Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-02 / 2. szám

Szeged, 101 ft. január 3. DÉLMAGY AEOKSZAG A kommunista párt nem tudott Szegeden megalakulni. — A szociáldemokrata párt helyi vezetősége a boisevikizmus ellen. — Január 1-én • délelőtt a szociáldemokrata párt összvezet őségé gyűlést tartott a Tiszaszállé> nagytermében. amelynek tárgya a Szegedre átültetni szándékolt bolsevizmus-,d szemben követendő eljárás megb szélése volt. A gyűlésen elhangzott beszédek csaknem kivétel nélkül a párt megbontása és a bolsevizmusban rejlő •veszélyek ellen hangzottak el. A párt I udapesti kiküldötte arra mutatott rá, hogy a íöld teljes komimunizálása abszurdum, mert a kisbirtokosok .és a kisgazdák ennek fenn veresen is ellenszegülnének. Rámutatott továbbá arra, hogy bolsevizmus esetén a bennünket környező .kapitalista államok gyáraink részére nem.adnának nyersanyagot, ami a •gyáripar teljes megszűnését jelentené; hivatkozott még arra, hogy nem a. Hatul magyar szociáldemokráciáé a kötelesség a teljes kommunizmus azonnal való megvalósítás tekintetében. .hanem az angol, francia és német szocializmusé, amelyek a többi fiatal szocialista államoknak ör.eg mesterei. Ne akarjunk mi olyat, amit az angol, francia és német szocialisták se tudnak megcsinálni; ne akarjunk mi pápábhak lenni a pápánál, mert öngyilkosságot követünk el. Szavait dörgő taps s éljenzés .követte. Herczeg István védelmébe vette a bolsevizmust, hivatkozott az orosz példára, aliol a bolsevizmust már bevezették és azt állította, hogy a proletár forradalo.ni és a proletár diktatúra és az azonnali bolseviz/álás esetleg vér nélkül is keresztül vihető volna. Végül a bolsevizmus védelmében szemrehányást tett, a szociáldemokrata pár.tnaik^ hogy nem védi meg az egyéni szabadságot, mert az éjjel is a rendőrök elfogtak és becsuktak egy katonát azért, ui/.t bolseviki röpiratokat osztogatott. Szavaira, dr. Szalag László válaszolt. Azon kezdte, hogy ő három évet töltött Oroszországban és szeme előtt született meg és indult. el utjára a bolsevizmus. Nem rég jött haza Oroszországból s minő volt akkor kétévi működés után a bolseviki állapot.' A gyárak gépei összetörve; városok leégve ás kirabolva; a földek bevetetlen; a falvak határa havonta cserél gazdát, mert a föld miatt egyik falu a másikkal hadban áll. S amit a bolsevikiek elkommunizáltak az egyesektől, az ingó ós az • ingatlan vagyon nem lett az államé, nem. lett a ikommiuné, hanem maradt a rabló bolsevikieké, akik ma is rablott ékszerekkel s más rablott értékekkel fizetnek!. Egyenesén nem áll hát Híerezegnek az az állítása, hogy a bolsevizmus .csaknem három évi gyilkolás, rablás és gyújtogatás után csak a legminimálisabb eredményt is el tudta volna érni. Még szórványosan se áll. Éppen ugy nem áll az az állítás sem, hogy a holsevizmust vér nélkül meg lehet valósi,tani. Mert minden tisztességesen és józanul gondolkozó ember nagyon jól tudja, hogy a kisbirtokos és a kisgazda vére hullásával is megvédené azt az 00—10©—350 hold földet, mellyel eggyé van forrva. ..Amit ön a békés bolsevikizmusról mondott, azt ön maga se hiszi, a hallgatóság se'hiszi, én se hiszem'', - igy végezte szavait. A dr. Szalay László után jelentkező szónok ugyancsak Herczeg szavaira reflektált. Ez egy marcona katona, volt és dörgő hangon adta elő. Jio<>y azt a katonát, akit Herczeg védelméig vett, nem azért fogták el a rendőrök, mert bolseviki propagandát csinált, hanem a valóséig az. hogy az a katona a repülő raktárból gummit lopott és eladta -• mikor erre rájöttek. elbujdosott. Mint tolvaj katonaszökevény került burokra, s mellékes az, hogy •mint bolseviki elveket valló, bujdosásában bolseviki propagandát csinált. Hatalmas beszédet tartott Wallisch Kálmán, aki minden munkából oroszlánrészt szakit magának, aztán Stéli