Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-21 / 16. szám

Steeg«d, 1919. január 21. RKLMA UYAKO KSZAIi fi szegedi szociáldemokraták a bolsevisták ellen. — Hármas tüntetőgyíilés a S échengi-téren. — Mit csinálunk kettőtől ötig? A kávéházakat bezárják, mert a szociálisták tüntetni akarnak! Hol az a nagy szabadság? lgv méltatlankodott a kávéházi törzs. — Hisz a maga javára tüntetnek, a bolsevisták ellen! Nem tudom, megnyugodott-e erre a válaszra a méltatlankodó, mert már is menfii kellett. A vendégek sietve kapták fel a télikabátjaikat. Fölösleges sürgetésül a kávéház bérlője a kasszából csöngetett. Majd mindenki az utcán volt már, mikor Juránovics bácsi az ablakok miatt ínég szükségesnek vélte utólag is bejelenteni: — Uraim záróra! . . . A városháza kapuja előtt ott állott a valamikor fehérre festett szószék. A kapu eőtt a szervezett rendörök és detektívek. Tőlük jobboldalt a szervezett tűzoltók sorfala. A szószékkel szemben, üres térséget hagyva a középen, azok a mindenütt jelenvalók, akik mindig egy órával előbb érkeznek. Pontosan érkeztek be a szervezett színészek. Nekik szigorúan tilos lekésniük a jelenést. Ezenkívül (ük vasárnap három előadást tartottak s a harmadik még hátra vo.lt. Legalább a tüntetés elején akartak ott lenni. Hol vannak a szervezett művésznők? — kérdezték tőlük. — Azok maid a Munkásotthonból jönnek. Megjöttek a szervezett börtönörök, majd a fináncok. Egv élces kollégám erre vicceket konferált a színészeknek, mások asztalt sürgettek a szószék mellé. (Később le is hozták a gyorsíróknak). Idő, mint romantikus szinmiiiLrók irnák; télies clair-obscure. Miközben az asztalt lehozták, fölmentünk a városháza közgyűlési termébe s egymás hátán könyököltünk ki az ablakon, A nagyobb csoportok elsőknek a katonák érkeztek. Az eleközül gáns, őket. gracilis termetű Soós tábornok vezette Ö és körülötte a tisztek a szószék előtt áljtak meg. A katonák a számukra üresen tartott négyszögön- belül helyezkedtek el. bonvédek, 46-osok együtt, mint most már egybeolvadt magyar 5. gyalogezred. Egyik oldalon u huszárok, mögöttük a tüzérek állottak föl. S az idevezényelt katonák felvonulásával akár be is lehetett volna fejezni a békés tüntetést a bolsevizmus ellen. Ez a fölvonulás volt a demonstráció legnagyobb jelentősége. A katonaság, a, szervezett szociáldemokrata katonaság eljött, hogy résztvegyen a szocialista tüntetésben. A hadsereg a szociáldemokrata párté, az ország leghatalmasabb uralkodó pártjáé. S ez már nem is párt, hanem mindent átfogni készülő, rohamosan terjedő világnézet. A tisztek mögött elhelyezkedett katonazenekar az ezredkürtös f öl-Iee melt botjának a vezényletére a Rákóczi-induló utolsó ütemeit játsza. Ezt a gyönyörű indulót hogv elnvüíték már! Talán mindenkinek a vendéglői zárórát és hazafias színdarabok magyarmentés, görögtüzes, elcsépelt végső tablóját juttatja eszébe. A tömeg egyre gyűlik. Innen a városháza ablakából szinte csak fejeket látni már, tarka fövegeket. ezernyi arcot süriien egymás Knellett. amiknek sokíé'eségét, mozdulatait, változó színét a iegtöké etesebb film is >tiányosan adja vissza. Csak az ablakból messze kihajolva láthatjuk az egyre sűrűbben vonuló sokaság/)'. Vörös zászlókká:, a szervezett népzenészek muzsikája mellett jönnek a szakszervezetek a RÖkusróI, Felsír és Alsóvárosról, A népzenészek a Marsellaise-t húzzák, épp oly rosszul, mint ak|;or. amikor még cigány ok41 ak hívták őket. Ez a vérpezsdítő, lázakat kettő induló is, amelyben hadak robognak, félelmes jajok szállnak és föllelkesiilt szivek dobognak, milye®: színtelen móst, még akkor is, amikor a katonazenekar játsza. Itt a fülembe fütyüli egy mellettem szorongó fiatalember a nemzetközi munkásindulót, ameiynek annyira francia a dallama, minden ritmusa. Nem ez még a jövő dala, az egész emberiségé! A Prosznitz-ház előtt talán még annál is nagyobb sokaság gyűlt össze már, mint amelyiket magunk előtt látunk. Gsak késöbh. egy máslik ablakból nézve tarkállik ide hozzánk a Zsótér-ház alatt összegyűltek sok ezernyi tömege. Egyszerre három szónok fog beszélni. Egyelőre a cigányzenekarok muzsikáinak egyszerre, it, meg élcelődnek a hátam mögött. Most a katonazenekar a Hymnuszt játsza. Leemelik- a kalapokat. Nagyon szép pillanat. Innen a magasból az arcok különbsége mintha eftiinnék, mind fakó, színtelen, a vázaik iobban látszanak. Mély üregekből a homlokok alatt a szemek sötét csillagsorai fénylenek. Énekelnek. Az arcok mintha egybeolvadnának s ez a sokszemii einber. hatalmas Árgus, meghatódott és bánatos . . . Ezután a szószék mögé ügyesen beférkőzött munkásda'árda adott elő két dalt. Sommer Endre vezetésével. Most az emelvényre lép a .szociáldemokrata párt elnöke. Szabó János. Egv kürtöskatonát kér föl magához, aki trombitájába fújva hívja föl a figyelmet. A szónok azt mondja. 'hegy a szociáldemokrata párt döntés előtt áll most. Azt kell elhatároznia, vájjon- parllamentáris eszközökkel akarja-e megszerezni a hatalmat, vagy. megfélemlítő eszközökkel, mint a közéje befurakodott kisebbség, a kommunisták kisebbsége kivánja. — Le velük! — kiáltják a sokaságból. A budapesti kiküldött Hrandstein lilés lépett ezután a szószékre. Jó szónoknak mondják, de a hangja gyönge. — Munkástestvéreim és Polgártársaim! — Halljuk! A mai' hatalmas gyűlést . . . — Nem halljuk! Áz erkélyről beszéljen! • — ... azért . . . — Az erkélyről! Az erkélyről! A zajongókat fölvilágosította valaki, hogy a varosháza erkélyét egy kárpittal teljesen elzárták. Oda nem tehet kiállani. A budapesti kiküldött ezután nyugodtan folytatta beszédét. — A szociáldemokrata párt delegáltjai — mondotta a szónok — három feltétel teljesítése mellett vállalnak tárcát a kormányban. Az első: a drágaság ellen irtó. kéméin- hadjáratot indítani. (Éljen! Ugy van!) Az egész magyar közigazgatásnak a dolgozók szolgálatába kell állnia, hogy rendezett viszonyokat tudjon teremteni. Rá kell mutatnunk arra, hogv a forradalom legveszedelmesebb ellensége az uzsora volt. A második feltétel: hegv a kormány azonnal rendelje el a közműn kákát, csatornázást, földméréseket, adjon munkaalkalmakat a leszerelt katonáknak, hogy ne a munkanélküli segélyből, hanem munkáinkból éljenek jól. A harmadik feltétel: a kormány azonnal erélyes kézzel sújtson a fosztogatók kezére, teremtsen rendet-a falvakban és városokban. Teremtse meg a nyugodt élet alapföltételeit, hogv az emberekbiztonságban élhessenek. Ezeket akarjuk meg valósítani. És ha most azt kérdezik: mit akar a szociáldemokrata párt? Erre nyíltan, becsületesen, röviden lehet válaszolni: Azt akarjak, hogy ebben az wüzágbdn a h'ilil és ta; fegyelem tökéletes legyen és hogjy a ddlgozó kéz mindenkik' emberséges méltánylással találkozzék. . —- Nyíltan megmondhatjuk, — folytatta — liogy a jelen kommunista és bolseviki agitációkat az ifjú magyar köztársaságra károsnak és veszélyesnek tartjuk. Megmondjuk nyjitan, hogv nekünk is az a célunk, hogv a mai magántulajdonon alapuló társadalmi rend helyett a jövő kollektív társadalmát építsük fel. Ezt azonban átugrassa! nem lehet végbe vlnmi.' Alkalmam volt Vágó kommunista vezérrel beszélni, aki arra a kérdésemre, hogy ..mit csinálnátok ti, ha a hatalmat a kezetekbe tarthatnátok, vájjon hogy teremthetnétek rendet és ami a legelső: hogv teremtenétek szenet", ezt válaszolta: ..Miután a szénhez a csehek utján juthatunk, hadjáratot indítunk ellenük." De a szociáldemokrata párt véleménye az. hogy ha a békekonferencia megteremtheti a békét, minek ugranánk be akkor ujabb háborúba? Különben is a mai viszonyok közt csak a. rend £s a munka adhat nekünk erőt. Végül a polgári pártokkal poémizált. A szónok szavait csak a közelben állók hallhatták. A többiek a hosszú beszéd alatt részint a városháztér! park fenyőire kapaszkodó gyerkőcök{>n mulattak, részint a fölöttük keringő repülőgépek szemléletével szórakoztak. Zsebkendőkkel integettek a liárom gép pilótáinak, akiket a városháza ablakából távcső nélkül is jól lehetett látni, amint ott a magasban csak apró figurák visszaintegettek az alant álló sokaságnak. Galambok röpködtek a tér fölött. A fázó és elfáradt' fiatal katonák egymás hátára kapaszkodtak, birkóztak egy kicsit, szóval nagyon békés képe volt a tüntetésnek. A szónok befejezte beszédét; — Van bizonyára az igazságnak és jognak is ereje, —^mondotta, - - s a nagv európai konferencián nem fogják Magyarország határait annyira megnyirbálni, hogy ezért fegyvert fogjunk! Az uralkodó osztály elvesztette a háborút, mi teremtsünk meg a forradalom utján egy olyan országot, amelyben katonának. munkásnak, polgárnak egyformán érdemes élni. Nagy éljenzés jelezte, h<£v a beszéd véset ért. Lejöttünk a közgyűlési teremből. A' helyünket mások íogla'ták e. A városháza minden ablaka tele volt a kikön\ k.lőkkel. Hrandstein Illés után a többi szónok következed. Stebli István beszélt: — Békességes uton akarunk haladni, — mondotta. — de megmondjuk, határozottan, hogy addig nyugodni nem fogunk, míg a proletárok hozzá nem jutnak mindahhoz, amihez joguk van, A szociáldemokrácia irtózik a vértől. De jaj annak, aki hafera kényszeríti. Akár fehér gárdista, akár bolseviki leg-ven a rendbontó, irtó hadjáratot indítanak e 'énük a szociáldemokraták. A .milliomosok pedig nyissák meg erszényeiket, inert ez is kell a rend és fegyelem fentartásához. (Éljenzés.) Most egy katona beszélt. Vészi Hugó: A magyar katonaságot. úgymond — a forradalom megszabadította bilinkéitől. A forradalom megadta a jogot, hog\ szabadon nv ilváni tihassu k i negg^őzödésii nke t. Jelentii a katonaság nevében: jaj mindenkinek. aki a világmegváltó szociáldemokráciát megbántani akarja. Jaj az eilenforradalmáróiknak, de a terroristáknak is. mert a katonaság fegyverrel is megvédi ellenük a szociáldemokráciát. A végső cél, a Kommunizmus. de ennek kleje még nem érkezeit el. Maid ha a világ minden nemzeteinek proletárjai közt észrevehető le^z a kommunizmusra törekvő-nagy mozgalom: mi-is ott leszünk! (Hosszas éljenzés.) Végül Szabó János pártelnök olvasta föl a következő, itt lényegében közölt határozati javaslatot: A Szegedi Szakszervezeti. Bizottsághoz csatlakozott szakmai bizalmiférfiak és összes pártbizalmiférfiak együttes értekezlete tiltakozik etc ellen, hoay a kommunizmus eszméiét bármilyen uj ütakukc kisa-