Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-18 / 14. szám

4 Szeged. 1919. január IS. DRLMA GYAitOKSZÁO 5 Meglátogattam Celesztine nővért. — Tiz korona egy vizit. — Mindenkinek gyereket jósol. — Celesztine rrővér a szegedi hölgyek kedvence. — Megjósolta, hogy Jászi mi­niszter lesz. — (Saját tudósilónktól.) A Margit-utca vé­g<-..i - a számot nem írom ki, mert meni áka­ro:a, liogy a (rendőrség elrontsa a szegedi höl­gyek szórakozását — lakik Celesztine nővér. Alacsony, apáenruhás, meglehetős idősíké nő, karján gyanusszinü posztón hatalmas vörös­•kf.ree.zt. Czelesztin nővér a sógornőjével, egy ojf'i'bergi asszonnyal lakik együtt egy osinos de annál piszkosabb kétszolnís lakásban. En­egy úriasszony figyelmeztetett a jósnőre, ik az illető hölgynek — egy férje és egy gyereke van .megjósolta, hogy nemsokára férjhez fog menni egy sötétbarna századoshoz ettől függetlenül két fia fog születni. A K?. izariossal netm lesz boldog, do ezzel ne tö­fvijön, mert egy doktor is melegen érdeklő­dik utána, akihez szintén hozzá fog menni. Hl; netahintán a kívánt boldogiság még min­• . nem ütne he, válasszon magának máso­*. il'jgy azonban bizonyos, hogy feltételeniil boldog 'Lesz. Ha ezekkel nem. ugy másokkal bizonyosán. A hölgy leszúrta a tiz koronát é- távozott. Konstatálni kell, hogy a jóslj^ 1'íí. irásze 'hamarosan bevált, mert az illető bí-'gyet hazáig kisért* egy százados. Alkalmain volt arról is tudomást szerez­r '•, hogy több .szegedi úrilány is járt Celeszti­ne nővérnél Az egyikről mindjárt kitalálta, hogy komplikált lény és nem egykönnyen .szeret meg valakit. G-ak hosszabb — olykor ffiúsfélónai — töprengés után. Gyerekek dol­gában ebiben az esetben sem volt snnue.ig a . ji-snő. Három gyereket, — két fiút és egy lányt igért be, a kliens megelégedésére, Egy .másik lánynak megjövendölte, hogy színésznő lesz. Az egész világ a lábai előtt fog heverni, körülrajongják, de ne üügyjen senkinek, csak annak, aki igazán fogja sze­retni. Azt, hogy ez melyik lesz a sok közül, nagybölcsen elhallgatta Celesztin nővér. A színház egyik művésznője is felkereste & kedves testvért, akinek nagy ravaszul -elő­adta, hogy a férje elhanyagolja és folyton azzal gyanúsítja, hogy nem feltétlenül ragasz kodik a hitvesi (hőséghez. A nővér — dacárá annak, hogy mindebből egy szó .sem iga?. — sietett kijelenteni, hogy a férj téved, a nők neon olyan rosszak, mint ahogy azt a férfiak gowdolják. A tiz korona átnyújtása után nagy titokzatosan egy amulettet nyújtott át a\szi­nés/.nőnek, előbb azonban tölíbször ráleheltN az aruulettre. A művésznő csak az utcán mer­te megnézni az amulettet, amelyről nyomban, minden kétséget kizáró módon megállapítot­ta, hogy egy egyszerű vashusz filléres. Eltette z e renese pé n zn e k. Egy kislánynak, aki szintén szívügyben járt nála. ugyancsak ilyen amulettet adott a jósnő, de ezt előbb gondosan selyempapirba csomagolta éls szigorúan megtiltotta, hogy megnézze, mi van a papi rban. Az nem is mert erre gondolni és a jósnő tanácsára elhatározta hogy az „amulettet'' a fűzőjébe varrva fogja viselni. Csak ebben az esetben tudta Celesztin nővén- biztosi tani, hogy .azé fesz, akire gondol'. És a kislány azé akar lenni. t Az alábbiakat egv csillaggal választot­ta' nehogy a hölgyek közé keveredjem. M' • azt. e.sak nem tetszenek elképzelni, hogy ner' kerestem tel Celesztine nővért és nem kéri.an ki a tanácsát