József, aki mindig okosan beszél. És nagyon sokan tartottak, tárta Ima stiál -tart a tmasabb beszédeket, uieJyek mind abban csúcsosodtak ki, hogy az elm virágjában álló, közel 20.000 tagot számláló hatalmas" egysége* szociáldemokrata. pártol megbontani, a bol*evizmusna.k többé már nem is gyanús számié,ku és kimenetelű utjára lökni nem szabad. Mikor föltették a kérdést, hogy ki vallja magát bolsevikinek, az ezernyi tömegből mind össze 5-c)i akadtak bolsevikiek. A gyűlés aztán határozati javaslatot fogadott el, hogy a párt egysegét megbontani nem engedi és aki bolsevikinék vallja magát, azt a pártból kizárja. Továbbá fölhívja a központi pártvezetőséget a szociáldemokrata elvek és követelések radikálisabb képviseletére. Délután 4 órakor vette kezdetét a bolse. vista gyűlés azzal a programmal, Hogy egy| ben megalakuljon a bolseviki párt. A bolsevisták első szónoka Somló Dezső szegedi bolsevis ta volt. Beszédét azzal kezdte, hogy a szociáldemokrata párt összeadta magát a polgári pártokkal, elvesztette célját, hivatottságát. Nem. akarja felosztani az összes földeket szóval támaidta a szociáldemokrácia létjogosultságát. -— Beszéde közben a pódiumra lépett dr. Szalag Lá-zló s bejelentette a gyűlés 4 bolsevi-kr vezetőjének, hogy Somló beszéde után az elhangzottakra válaszolni fog. A gyűlés vezetői erre kijelentették, hogy nem adják meg neki a szót. Dr. Szalay hivatkozott a gyűlés nyilvánosságára, a szólásszabadságra s kijelentette, hogy a szótól semmi szín alatt nem áll el. Minő párt akar itt alakulni, ha a vitát nem merik fölvenni velem' - kérdezte. És ha nem Ibiznak magukban. hogy mernek pártot alakítani? Mikor a tárgyalás eredményre nem vezetett, dr. Szalay elkiáltotta magát: Tisztelt jelenlévők! ,jEzek az emberek, akit itt gyűlést tartanák, nem merik megállani az ellenvéleményen levők kritikáját; nem adják meg nekünk, szociáldemokratáknak a. szót!" Erre rettenetes kavarodás támadt. Az emelvényt mindenfelől elözönlötték - minden hang zavarba fulladt. Végre Wallisch, Nemes és Stéli emberfeletti munkájának sikerült helyreállítani a csöndet s megindult a szociáldemokrata párt részéről is szóhoz jutott szónokok vitája. Minden jelentkező megkapta a szót, csak Szél Ju lianna részére nem sikerült csendet teremteni, ö ellene támadó heves modora és elvtagadása miatt igen nagy volt'az elkeseredés. Kétségbeesetten vergődött, sértegetett mindenkit maga körül, s szóhoz jutni ugyan ne.m tudott,, de egy hasonlóan ideges nő tettleg inzultálta. lErre azlán megnyugodott. Somló és Rákos bolseviki szónokok után, akik közül az utóbbi azt fejtegette, hogy ő mint volt katona azt ajánlja az összes volt katonáknak, mint akik a puskához, dinamithoz, ekrazithoz s a robbantás minden neméhez értenek, robbantsák szét ezt a rücskös társadalmat. A szociáldemokrata párt szónoka ezzel szemben azt fejtegette, hogy a bolsevisták nem kellenek a szociáldemokratáknak, ha tehát híveket akarnak, menjenek a vidékre, a falura, ahol a paraszt szervezve még nincs. Mondják meg a kisbirtokos parasztnak, hogy kommünizálni akarják a földjét, majd fölrobbantják azok őket ugy, hogy a lábuk se éri a földet. Slél-i kifejtette, hogy egy olyan társaság niiik. melyben nincs garancia, s melynek nincs múltja, nincsen jövője sem a sokat és régóta küzdő t-s szép eredméyckre visszatekintő szociáldemokrata párttal szemben. Állandóan felhangzott a kiáltás: ..Nem akarunk több vért, le velük: meg vannak a k api t aIisfák 1 ól veszteg"tve!" V'gre este 7 órakor véget ért a gyűlés s a >zociál'd«rnok'#iták távoztak. Vsak a Wlsevlkick maradtak ott s számláltak a budapesti s/;onokkal s a Szél Juliannával együtt 255 főt. A bolsevikiek szétszéledtek anélkül, hogv megalakultak volna. I)r. Sz. A Tisza-szálló terméből a szocialisták Wallisch Kálmán Szalut János vezetései mellett- a városháza ele mentek, ahol a párt nagyszámban összegyűlt tagjai népgyűlést tartottak. Wallisch Kálmán a városi lőpénztár ablakából beszedet intézett a n< pgyülés tagjaihoz, elitélő szavakkal ille'tte a rendbontókat, akik a párt egységessége ellen törnek és akik veié* nélkül most aratni szentnének. Kijelentette, hogy a vezetőség határozata szerint a kommunisták nem lehetnek a szociáldemokrata párt tagjai. iJbjngik József szintén a pártegység megóvása melleit beszélt * hangoztatta a párt egyik tantételét:-szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Hangoztatta, hogy a forradalmi korm ány ket hónap alatt több szociális intézkedést csinált, mint a magyar kormányzat, ezelőtt évszázadokon keresztül. ibrahám Mátyás arra kérte a páví tagjait. hogy ne üljenek fel ,az izgató apostolok* nak, hanem tartsanak össze, hogj a kívánatos célt békés uton elérhessék. A beszédek megnyugtató hatást gyakoroltak a hallgatóságra, amelynek magatartásából arra lehet követkéz telni, hogy a párt egysége Szegeden meg nem bontható. A kommunista párt Szegeden taráhli szervezkedik.) A szerdai gyűlés után trde.kesnek tartottuk kérdést intézni Rákosi Mátyáshoz, a kommunista. párt vezetőségének tagjához, különösen azért, hogy megtudjuk, folytatja-e a történtek után is a szegedi szerve/.k-d 'sét a kommunista pánt, Rákosi a kövei <ezóket mm dotta: — Az, ami tegnap a kommunisták gyűlésén történt, csak megerősitheti minden dolgozó agyában azt, hogy csak a kommunista párt képviseli tisztán, megalkuvás cs engedmények nélkül a proletariátus ügyét. Mikor a szociáldemokrata párt még ifjú volt és forradalmi* akkor a burzsoázia volt az, mely érvek helyett gyűlések mcgzu\i;rásával, a migyui i, ^oroickal, ,.idegen'', „felelőtlen" izgatók emlegetésével válaszolt. A I urzsoázia volt az. amely társadalom békéjének megbontására vum hivatkozással a fekete listára te!; r tvib rcsterna alá juttatta s kiüldözte állásából azokat, akik fölismerték a proletariátus erd-koit s érte sikra szálltak. A szociáldemokrat i pár', közben meg öregedett,, kormányra jutott, a célhoz vezető utak közül ki választotta a ieghoszszalibat, leglassubbat, a le.rkénye-huesebbet s a forradalmi hagyományok sutba vágásává! a revolueió helyett az evolúció, az úgynevezett; „l»éki's" fejlőd* s utjára lépett. S mikor a fiatal, külföldet járt. széles látkörii proletárok nagy tömegei, megértvén az idő forradalmi útmutatását, a közös cél elérés -re erélyesebb, gyorsal.-b, az erőviszonyoknak s a nemzetközi helyzetnek jobban megfelelő eszközök igénybevételéi követelik, akkor a „világot megváltó", „forradalmi" szociáldemokrácia előszedi fegyvertárából azokat a rozsdás,, életlen fegyvereket, amiket egyszer a burzsoázia forgatott. Most a kommunisták a ..felelőth n személyekők az „idegen izgatók", ők azok, aki;.: „vért és forradalmat prédikálnak", ők azok, akik pártegységet meg akarják bontani. ,S a változott viszonyoknak megfelelően ma a szociáldemokrata párt az. amely a burzsoázia helyett harcol a kommunista ideálok ellen. A szoci ál reformerekké szelídült szociáldemokraták azok, akik inegzaváTjék a kommunisták gyűléseit, ők azok, akik rögtönösen leszerel tetik s minden krajcár nélkül az utcára dobják azokat a katonákat, akik kommunistáknak vallják magukat s a pártegyseg törhetetlen védői egyéb érvek Inján kizárnak a szakszervezetekből mindenkit, aki kommunista MS azonban törhelet jt >ui'rl, megn lkuva -< nélkül, se indgári. szociálist a terrortól u*(U félve, ifjn, forradalmi lelkesed<-sel visszük előre a proletariátus ügyét mindenütt. Szegeden is. A kommunisták szegedi pártszervezete épixm a tegnapi gyűlés hatása alatt /'okozottabb mértékben fog küzdeni s e küzdelemben számit minden igazán öntudatos, igazán forradalmi szegedi proletár közreműködésére. /