Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-17 / 13. szám

szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9 szA«. A nzerkesztőséfl telefonta: 305. FLÖFIZEl t:»l AKA: egész évr» 72 — K. negyedévre 18— K. lélévra . . 36 — K. egv hónapra o,— K. Egyes szám ára 24 fillér. Szeged, 1919 Kiadóhivatal; SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAfll. A kladfthhotal telefonja: 81. VIII évfolyam *3. szám Péntek, január 17. Ukránia ultimátuma Somániához. » — Bukovina kiürilésél követeli. — fiebknechtet és ftixémburg Rózát agyonlőtték. — A tettesek elmenekültek. — Két másik spartacusvezér öngyilkos lelt.— Az amerikai bizottság jelentést küldött Párisba. — A bizottság tárgyalásai. — Elitélik a román túlkapásokat. — Az ukrán-román ellentétek annyira su­lyosodtak, hogy az ukrán kormány ultimá­tumot intézett Rómániához. Ukránia követei Bukovina kiürítését. Az ukránok már jó ideje nem jó szemmel nézik a románok kapzsi ter­jeszkedését. Máramarosszigeten alkalmasint fegyveres összeütközésre kerül a sor. Az uk­ránok önrendelkezési jogukat akarják meg­védelmezni a románokkal szemben és fenn akarják tartani a gazdasági kapcsolatot Ma­gyarországgal. Az ukrán-román konfliktus fejleményei messzemenő következtetésekre jogosítanak. London, január 16. Az ukrán kormány utíimátumöt intézett Romániához, amely­ben Bukovina kiürítését követeli. Az uk­rán csapatok megindultak a Üátdr fele. Az ukrán kormány táviratot intézett Wilson­hoz, hogy a békekonferencián Ukfájnát 2 kiküldök képviselhesse. Bécs, január 16. (A Délmagyarország tudósítójától.) iA Neues Wiener Tar/blatt esti lapjának jelentik Berlinből: Liebknecht spartacus vezért letartóztatása után nyomban kihallgatták. Mikor a kihallgatás befejezésé­vel el aikartálk szállítani, az épület előtt össze­verődött tömegből egy ember előlépett és ök­lével Liebknecht et erősen fejbevágta. Liebk­neohtet ezután autóra ültették és mellette fegyveres katonák foglaltak helyet. Később Liebnecht szökést kísérelt meg, kiugrott az autóból. A katonák egyike utána lőtt, a • golyó rá/lába. fúródott és megölte Liebknechtet.t Luxemburg Rózát tegnap este hasonló sors érte. Miikor a fogházba szállították, az autó­ba egy ismeretlep ember beugrott és a forradalmán i őt közvetlen> közéjből agyonlőtte. Ezután az autó körül nagy tömeg verődött össze. Az automobilban ülőket, úgyszintén Luxemburg Róza holttestét kifosztották. A tettesek elmenekültek. Budapest, január 16. (A Délmagyaror­szág tudósítójától.) A Magyar Távirati Iro­dának jelentik Berlinből: Nagy határozott­sággal feliéi*') hirek szerint, Liebkneohtet, az éjjel letartóztatták, szökési kísérlete alkal­mával agyonlőttek. Állítólag Luxemburg Ró­zát is, a fogházba való szállítás közben egy ismeretlen egyén megölte. Hivatalosan még nem erősítették meg a híreket. Berlin, január ló. A gárda lovas lövész hadosztály közli: Annak megállapítására, váj­jon Liebknecht és Luxemburg Róza kisérő le­génységének ikét vezetője teljesítette-e szol­gállati kötelességét, hadbírósági vizsgálatot in­dítottak. Azt a tisztet, aki Luxemburg Róza kíséretének parancsnoka volt, felfüggesztették mindaddig, mig rrfcm tisztázódik, hogy a kö­zönséggel szemben védeimül miért nem hasz­nált fegyvert. Berlin, január 16. Rosenslíel mérnök, a Spartacusok egyik vezére a fölötti bánató­ban, hogy letörték a Sipartacus-mozgalniat, feleségével együtt öngyilkos lett. * Budapest, január 16. (A Délmagyaror­szág tudósítójától.) A tegnap este érkezett amerikai bizottság, amely eddigi munkájá­nak eredményét, a kapott térképeket és stá­tuszt i,kai anyagot este külön futárral küldte Párisba. — ma folytatta tanácskozásait a po­litikai és gazdasági élet vezetőivel. A függet­lenségi és 48-as Károlyi-párt képviseletében Lovászy Márton elnök betegsége folytán Ab­rahám Dezső államtitkár jelent meg Coolid­ge tanárinál, az amerikai bizottság elnöké­nél, hogy a párí politikai álláspontját ismer­tesse a jelenlegi helyzettel szemben. Hangoz­tatta, hogy az antantnak, főképen Ameriká­nak nagy érdeke Magyarország területi in­tegritásának fentartása. Hivatkozott- Ma­gyarország