Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-22 / 17. szám

A Sbeged, 1919. január 22. DFCLMIA OT AKOBSZÁÖ A panama-vád a hídmcinkálafokkai szemben. — A bizoftság elkészítette véleményét. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi közúti hid munikálátaiival szemben a ..Szeged és Vidéke" cimii iap, mint ismeretes, különféle vádakat emelt. Berzenczey Domokos városi főmérnököt azzal vádolta meg, hogy a munkák megdrágítása iránit összejátszott a vállalkozókkal. A vállalkozókról azt állította, hogy azok jogtalanul nyerészkedtek. A vádakat bizottság vizsgálta meg, amely möst elkészítette terjedelmes jelentését. A szakértő-bizottság véleménye szerbit panama, öszszejátszás, joutaktit nyerészkedés nem íitrog fönn; de megállapított d bízóét ság számos szabály fahanságot, különösen \u mwikákuók kiadása körül. A hosszú jelentés lényegét itt közöljük: A „Szeged és Vidéke" oiirtwi hebbeli lapx 1918. november 21-iki számában „tfáromnegy ed milliós pabktma m közúti híd idyitása körül'' eimen a várösi mérnöki hivatalnak a közúti hid; javítási, munkálatainak vállalatbaadása és a munka végrehajtása köriili ténykedését megtámadta, a hivatalt a város megkárosításával, a vállalkozókkal váló összejátszással és a munkálatok felületes ellenőrzésével megtvádolta. A cikk mtegjel értése tinn.iáu Berzenczey Domokos városi főmérnök kérelmére a Szegedi Nemzetti Tanács Nagy GyuLi műszaki tanácsost, M and el József. DiivgOdán Pák Tmiszig Antmn főmérnököket és Tóbiás Lá'szlló épiitészt küldötte ki a vád alapját képező tényállás megállapítására. Az öt tagú bizottság kiegészítésére a Szegedi Nemzeti Tanács november 22-én Pálfy Dáméit,. Nemes Lajost. Olejnyik Józsefet, Szász Ernőt és Kovács Józsefet deüegálta. A tiz tagiu bizottság november 22-éu és 23-án helyszíni szemlét és ezt követőleg az összes iratok'tanulmányozásával, az érdekeltek meghallgatásával bizottsági üléseket tartott, amelyeiknek eredményét az akVbbiatóbart terjeszti elő: A híd javítása. A hidat legutóbb 1901-ben a Szabadalmazott Osztrák-Magyar Államvasút Társaság resíicai gépgyára javította. 1912-?k évben a hid ujabb javítása esedékessé válván, a Pálfy Testvérek cég a szegecselési munkálatokat 1914. július 15-én meg -?s kezdene. 120 darabot ki is vágott, de a mozgósítás miatt* katonai érdekre való utalással a munkát a város egyoldalúkig beszüntétíe. A munkáilat -beszüntetése után évről-év na előterjesztési téti a mérnöki hrávatal a híd javítási munkálatok megkezdésére. E moriidia most hosszasan a jelentés, hogy a szegecselési munkálatokat mint bízták Kecskeméti Antalra, aki a bizonytalan munkásvpszonyok és a folyton változó munkabérek miatt többször visszautasította a megbízást, mert. mint mondotta, reális ajánlatot nem tehet. Az 1918. jul'iust 17-iki közgyűlésen Berzenczey főmérnök jelentést te-t arró^ liogy (Magyar Józser után) Dusciaik Henrik festőmester tett ajánlatot a híd iestesére iiogy Kecskeméti még mindig vonakodik a szegecselési munkálatok eiváüaiúsátóK A várható kiadások 420,000 koronában, ebbő! a szegecselés 125.000 koronában, a mázolás szintén ennyiben, az állványozás 80.000 koronában, a feiszerkezet javitása 9:1,000 koronában vtílt előirányozva. Végre szeptember 26-án Kecskeméti beadta ajánlatát. A munka megkezdése el őt; Kecskeméti, a kötött megállapodásban biztosítót; jogánál fogva a szegecselési munkálatokra akordban állapodott meg a munkásokkal. Részletesen elmondja ezután a jelentés, hogy Kecskeméri milyen árakat fizeteít a munkásoknak s hogy mennyi munkát végzett .s hog> neki mennyit fizetett a város. Ugyanezeket kimutatja a jelentés Duschák mázoló és Adók Pál állványozási munkáira- vonatkozóan. A bizottsáy véleménye. A . Szeged és Vidéke" vádjaival szemben mindenekelőtt megállapítja a bizottság, hogy a hiejavitási munkálatok megkezdését nem a hídnak az egyik .katonanapon törtéit áHitőlagos megmozdulása és az ennek folytán támadt ijedtség hozta napirendre, mint az: a !ap'állítja, hanem az a körülmény, hogv az 1901-ik év óta nem javított hid az idők folyamán annyira megrongálódott, hogy a szakértői vélemények tanúsága szerint a javitás már évekkeüi ezelőtt esedékessé vált. Ezért a mérnöki hivatal az 1912-ik évi részletes szakértői vizsgálat óta évről-évre folyton szorgalmazta a javítás végrehajtását, 1914-ben a szegecselcst és mázolásfcqanár vállalatba is adták, csak a luiboru kitörése akadályozta meg a munkálatok végrehajtását. Nyílivánvaló tehát, hogv a városi mérnöki hivatal kötelességszeiíileg járt el, nudún maidén kövét megmozdított, hogy al hiáfaviiás régen vajúdó ügyét megoktásra vigye. Nem állapitható meg az a különösen hangzó vád, mintha a mérnöki hivatal a ludszakértőket befolyásőita volna, hanem ter . mészétszeriilieg a hidszakértők véleménye irányítót La a mérnöki hivatal ténykedését. Sem a bizottság kebelében, sem az azon kivü'i álló meghallgatott szakértők között egv sem akadt, ki arra az álláspontra helyezkedett volna, hogy a javítást még évekig el teltetne halasztani, mint a Sz. és V. állítja. Nem helytálló az a vád sem. mintha a mérnöki hivatal szüneteltette volna és á folyó évben csak ötletszerüleg vétette volna fel a javítás kérdéstét, mert az iratokból és a tényállásból megállapítható, hogy a háború ío.vamán állandóan napirenden tartotta az ügyei. Berzenczey főmérnök tehát helyesen járt el, midőn a javítási munkák- megkezdését erélyesen szor gal n í azt a. Klfoyások. A munkálatok kiadásánál követett eljárást a bizottság azonban sok tekintetben kifogásolja. 'j | A közszá Ilit ági szabályrendelet jogot adott ugyan a mérnöki hivatalnak arra, liogy l91-4-b«n a szegecselési munkálatokra zárt versenytárgyalást hirdessen, mégis helyesebb lett volna, ha nyílt versenytárgyalás utján adatta volna ki a szegecselési, amint az helyesen a másolási munkánál történt. A munkálatoknak 1914-ben történt I beszüntetése alkalmával a városi tanács — a bizottság véleménye szerint —» szhúén nem járt el a köteles gondossággal. — Ugyanis a közmunkákra vonatkozó általános feltételek 22. §-a szerint joga lett, volna a városnak a munkákat hat hónapon át szüneteltetni, anélkül. hogy a .Pálfy Testvérek céget a kötelezettsége alól feloldotta volna — A szerződést a mozgósítás dacára is meg kellett volna kötni és módot kellett volna keresni, hogy a munkát a .Pálfy Testvérek céggel alkalmast időben esetleg felár mellett is folytathassák. Kifogásolja a bizottság' azt is, hogy «z 1918. évi szűkebb körű pályázatra a Pálfy Testvérek céget nem hívták fel, .mert a cég 1914-ben a szegeeselésekkel megbízatott és a munkálatokat a város tanácsa katonai érdekekre való utalással szüntette be. Kecskemétinek ezen nyilatkozatából, valamint a munkálat elvállalása érdekéljen vele folytatott tárgyalások folyamán tett kijelentéseiből és Berzenczey főmérnöknek az 1918. övi julrus 17-iki közgyűlésen tett előterjesztéseiből megállapítja a. bizottság, liogy Kecskeméti a munkálat elnyerése érdekében nem csak hogy közbenjárókat nem vett igénybe. hanem e munkálatokkal való megbízatás elől határozottan ki akart térni. Megállapítja továbbá a bizottság, hogy a Kecskemétivel való tárgyalások óval Berzenczey főmén tűk hivatalba lépés/' előtt kezdődtek meg ás csaknem szakadatlanul folytak. Arra nézve, hogy Kecskemétinek Berzenczey vei való régebbi zentai összeköttető h> szolgáltatott volna okot arra, hogv- Kecskeméti a munkálatokkal/való megbízatást megkapta, a bizottság semmiféle adatot n^m talált, Nem kifogásolható, hogy Kecskemétinek szerszáankopásént a munkabérek 25%-át állapították meg. De Kecskeméti a 25%-os részesedében kivül személyes közreműködése címén kiilön .'J.TÖOO koronát igényelt. — A kötött megédlapodást tehát a bizottság ezen. 35000 korona kiilön díjazás miatt súlyosan kifogásolja. Amennyiben Kecskemétinek a munkaerő és az anyagok beszerzése érdekében utazásokat kellett tennie, vagy p- dig kúlwilcges költségei voltak, ugy ezen címen a tényleges kiadásokat, esetleg külön napid Íjakat, kellett volna részere megállapítani. .1 bizottság Kecskeméti ténykedésében egyébként, nem tát olyan irányn törekvést, mintha a munka, megdrágításával a saját százalékos részesedését lényegében fokozni ig.'fékezett volna. Megállapítja a bizottság, hogy a s/.egecselésnek akkordban való végeztetése sv.intén nem nagyobb haszonra való törekvés, mert az ilyen munkának egyezményben való végeztetése a leggazdaságosabb, tehát a mérnöki hivatal helyesen járt el, amidőn Kecskemétinek a munkálatok akikordban való végeztetésére irányuló javaslatát elfogadta. A vádnak az akkordárakra, vonatkozó egyéb állításai és az ezekből levont következtetések nem felelnek meg a. valóságnak. Nem volt összejátszás. A „Szeged és Viíiéke" a munkálat ossz* költségeire önkényes feltevések alapján u valóságnak meg nem felelő számadatokat közöli. „Menekülés a veszedelemből" alcím alatt' közöltekre vonatkozólag, adatok alapián rrtegálDapitja a bizottság, hogv: . . . nem áll az, hogv Kecskemét? és művezetője „minden második szegecset ki akartak cserélni, tekintet nélkül arra, hogv azok jók volltak legnagyobb részt", mert biztosan megá'llapittatott, hogv a szegecsek .kijelölése és kicserélése -ugv Sebestyén, mint Fenyő mérnökök művezetése alatt he Ívesen a szükséghez képest szakszerűen törten;. Szivarkahüvelyek, képeslevelezőlapok, levélpapírok a legjobb minőségben, a legnagyobb választékban és a legolcsóbb leszállított árak mellett kaphatók a „Médi Specialité" higiénikus szivarkahüvely főraktárában viszomeiárusitók részére a Szened, Jókai-utca II. szám. 219 Telefon (5—20. sz. fegoicsóbb bevásárlási forrás. i