Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-16 / 12. szám

4 DELMA G Y AR0R3ZAG Szeged, 1019. január IG. A mai pártkeretek. —• Előadás a radikális pártban. — (Salai tudósítónktól.) A szegedi Polgári Radikális Párt szerdán este hat órakor öz­vegy Székely üáborné elnöklésével pártérte­kezletet tartott a városháza közgyűlési ter­mében. Az értekezletet szép és hanguatos be­széddel nyitotta meg az elnöknö, aki tanu­lásra é* munkára hivta föl a hallgatóságot, majd fölkérte dr. Mezey Pált, „Mai pártke­retek" cimii előadásának megtartására. l>r. Mezey Pál a forradalom vívmányai­nak ismertetésén kezdte előadását. Október 31-ig, — mondotta, — min­dig az történt Magyarországon, amit az osz­trák császár akart. Minden más csak forma volt, amit a való dolgok leplezésére használt az abszolutisztikus császári hatalom. Ez a te­hetetlen, szinte borzalmas helyzet azonban egv csapásra megváltozott október 31-én. Ma már népuralom vau az országban, ma már csak az történik itten, amit a nép akar. Minden állami, társadalmi rendnek az elérhető egyéni boldogság kiküzdése volna mai fölfogásunk szerint a célja. De hogyan tudia bármely állami szervezet minden tár­sadalmi osztályba tartozó egyénétiek a legtöbb boldogságot juttatni? Mi természetesen ugy véljük, hogy a népuralom utján. A demokrácia sem elégíthet ki mindenkit, de legalább mak­szimumra fokozza a boldogulás lehetőségét. Ismerteti azután a mai politikai pártok céljait, mint amelyek végeredményben az összesség boldogitására törekednek. A radi­kális párt. amely már neve 'szerint is a mai viszonyokhoz mérten gyökeres változtatást kíván a társadalmi viszonyokon, középen áilil a pártok között. Tőle jobbra áll a konzervatí­vabb hajlandóságú Károlyi-párt, amelynek programja nagyjában egyezik a radikális párttal, a/.zal a különbséggel, hogv a Károlyi­párt hajlandó tovább is megtűrni a munka­nélküli jövedelmeket, miig a radikális párt semmi szin alatt sem hajlandó engedménye­ket adni. Tőle balra tartoznak a szociáldemok­raták, akik a lassú fejlődés utján a kommu­nizmus hívei. A három radikális párttól még inkább balra, szélsőségesen helyezkednek el a' politikai életben a kommunisták. ak:k tekin­tet nélkül arra. hogv a termelés megakad-e, vagy sem, a készleteket föléljük-e, vagy sem, mindeli üzemnek azonnal való államosítása mellett foglalnak állást. A kommunisták for­radalmi uton meg akarják* szerezni a kor­mányhatalmat és a proletárdiktatúra utján vc,;i'e akarják hajtani minden űzőmnek azon­nali köztulajdonba való vételét. Nevezek őket bolsevik éknek is, mert az orosz szociálde­mokratáktól szakadtak el és bolse oroszul többet jelent, az ő programjuk pedig több a szoci á I d ent ok r a t á k én á 1. A szociáldemokraták a termelési eszkö­zöknek közössé tételét kívánják csakis azok számára, akik a társada otn javára hasznos munkát végeaack. A szociáldemokraták sze­rint ma, amikor a munkásság tömege még egyes személyeknek elmozdításában látja a forradalom eredményeit, amikor a fegyelme­zettségnek még a csirája is alig van meg a tömegekbeit, amikor a/ értelmi képzettsége minimá'is a traiieveikucív. megölné a termelési a termelőeszközöknek azonnali köztulajdonba vétele. A szoeiálista és a kr umunista pári — nond.ia ezután. azV'öadó munkáspárt, mig radiká'is és Káré vi-párt polgári párt. Hosszasabban ismerteti ezután a radi­kális párt programját, amel\ hasonlithatat­lantr nagyobb értéket kíván juttatni a mun­káért. mint edd i juttattak, ame'v munkára $/<>- -,i ;i/ eddigi munkanélkülieket és amely telieson és gyökerében megszüntetni kívánja a .munkauélkiiv: jövedelmeket, amit egyetlen polgári párt sem akar. A radiká'is pártnak ugyanis az az elve, ha mindenki dolgozik, mindenki kellő teret talál egyéni érvényesü­lésére. A radikális pártnak a munkáspártok­kal szemben az az álláspontja, hogy a sok zsarnok töke helyett igy nem szükséges az emberek, a társadalom élére odaültetni egy zsarnok államot, amely nemcsak azt szabja meg, hogv az egyén mit dolgozzék, hanem azt is megszabja, hogv mikor és meddig dolgoz­zék. A radikális párt mfcg akarja óvni az egyén teljes szabadságát, ahelyett, hogy a kommu­nizmus leküzdhetetlen szolgaságlába görnyesz­tené az embereket és -kiölni igyekeznék be­lőle minden ambíciót. Az előadónak Thieríng Gusztáv mondott köszönetet előadásáért. Szegedi hadimilliomosokról. — Levél a szerkesztőhöz, — Tisztelt Szerkesztő Ur! Olvastam a Dél­magyarországbaji, 'hegy a házépítési mozga­lom. amellyel munka nélkül szűkölködőknek munkát, hajléktalanoknak szerény lakást akarnak szerezni, nem igen biztatott sikerrel. Eredménytelen pedig azért, mert a szegedi milliomosok közül valószínűen még sokan al­szanak. Talán altató daluk volt az ágyuszó, ami olyan andalítóan zengett ötödfél esztendeig a had szin tereiken. Megszokta a fülük, mint a hogy intim és kényelmes hálószobájukban megszokta a szépmüvii ingaóra tik-takját. De már elhallgatott az ágyuszó, amelynek mu­zsikája mellett telt meg a sók Wertheim­szekrény. ök is fölébredhetnének! Ezt gon­dolhatná legalább, aki gondolkodik. Fölébred­hetnének, mert most más zöngék és zajok hallatszanak. Forradalmi hangok harsogtak és fenyegetően dörögnek még ma is. S legfőkép­pen őket fenyegetik. Vagy ez a hangzavar nem elég erős. nem elég hatalmas arra. hogy álmukból' kizavarja ><Jket. Azt álmodják talán, hogy a nagv zajgás csak a csőcselék mulő lármája, ami hamarosan elcsöndesedik majd s ök nyugodtan birtokolják megint sok s ked­ves millióikat? Nagyon tévednek. És bizony — Korzó Mozi! • m l-l TELEFON: 11-85. Igazgató: |j VASS SÁNDOR, j I TELEFON: 11-85. ••• Csütörtökön : Psylanc5«r-esfék: Dráma 3 felvonásban. Nordisk vígjáték 3 felvonásban, Előadások vasár- és ünnepnapon fél 2, 3. fél 5, 6 és fél 8, köznapon fél 5, 6 és fél 8 óra, iobb volna nem igazotniok most is, mint min­dig azt, hogv a vagyon kérlethetlieii, ridegen elzárkózó, zsugori és áldozatra képtelen! Ha nem adnak munkát és megélhetést, nőim ad­hatnának. akikor igazolják elkeseredett mun­kanélkülieknek az erőszakkal ijesztő fenyege­tését. Pedig, ahol venni kell és nem adai, ott még kicsiben is köyetelőek és kapzsiai. ezek a milliomos urak! Ök szemtelen követelésnek mondják, hogy a saját, a tulajdon „veritökük­ké® szerzett" vagyonukból követelne, részt a munka és hajlék nélkül valók számára. De hát tessék megmondani tic>-te Szer­kesztő Ur. hogy milyen követelés mikor például egy milliomos, szegedi miliiaomos. tar­talékos tiszt ur elmegy-a városházán, a lesze­relési jutalékért, ami csak vagyontalanoknak jár? S tessék megmondaná, miiven az a k i­vetelés, ha érvényesítésére vagyontalansági bizonyítványt is kér az a volt tartalékos? Mert ez megtörtént, noha a leszerelési ille­ték mindössze igazán ttom nagy pénz egv mil­liomosnak. A Munkástanács a minap már jíözöííe két ilyen gazdag embernek a nevét, akik a ház­építési mozgalommal szemben ..tartózkodó álláspontra" helyezkedtek. Én nem közlöm most egyelőre azét a milliomos urét, aki nem helyezkedett, tartózkodó álláspontra a lesze­relési illeték fölvételének mozgalmával szem­ben. ..Ne kíméljük az álltm kincstárát", gon­dolhatta a mil'ioinck tartaMkcsa. De én nem tudom, a magánkáncstárakat meg fogja-e ki melni a jövő. De még volnának kérdéseim Szerkesztő Úrhoz. Miért van az. hogy nálunk a ló-köz­vetítő kereskedelem és a húsvágó ipar millio­mosait, kizáróan hadimilliiomosait. olyan külö­nös tiszteletben részesitik? Az ő vagyonúikat az egész hosszú háború alatt érintetleneknek tartották. Ha valamire adakoztatni akarták a gazdagokat, rájuk tán nem is gondoltak. Mert nem gondolnám, hogv éppen a Iá!?ercskeck">k meg a mészárosok volnán tk azok az ibolyák a vagyonosok között, akik szép eéioki'a csak szint és illatot adtak jótékony pénzekből, de maguk a névtelenség szerény rejtekébe bújtak. Adakozók között az ő neveikkel nem igen ta­lálkoztunk. De hát miért nem gondoltak a ló­kereskedőkre? Tudom, hogy lovas nemzet vagyunk, tudom, hogy mióta fehér méneket áldoztak Hadúrnak, azóta a ló nemzeti, mond­hatnám hazafias állat. Dé hát nemes állataink­ról a lócsiszárokra is átszármazott a/ áhíta­tos tisztelet? Amikor kicsiben csiszárkodnak, nem viszik túlságba az (irántuk való tisztele­tet. Miért mások hát az ő hadimillióik, mint egyéb hadimilliók? Ami pedig a husivágjókat i leti, nos hát a sertésekről meg a szarvasmarhákról nem je­gyezték föl Anonymusok, hogy a ÍM agyarok­nak valaha is szent á'dozati barmai lettek volna. Miért kiméínivalók hát a disznóból és marhahúsból termett milliók? Először olvasom, hogy társadalmi célra, a munkaalkalmak létesítésére a lókereskedő­ket és husiparosokat is meg akarják adóztat­ni. S ennek kapcsolatán most már. csak egy kérdésem volna még. tiszte t Szerkesztő Ur! Az. hogv ugyan-ugya:/ sikeriül-e majd ez a szándék? Tisztelettel: Egy olvasójuk. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben, Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. V.V. FISCHER K. . V. 154 Korzó-kávéház mellett. A PéJmagyarorsiK&g telefonjai KiadAhlvat*? 81 Srerfce-utősés 105.

Next

/
Oldalképek
Tartalom