a jövőre vonatkozólag. Azt uiár jiVi'lőre sejtettem, hogy lánynak vagy asszonynak nem adhatom ki magam a jósnő lőtt. mert nnin tartottam valószínűnek, hogy 1 fogja hinni rólam. Azt azonban elhitte hogy Pallavieini őrgróf titkára vagyok és mindjárt megállapította, hogy nnég sokra fogom vinni. Azután, miután látta, hogy jobb ember va­gyok. közölte velem, liogy .Jászi Oszkárnak nár hat esztendővel ezelőtt megjósolta, hogy .lisztet- lesz. Amikor a jóslat bevált, Jászi •1.SŐ köt elei- ségtsnelk tartotta Oele.sztine nővér­nek hosszabb levélben köszönetét tolmácsolni. A levél véletlenül nem volt kéznél, pedig sze­rettem vona látni. Előre bocsátom, hogy a jósnő — tekintet­tel a péntek estére — nem fogadott el tőlem pénzt, pedig erőltettem. Lehet, hogy ez a pén­tek este miatt történt, de az sem valószínűt­len, hogy deteiktivnek nézett, vagy legalább is gyanakodott ránn és nem akarta magát tettenéretni. Mielőtt még közölhettem volna vele szi­vem 'bánatát és tanácsot kérhettem volna, tőle a tennivalókra vonatkozólag, kijelentette, hogy ma nincs abban az állapotban, hogy mindent pontosan megjósolhasson, nagyon fá radt, mert egész nap tele volt látogatókkal. Ez után a bevezetés után közölte velem, hogy most már mindent tud és tapasztalatairól le­vélben fog értesíteni. .Kérte a címemet. Ter­imészetesen SándorfalváJ jelöltem meg tartóz­kodási ilielyemül. Most már bánom, mert iga­zán szeretném tudni, mi a véleménye rólam a kedves testvérnek és hogy mi van rólam a csillagóikban .feljegyezve. Celesztine nővér kikísért a folyosóra, ott is elbeszélgettünk egy darabig. Elmondta, hogy tudományát egy csodarabbitól sajátítot­ta el. Fiatalkorában Olmützben tartózkodott, állítólag ott is ragadt rá valami. .Megtudtam tőle azt is. hogy idegen nyelveket szuggesz­cióval tanit. iMost is tanul nála két szegedi úrinő ilyen módon angolul. Végül, nehogy panaszom legyen, nekem is jósolt egynéhány gyereket. Azt modta, hogy a gyerekek pon­tos számát 'is a levélben fogja velem közölni. Beleegyeztem, hiszen nekem elvégre nem olyan .sürgős. Annikor elváltunk, ismét, megpróbáltam a kezébe nyomni tiz koronát. Ismét nem fogad­ta el. Elhamarkodott cselekedet volt tőle, mert tiz korona a. jelenlegi árfolyam mellett ponto­san ötven amulettet tesz ki. Tamás Rezső. Ukránia is anektál. Stanislau, január 17. A nyligat-ul^ániai nép köztársaság kormánya külön követséget kül­dött a csehszlovák kormányhoz Prágába, hogy Magyarorszár/ ukrán részeinek a nyu­gat-vJirániai népköztársasághoz való csatla­kozását közölje. URANIA Magyar Tudományos Színház. ' Telefon 872. Telefon 872 Szombaton és vasárnap január 18-án és 19-én : A leánykereskedelem elleni filmszenzáció ! A szerelem poljla Kulturdráina 5 felvonásban. A legrea isztiku^abb filmdráma A kű földi filmgyárfás attrakciója. Előadások köznapokon : fél 5, 6 és fél 8 órakor Vasárnap és ünnepnapokon fél 2, 3, fél 5. 