nagy természeti 'kincseire, ame­lyek a pénzbőségben lévő (Amerikának kedve­ző vállalkozási alapul kínálkoznak. Ezeket az értékeket pedig csak (igy egységes nagy gaz­dasági terület, vagy egységes 'nagy Magyar­ország mellett lehet kellőképen kiaknázni. Nemzetiségi elnyomatásról már csak azért sem lehet szó, mert hiszen az itt élő népfajok századokön keresztül, megőrizték faji és nyelvi tulajdonságaikat, sőt nagyobb kultur­fokon állanak, mint a más országokban élő fajrokonaik. Majd a közigazgatás ellen jog­gal felhozható panaszokra került a szó. Áb­rahám kijelentette, hogy a közigazgatás el­len voltak és vannak is panaszok, de ezek épugy panaszai voltak a magyarságnak, mint bármely nemzetiségnek. Ez azonban nem volt magyar politika, hisz egyes közigazga­tási tisztviselők üldözték azokat, akik ma­gyar politikát csináltak. U órakor Garami Ernő kereskedelem­ügyi miniszter jelent meg Coolidge tanárnál, hogy a tárcájának ügykörébe vágó ügyek fe­lől felvilágositáfst adjon. Később gróf Batt­hyányi Tivadar a helyzetről, majd Festetich Sándor hadügy miniszter katonai kérdések­ről adott felvilágosításokat. Bíró Lajos ugyancsak a politikai helyzetről adott tájé­koztatást, A' délután folyamán a fegyverszüneti bi­zottság vezetője, Jankovich Arisztid alezj-ede® kei-este fel az amerikai bizottságot, hogy a fegyverszüneti 'bizottság működéséről beszá­moljon, felemlítvén azokat a sérelmeket, a melyeket a megszálló csapatok a fegyverszü­neti feltételeken ejtettek. Ugyancsak délután, Pogány József a katonatanács kormánybizto­sa is sorra került. Utána az amerikaiak a be­tegen fekvő gróf Apponyi Albertet látogatták meg lakáséin, majd Kunfi minisztert hallgat­ták meg. A budapesti tárgyalások során szó­ba fog kerülni az újságpapír kérdése is. Az amerikai politikai bizottság számos aktív politikussal téirgyalt. Az egyik kiváló politikus, aki .résztvett ezeken a tárgyalásokon, benyomásairól a kö­vetkezőkben nyilatkozott: — A bizottság tagjai az antant céljá­ról és bekövetkezendő elhatározásairól nem nyilatkoztak, de azt minden szavukból meg lehet. éVteni, hogy egyénileg a legjobb indu­lattal vanmak irányunkban. Sem elfogultság, sem kedvezőthin előítélet nem jutott kifejezés­re a velünk lefolytatott téirgyalások sorári. Mai politikai helyzetünket, történelmi jogain­kat, álláspontunkat kifejtettem előttük és Coolidge, a bizottság elnöke nagy figyelem); mel hallgatta meg előadásomat. Termászete­sen néni nyilatkozott a megszédít, területek sorséiról, de nekem az a benyomásom, hogy felfogása, szerint a népek önrendelkezési jo­ga nem tehet vitás. A bizottság tagjai állan­dó figyelemmel kisérik a magyar lapokat. A magyar nyehnieket lefordíttatják, a német nyelvüeket eredetiben olvassák. Ilyképen tu­domást szereztek azokról a román atrocitá­sokról, amelyekről a Pester Lloyd megemlé­kezett, s amelyeket a bizottság tagjai élénk felháborodással kommentáltak. Budapest, január 16. (A Délmagyaror száz tudósítójától) Herthclmy francia tábornok, aki Smyth angöl őrnagy kíséretében a versaüll'ast hacytanács megbízásából tartózkodik Buda­pesten, tegnap délután hosszasan tárgyalt Kunfi miniszterrel abban a nagyfontosságú olítiikai kérdésben, amely küldetéséinek cél­ja. Ma délután a tábornok Coofödge profesz­szorrai tanácskozott s holnapután tovább uta­zik Lengyelországba, ahol a varsói kormánv­nyali hasonló célú és irányú tárgvalásokat fog folytatni. A cseheket, románokat és szerbeket kiparancsolja Magyarországból az antant? Amsterdam, január 16. A Neuune Rot­terdarnsche Courant balkáni tudósítója a kö­vetkező hihetetlenül hangzó hirt jelenti lap­jának: Az antant azzal a tervvel foglalkozik, hogy tekintettel Magyarország súlyos helyzetére, a cseheket, romdiwkat és szer­beket kényszeríteni fogja, hogy ürítsék ki jószántukból a magyar állam területét, de ha vonakodnának ezt megtenni, akkor kényszeritenék is rá. Ebben az esetben külön sereget állítanának angol és fran­cia cSapatokbérf Romániában és ez a had erő azután a Magyarországot meg szálló cseh. román és szerb csapatok ellen vo­nulna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom