Délmagyarország, 1919. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

X ÖELMAGYAKŰRSZAÖ Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A mtt*tesziőséfl telefon}*: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: égési évre 72 — K. negyedévre 18 — K. félévre . . 36.— K. egyhónapit 6— K. Egyes szám ára 24 fillér. Szeged, 1919 Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAn. A kiadóhivatal telefonja: Sí. VIII. évfolyam, I. szám. Szerda, január I. . . ':•:• i <tt Irta: Juhász Gyula. Uj esztendő. Az ember eltűnődve nézi zámaií, a két egyest és két kilencest, arne­•ek. mint a keresztrimek váltakoznak. A toll MT.ia, most eöszor és a beidegzés folytán i lajdnem eltéveszti az utolsó számot. Ugy agyunk vele. mint lord Byron a Oril.parzer evével, meg kell tanulni, hiszen sokat fogjuk lég ismételni. Talán örökké emlékezetes lesz. ián nevezetesebb, mint 1526, mint 1848. ta­n még fontosabb és h.resebb. mint 1453 vagy \S9. Lehet, hogy a legemlékezetesebb év sz, mióta a világnak története van. mióta rometheus« tiizet lopott az égből az agyag­i. Minden kilátás megvan hozzá, hogv az le­'en. Egy éve, két éve. három éve azzal az zéssel köszöntöttük a gergelyi kalendárium sö napját: az idén tahin vége lesz. És akkor ke lesz és a béke mindig jobb. mint a há­nt és töieg ez a háború. Ma nem mondhat­<. hogy a végét várjuk a háborúnak. Ma a zch'tét érezzük valaminek, ami még nem lt. mióta a Platón politikus állatja életre és aJkodásra berendezkedett e különös fényű ILagon. Vagv talán már vo;t olyasmi egy­;r. aminek jövetelét hiszik és remélik a né­k. volt talán, a bibliai vagv rousseau pa­jiesomban. És volt. nagy és szelid kopo­ák elképzeléseiben és elgondolásaiban, a itoi államban, a morusi utópiában, a zolai angéliumban. Hogv milyen lesz, hogy melyik őséhez í hasonlítani, hogy egyáltalán hasonlítani í-e eddigi terveinkhez, hogv abból a szövet­1 készül-e a világ motolláján. mint eddigi gyaink és álmaink: ki tudná megmondani? )gy terrorral akar-e jönni, mint a régi urál­ik. vagv szelid igával, mint a keresztény­ei. hogy egyszerre dönti-e le a mnlt falait és •nyait. mint a jerichoi kürt, vagv lassan, biztosan közeleg, mint a Nap a Herkules illagképe felé. ma erre is csak a modern tu­s ignorabimusával válaszolhatunk. I)e jön­íog. de itt le '>hin már itt is van, mint il Athénben. meretlen Isten oltárá­z lép, ám /ok nem akarják meg­:ni a barb apostolt aki minden né­knek e!h jj vallás evangéliumát. Igen á kezdődik itt. amelyet lö­szárk' jől bozott föl a^ nap fényére szer oer, mint ahogy az első ké­szt'' . a katakombák méhéből hozták Tr> a haldokló és újjászülető világ­hogv ennek az uj hitnek napja látszik tisztán érs világosan a liori­net. hogy még nagyon ködös és ho­a vér párájától,/í ehet, hogv még sok /s füst fogja eltakarni. lehet, hogv még á fata tnorgana /látszik szomorú és ré­-g szemeinkkel, deí az uj nap van, az uj -P fölkél és ma máé- virradat van. ma már ereng, ma már a h; íjnál szürkülete és zen­ésé árad széjjel győfeelmesen. Az uj vallás, mini minden vallás, az egész mberiséghez akar éA fog szólani. Most még Hán nincs itt a Messiása. talán, ha inegszii­ített. alomban barmok között fekszik vágy­ói nem ismerve jár-káO a tömegben, de pró­étási már erősen jelentkeznek és prédikáj­lak. Az egyiket. ugyefoár. Wilsonnak hívják. a másikat Leninnek, van közöttük költő és tudós, hideg ész és tüzes szárnyalás, az em­beriség már fölállította az o.tárt és talán már ácsolják a keresztfát. A külső világi változások mellett a lelkek színeváltozása is megkezdődött. Krisztus és Zarathusztra örök harcának uj fejezete indul, ez nem pártok és osztályok küzdelme csupán, itt princípiumok és elementumok csapnak össze, itt János jelenéseinek csodái mutat­koznak. 1919. Mit iognak írni rólad a krónikások? A horoszkopod olyan konstellációt mutat, a melyre büszke lehetnél, tudatlan újszülöttje az időnek. Talán jobb lenne egv másik, sze­lídebb és csöndesebb cssWagból szemlélni a Föld csodáit az Üdv ez uj esztendejében, de itt érdekesebb és talán érdemesebb? Szem­lélni? Ma mindenki harcos és hivő. aki élni akar. Testvéreim és bajtársaim az Éietben. nem tudni, a három béből mennyi terem 1919­betr. de hogy embernek lenni uira dicső dolog legyen: er^e törekedjék most minden terem­tett lélek, mert ma már megint szabad erre törekedni egész szivünkből és minden erónK­bői! fi francia radikálisok szolidárisak a szocialistákkal. Csehek, lengyelek, szerbek elhelyezkedése. Lengyel-német háborúság. Bécs. dmnuber Hl. A Neue .Freie Préssé- J nek táviratozzák Genfből: Clertieneeaunak a í kamarában elmondott, legutóbbi beszéde ar- 1 ra vall. hogy franciaországnak Angliával, Amerikával és Olaszországgal eddig kötött és megkötendő megállapodásai a nemzetek Hunját fölöstef/essé akar.in tömi. A kérdéssel most iinár csak az etikett szempontjából fog­lalkoznak. 1 Ugyanez a tendencia nyilvánul iik^t l'iv­hon beszédében is. A radikális párt véjfi-eliaj­tó bizottságának elnöki tanácsa december 30-án tartott értekezletén szükségesnek talál­ta, hogy ujlx'í! hangsúlyozza a párt elvi orien­tációját ama törekvésekkel szemben, amelyek a magántulajdon szentségének és a polgári pártok szövetségének jelszavával lépnek fel. A radikális párt végrehajtó bizottsága egy­hangú határozattal kimondotta, hogy éppen itgy szolidáris az ipari munkássággal, a munkanélküli jövedelem és a kapitalizmus el­len folytatott küzdelmében, mint a mezőgaz­dasági munkássággal a föld oligarchia el­len vívott harcában, A'Uii a [jolgári pártok egyesülésének jel­szavát illeti, a radikális párt, rendületlenül kitart programja mellett, nem hajlandó semmi olyan 'következésben részt, venni, a mely programja elvi .tisztaságát el homályo­síthatná. fTgy a kapitalista feudális, -mint a szélső kommunista ellenforradalmi törekvé­sekkel. szemben a párt arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló. minden szellemi és er­kölcsi fegyverrel megóvja a kuitura fejlő­désének folytonosságát és feltartóztassa a fe­nyegető anarohiát. Ebben a küzdelemben a radikális párt. a magántulajdont csak any­nyiban hajlandó respektálni, amennyiben a lendületesebb kezdeményezési kedv és fejlet­tebb produktivitás eszköze, de tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely a tulaj­don szentségének örve alatt, a nagybirtokos és banktőke inonopoliumai't és garázdálkodá­sait továbbra is fenn akarja tartani. Tovább terjed - Szerb katonák a megszállás. garázdálkodása. — Árud. decomber 31. Ma éjjel del egy óra­kor Temesvárról Aradra érkezett az első af­rikai vadász ezred, hogy Hcrtheio! tál>omok utasításai szerint megszállja a várost. A vas­útnál magyar és román hivatalos kiildött­ségek fogadták az ezredei, umelyt t Mártiit őrnagy vezetett. Dr. \'nrjus*H Lajos kormány biztos francia nyelven fordult a parancsnok­sághoz és közölte vele, hogy -i magvai* kor­mány a fegyverszüneti szerződés mears»rtésé­ne"k tekinti az antant csapatainak Aradra va­ló bevonulását, mert Arad a demarkációs vo­nalon ,kívül fekszik és tiltakozik a megszédíts ellen, fegyveresen azonban nem áll ellen. Kél­te a parancsnokot, hogy jó indulattal !>á.n­jon a város közönségével. Ugyanilyen érte­lemben beszélt Lőcs Rezső, a város polgár­mestere is. Martin francia őrnagy a kél íté­szedre válaszolva biztosította a polgármes­tert. hogy a franciák nem ellenségként jöttek Aradra, hanem kizárólag a rend föntartásáva. Dr. Xafíy Sándor beszélt és kérte az őr­nagyot. hogy a munkának társadalmi moz­galmát, főleg a szervezkedésüket ne. akadá­lyozza. Az őrnagy erre azt felelte, hogy tár­sadalmi kérdésekbe nem akar beJegvatkoxiii és a szervezkedés ellen semmi kifogása sincs. \'égiil dr. Marsi) Jusztin, a román nemzeti ta­nács képviselője ajánlotta a város román la­kosságát a francia katonák jóindulatába. A legénység az éjszakát a vasúti kocsikban töl­tötte. Ma reggel szállásolták el őket és pedig, mivel körülbelül száz lovat is hoztak magnk­ka. a huszárlaktanyában. Ma délután még

Next

/
Oldalképek
Tartalom