6 és fél 8 órakor. HÍREK 000 Sorok egy elttinö, öreg épületről. Az idő rombol és teremt, mondja a 'bölcs, kinek sokszor igaza van. Régi dolgok tüu­inok le ós ujak jönnek a, helyükbe s ez üdvös is, iha meglátszik rajtok a haladás és a kul­túra keze. A világégés lassú é.s kínos hamva­dásánál sok értékes emberi mii fog eltűnni, részben a „régi rendszer" jelszava alatt, rész­l>en .pedig a munkakereslet sistergő tüzétől siettetve. Majd ha végkép elül a harci riadó, ha visszatér a lelkekbe újra a nyugalom, ak­kor fogják az emberek látni, hogy mi min­dent elsepert a 'háború és a háború utáni élet. Csak az emlékezés fogja megállapítani, hogy itt ez volt, amott az volt. fis az emlékezés nyo­mán sok kedves, kellemes epizód fog átvonul­ni annak a lelkén, aki a régi dolgoknak talán részese volt, talán csak szemtanúja volt, de mindenképpen sziveden gondol vissza a mnlt­ra. Igy vagyunk az örge gimnáziumi épülettel is, melynek egy része, az Iskola-utcai, ahol a tudományt, adták át jólelkű, szelid piaristák az ifjú nemzedékeknek, még dacol az idő vas­fogával, még ellentáll a pusztulásnak, a hátsó része, a íltévai-utcai, ellenben már összeo il­lőit « maholnap eltakarodik az utolsó téglája is. Szokatlan, uj kép fog feltárulni a szemlélő előtt. Szabad térség, melyen gyönyörűen f«g érvényesülni a nagy építőművész alkotása, a fogadalmi tomplom. iMost, amikor már az év­százados. hosszú épület közfalainak utolsó vo­nalai látszanak csupán, szívesen gondol visz­fcza az enil>er arra az időre, amikor juég mint kisdiák szorongó lélekkel és lábujjhegyen o .­szogott végig a homályos folyosón, hol apró szobákban laktak a tudomány apostolai. A szí gru, de mindig melegszívű tanárok. Az első két ajtó volt Magyar Gábor lakása, azután kor szerint jött a többié. Merényi Lajosé, Arányié, Szölgyié, Ihátrább a komor arcú Zsufj'áé. innen valamivel Papp Jánosé és a többié. Később azután átengedte a helyet a dohányillatos paplakás a javadalmi hivatal­nak, a.hol már szabadabb és bátrabb volt a já rás. Pocakos korcsmárosok jöttek nap nap után sokan, bort és pálinkát kiváltani. Ekkor már nem volt olyan szelíd és hangulatom a folyosó, a csönd is eltűnt belőle « a szobákban vastag, nagy könyvek szolgálták a prózai éle­tet. Ez is eltűnt. A javadalmi hivatal is el­vonult mars-téri uj palotájába, az öreg ügy­vezető. Nyiry bácsi maradt csak vissza nyolc­vanöt esztenedjévol ás elfoglalta a rozoga épü­letet a (honvéd tüzérség ruha- és" felszerelési raktárnak. Ekkor már nem volt szabad az ósdi. há.mlott falak mellett, járni, fegyvere ­őr állta, útját az arra menőnek és küldte ki a bokafieo.mitó kocsi útra. Most a csákány kerí­tette hatalmába és bontja, pusztítja, erős süni porfelhőt verve az utcában, a régi elnyűtt fa­lakat. . . . Eltűnnek ezek i.s, mint a régi sör­ház falai, melyekre Szent János szobra ügyelt még akkor, amidőn ezen a. tájon a szerb szó volt használatos s apró 1 lázakban szerb és gö­rög kereskedők laktak a magyarokkal való egyetértésben. — A Pesti Napló Juhász Gyuláról. Tudo­mány és vidéke ciman a tudomány ügyének reformiáról egyetemi tanszékek betöltéséről érdekes polemikus cikket irt a I'. N. csütörtök; számában Hatvariy Lajos. Az egyetemi tan­székekről szólva, a cikk töbliek közt ezeket mondja: „Beöthy és Riedl mellett ott szeret­nők látni Babitsot, kit ugy megillet a magyar irodalmi tanszék, mint az olasz irodalomé Carduccit és Pascuolit. Mellette működhetné­nek magántanárokul íjiindazok. akik az iro­dalom megszentelt berkeiben, mint báter utá­szok uj ösvényt nyitottak valamerre. Ta'án Ignotus? Talán Schöpfliu? Talán a professzor' és poéta Juhász Gyulu?" 'Nem hisszük, hogy Juhász Gyula, akire méltán büszkék a sze­gediek. nagyon kívánná az egyetemi kated­rát. de hogv széleskörű, alapos tudásával, ni szempontjaival diszére válnék a katedrának, az bizonyos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom