Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-14 / 301. szám

2 DÉLMAGYAR ORSZÁG Szeged, 1918. december 14. Elkészült a birtokpolitikái reform tervezete. Budapest, december 13. Búza Barna föld-—a legközelebbi minisztertanácsnak fogja -l»e­mivelésiigyi miniszter elkészült a birtokpoli- i mutatni a reformtervezetet. A reform alapve­tikai reform tervezetével. A'terjedelmes mmn- tő intézkedéseire nézve és a részletekre is a ka negyvenhat fejezetből áll. Btiza miniszter I.kabinet tagjai között teljes a megegyezés. A csehek megszállták Nyitrát. — A románok ismét átlépték a demarkációs vonalat. — Budapest, december 13. A hadügyminisz­térium sajtóosztálya ma a következő jelen­tést adta ki: Csehek: Nyitrára cseh erősítések érkez­tek és megszállták a várost. DévényuijfaHu­ró! járőrcsatározást jelentenek, egyébként a helyzet változatlan. Románok: A Brassón át benyomult ro­már, csapatok egy különítménye megszállta Bogarast. A bethlen—óradnai vasúton (Besz­tercétől nyugatra) román csapateltolások tör­ténnek, ami ujabb megsértése a fegyverszü­neti szerződésnek. A többi határvidékről nincs újság. Bécs, december 13. A román nemzeti ta­nács sajtóirodája gépírásos közleményt kül­dött szét az itteni lapokhoz, amelyben többek között ezeket állítja: — Az erdélyi magyarok és románok ál­tal lakott területek magyar lakói a román kormány által Alba Júliában (Gyulafehérvár) hozott határozatok óta a román lakosság irá­nyában egyre fenyegetőbb magatartást tanú­sítanak. Felfegyverkeznek és részben regulá­ris csapatokkal, részben fegyveres irregulá­ris bandákkal terrorizálják a román népet, ugy, hogv nincs kizárva a lehetőség, hogy legközelebb általános összeütközésre kerül a dolog. Fzt a veszedelmet csak ugy lehet el­kerülni. ha a románok lakta egész területet azonnal megszállják. A gyilkosságok és örö­kös zavarok, amelyek ezeken a területeken történnek, elegendő okot szolgáltatnak rá. hogy román, vagy más antant sereg vonuljon be arra a területre, amely a .demarkációs vo­nalon tul fekszik. Kassáról jelentik: Az elmúlt, betekben huszonhét taghói álló tiszti különítmény in­A tót köztársaság. Budapest, december 13. Kramarz Prágá­ban szenvedélyes kirohanást 'intézett ,a füg­getlen tőt köztársaság mozgalma ellen és az­zal a váddal illeti a köztársaság vezetőit, hogv a magyarok „strohmanjai!" dult el Zsolna környékére a csehek ellen. A tiszti különítmény valamennyi tagja egy vé­letlen folytán cseh fogságba került. Tegnap este az elfogott tisztek közül hárman Kassá­ra érkeztek és elmondották, hogy a csehek rendkívül kegyetlenül bántak velük. Nekik sikerült megmenekülniük, bajtársaik közül azonban hármat kivégeztek. A Görgei-testvé­reket és Bocskay István huszárfőhadnagyot borzalmas módon megcsonkították, majd ki­végezték. Az elfogott többi bajtársaik sorsá­ról semmi közelebbit nem tudnak. Reichenberg, december 13. A Jeskem­hegyen tengap este újra cseh-szlovák csapa­tok jelentek meg, amelyek lefegyverezték a népőrség ott levő szakaszát és megszállották a magántulajdont képező Jeskenházat. Azóta a Jeskennel való telefonösszeköttetés megsza­kadt. Reichenbergben teljes nyugalom ural­kodik. Aussig, december 13. A tegnapi nap álta­lában komolyabb kijpágás nélkül telt el. A leg­utóbbi kihágások során milliókra menő érté­keket hurcoltak el és semmisítettek meg. Teg­nap délben további cseh-szlovák csapatok vo­nultak Aussigbu. A délután folyamán incidens történt a német vasúttársaság pályaudvarán. A pályaudvar német feliratait ugyanis átfej­tették. ezt az intézkedést azonban a cseh­szlovák katonaság parancsnoka azonnal visz­szavonta és kijélentette. hogv hasonló túlka­pások nem fognak megismétlődni. Ennek el­lenére az éj folyamán egyes utcai táblákat eltávolítottak, a postaépületet megszállották. A városi tanács tiltakozása ellenére is délután a kerületi főnökség épületére kitűzték a cseh­szlovák zászlót. A szerbek letartóztatták a pécsi nemzeti tanács tagjait. Pécs, december 13. Az újvidéki szerb netn zeti tanács határozata, amely Baranyavár­megyét is a szerb kormány uralma n!á he­lyezte, Pécs váro^ sziiunagyar lakossága kö­rében leírhatatlan elkeseredést okozott. A pé­csi nemzeti tanács az újvidéki határozatra, mint ismeretes, ellenprokiamáeióval vála­szolt, amelyet a tanács tagjain kivül a város Ötvennégy különböző egyesülete, testülete, kö­re és más szervezete is aláirt és amelyben Pécs magyar lakossága kíjeeinti, hogy nem hajlandó Magyarországtól elszakadni. Pécsett mindenki természetesnek tartotta, hogy ennek a határozatnak a megh >zataíára a pécsi magyarságnak joga vau, annál kíno­sabb szenzációként hatott másnap reggel az a hir, hogy Svetitsch szerb alezredes, a n.per­szálló szerb csapatok para ícsnoka az ellen proklamáció kibocsátásút követő éjszakán rendőrökkel magához rendelte a pécsi nem­zeti tanács hét vezető tagját: Oberhammei Antal kormánybiztost, dr. Hajdú Gyula ügy­védet, a szociáldemokrata párt vezérét .Doktor Sándor egyetemi magántanárt, a bábaképző intézet igazgatóját, a nemzeti tanács elnökét. Hammer 11 Imrét, a nemzeti tanács alelnökét. Makkal István városi tanácsost, a gazdasági ügyet intézőjét, ifj. Fürst Gyulát, a demokra­ta párti elnökét, és dr. Ta'los György posta­és távirdahivatali titkárt. A szerb parancsnokságon közölték velük, hogy az ellenproklamációbau nac'onalista la­zítást látnak és ezért szükségessé vált a ki­hallgatásuk. amelyet egy szerb hadbíró fog­eszközölni. Ez öt nappal ezelőt történt, ennek dacára Oberhammer kormánybiztost és Doktor (Sán­dort kivéve, akit sürgős orvosi teendőire való tekintettel egyelőre szabadonbocsátottak, mai napig valamennyien a szerb parancsnokságon vannak szigorú őrizet alatt, sőt azzal z indo­kolással, hogy a kirendeli hadbíró beteg, még ki sem hallgatták őket. A pécsi munkások azóta küldöttségileg kérték Hajdú Gyula dr. szabadonboesátsát, de a következő választ kapták: — Várjanak türelemmel, mig a liadbiró felépül, aki különben sem osztrák hadbiró és igy nincs kötél a hóna alatt. Maga Svetitsch alezredes a hadbírói eljá­rást sürgető kérelmekre a városban elterjedt hírek szerint kijelentette, hogy egyszer már orrot kapott azért, mert jót bánik a magya­rokkal. A szerb katonai parancsnokság egyebek­ben a város előkelő polgárai közül túszokat jelölt ki, akiknek naponta kétszer, reggel 9 órakor és este 7 órakor minden nap jelent­kezni ok kell. Ugyanezen időpontokban keli naponta jelentkeznie magának Oberhammei kormánybiztosnak is. A városban különben teljes rend és nyu­galom van, bár a nemzeti tanács tagjai elleni inkvizitori eljáráson kivül is van oka a lakos­ságnak az elkeseredésre. A szerb katonai pa­rancsnokság ugyanis megtiltátta a magyar kormány Rendeleteinek végrehajtását. Igy nem hajtották végre a hatóságok sem a leg­fiatalabb korosztályok behívására vonatkozó parancsot, sem a ruharendeletet. Vasárnap jelent meg Svetitsen alezredes okos és mindenképen üdvös ukáza a munka­kényszerről, arrjely szigorú fogházbüntetéssel fenyegeti meg azokat, akik huszonnégy órán belül munka után nem néznek és állásnélküii­ségüket nem tudják igazolni. Ezzel a rendelet­te! egyidőben jelent meg az a hirdetmény is, amely elrendeli a magánosoknál levő összes állami javak haladéktalan beszolgáltatását. . A pécsi állami intézetek, köztük a tábla, törvényszék, járásbíróság és pénzügvigazgató­ság hétfőn kapták meg Újvidékről a felhívást, hogy bocsássák magukat a szerb nemzeti kormány rendelkezésére és tegyék .le az es­küt a szerb állaimra. A szerb kormány közli a leiratban, hogy- fentartja magának a jogot az egyes tisztviselők áthelyezésére. Hir szerint a tábla semmi körülmények között sem tehet eleget a felhívásnak, mert hivatalos ügyköre olyan magyar vármegyék­re is kiterjed, amelyek messze túlesnek a de­markációs vonalon. A volt hadügyminiszter nyilatkozata. Budapest, december 13. rA Politikai Hír­adó jelenti: Bartha Albert lemondott hadügy­miniszter a következő • nyilatkozat közlését kérte ',a (Politikai Híradót ót: Lemondásomí­3-nal kapcsolatosan és annak előzményeképen több napilapban részint értelrm llen. részint valótlan, részint személyeskedő tudósítást ol­vastam. Nem tartom szükségesnek, hogy min (len valótlanságot helyreigazítsak és,egyelőre azt sem teszem, hogy rámut ms.ik bizonyos tényekre és hibákra, amik már régen foglal­koztattak a lemondás gondolatával Köztársa­sági érzelmű vagyok, de amellett magyar is. A ySVzékelyföldön -születtem és a székiek közt nem akad árulója a magyar hazának so­hasem. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Te­mesváron már az október 31-re virradó éjsza­kán kiáltottak ki a köztársaságot, ami Buda pesten csak napok múlva történt meg. Ha majd nyugodtabb időket élünk, vissza fogok térni az alaptalan és per fid támadásokra. Bariba Albert. Erre vonatkozólag Buüssa Károly, a uig­| getlen tót köztársaság budapesti követe a !kö­| vetkezőképpen nyilatkozott: Kramarz a cseh-szlovák nemzetgyű­lés előtt ugy tüntette föl az önálló tót köz­társaság mozgalmát, mintha azt a magyar népkormány inszcenálná. A cseh-szlovákok­nak e beállítással nyilvánvalóan az a céljuk, hogv diszkreditáljanak minket népünk előtt. Ez nem fog sikerülni nekik. Azt mondja Kra­marz. hogv a csehek igazi szabadságot teljes szívvel akarják megadni a tótságnak. A turóo­szentmárteni emlékezetes nyilatkozatából, hogy „szurouvok vaunak", „nincs demokrá­rácia", — tudjuk milyen ez a szabadság. A csehek a szlávság poroszai, leplezetlenül im­periálista politikát űznék. Nem rokoni szere­lteiből nyújtogatják felénk kezeiket, földünk gazdagsága és népünk munkaereje kell nekik. Ezért guru! a cseh arany, ezért a terror. A tótság józan többsége nem fog azonban zsold­jukba állni és nem lesz árulójává az igazi nemzeti szabadságnak. Budapest, december 13. Ma délelőtt a magyarországi tótok egy küldöttsége jelent meg Jászi Oszkár nemzetiségi miniszternél Dvorcsák lapszerkesztő vezetésével. A depu­táció hivatalosan is bejelentette a miniszter­nek az önálló tót köztársaság megalakítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom