszen akaratukon kivül jutottak kényszerhelyzetbe. A magyar kormány gondoskodik tisztviselőiről és mindent elkövet, hogy mindenki jogos igényéhez jusson. Az antant fel akarja mondani a fegyverszünetet, Bécs, január 4. (A Délniagyarország tw dósitójótól.) Bernből jelentik: A üumanité azt irja. hogy I'ichon a kamara külügyi hí zottságáivak legutóbbi ülésén azt a kijelentést, tette, hogy az antant attól tart, hogy kény le len lesz fehnlpndani a fegyverszünetet, , Francais, cette ville qui vous reeoit entre ses mtirs, est la capitale nationale des Magyars. Les hongrois, qui habitent icí depuis mille ans, retoivent avec leur hospitalité traditionnelle l'etranger pacifique et bienveillant. Ce fut cette ville qui fétait le passage de votre poéte: Francois Coppée qui, üans un de ses vers, a vante Petőfi, le poéte de la Liberté hongroise Vt de l'Univers. Ls pont qui relie le vieux et le nouveau quartier de Szeged, est l'oeuvre de votre grand ingéníeur: Eiffel. Une partié du plus grand boulevard de Szeged porté son nom en l'honneur de Paris et une autre partié en l'honneur de Bruxelles. Notre plus grand libé- í rateur Louis Kossuth c]i»e vous connaissez et appréciee, a dit en 1849, —• sur la méme place oú se trouve actuellement sa statue — alors qu'íl vint avec son gouvernement républicain á Szeged, afin de se retirer devatit les conquérants autrichiens que la liberté de 1' Europe deviendra vktorieuse on tombera dans cette ville. En effet, á cette époque, ce fut la Hongrie Ja seule nation qui a perseveré á déployer le drapeati de la liberté, de m§me qu'elle a défendu pendant plusieurs síécles des barbares d'Orient la Culture occidentale. Frangais, cette ville est hongroise depuis que lé peuple d' Árpad a fondé sa patrie á l'Orient de l'Europe. Les écrivains les plus hongrois ont puisé leur inspirálton de la terre et du peuple de Szeged, ceux de nos écrivains qui pourraient aisément se placer parmi les plus célébres de la littérature fran<;aise et celle de n'importe quelle nalion. La ville de Szeged est le fórum de la Culture hongroise. Regardez nos statues! Prés de Kossuth nous saluons Dugonics qui est né h Szeged et qui éerivit le premier, dans un román hongrois, contre la vélléité d'opprímer des Hababourgs. Sur la grandé place de la ville est érigée la statMe équestre du libérateur Rákóczy qni fut honoré par votre Roí-Soleil d'étre regu dans sa cour et qui ewt une vaillante armée, dans laquelle ont servi des officiers frangaís. Vous y trouvez aussi la statue de Széchenyi, le plus grand hongrois qui connaissait et admirait la Culture de I' Occident, Dans nos bibliothéques vous trouverez tous les livres classiques de frangaís. Frangais, apprenez á connaitre ce pauvre peuple hongrois qui aime la paix, la liberté et qui désire seulement son développement! 11 est, hélas, si isolé et abandonné; les grands souvenirs de son glorieux passé et j'espoir de son avenir sont seuls á lui. Son esclavage et sa tristesse des siécles sont la source de ses chansons. Apprenez á connaitre le peuple hongrois et vous l'aimerez. II y a longtemps qu'íl vous aime et ous ístime avec raison, parce qu'il sait que c'est vous la grandé nation de la liberté et de la culture. C'est dans cet état d'esprit que la capitale nationale de la Hongrie vous saltie! €ies ellentétek az Országos Radikális pártban. — Jászi kitessékelte a mérsékelt radikálisokat. — Vihar, a magántulajdon értelmezése körül. —