Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-31 / 313. szám

•Szöged, 1918. december 31. DEL MAG1* ARORSZÁG i 5 Hivatalos jelentés Szeged megszállásáról. Budapest, december 30. A magyar fegyverszüneti bizottság a francia katonai missziótól átiratot kapott, amelyben közli, hogy a főparancsnok elhatározta, hogv lovasságot küld Aradra. Egy másik átirat közli, hogy Szegedet is megszállják. A megszállást a 210. szánni gyalogezredre és egv tábori ágyusütegre bizták Booblet tábornok vezetése alatt. A Szegedet megszálló csapatokat e hó 28-án vagonirozták be Romániában és 30-án érkeznek Szegedre. Berthelot tábornok a megszállásról. Szalmánál jelentik: Berthelot tábornok ma délelőtt tiz órakor különvonaton átutazott Szatmáron. Kassaczky László" kormánybiztos üdvözlésére a tábornok francia nyelven a többek közt a következőket válaszolta: — Nem ellenséges szándékkal jövünk egyes helyekre, hanem a rend biztosítása céljából. A békekötés igazságos lesz és nem lesz annak határozata senkire sem sérelmes. Kéri a lakosságot, hogv türelemmel várja'be a békekonferencia döntéseit. Katonák és rendőrök harca Pozsonyban. Pozsony, december 30. Tegnap éjjel a Várhegyről bolseviki katonák benyomultak a városba, megtámadták a rendőröket, akik védekezés közben fegyverüket használták. Az összeütközésnek l>gy halott és 18 sebesült áldozata volt. A bcfcevikiek le akarták fegyverezni a rendőrséget, de ebben a 13-as honvédek megakadályozták őket. A szociálisták követelik Péterfy rendőrfőkapitány eltávolítását. Ma a bolseviki katonák megrohanták a katonai és élelmiszerraktárakat, majd a városban lövöldözni kezdtek. A 13-as liouvédek és a rendőrség a város főbb pontjait megszállották. Vittieh Pál szociálista vezér kijelentette, hogy nem légen Prágában járt, liol illetékes •helyien közölték, hogy Pozsony megszállása csalx napok kérdése. A tótok teljes autonómiát és Pozsony székhellyel külön tót minisztériumot kaipnalk. Még nincs kultuszminiszter. Budapest, december 30. Dr. Petrotvics Klek a neki felajánlott vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát nem fogadta el. Most Balla Aladár szemléye van előtérben. .....IMIMIHUI LEGÚJABB BÉCS, Nyolc napon telid megindul a bukarcst—párisi eiapress. Az express hetven óra alatt teszi meg az utat Budapest—Bécs—ÍFeldkirchen éti Bernem át Parisba. NAGYKANIZSA: Az a hir, hogv Szombathelyt délszláv csapatok szállják meg. valótlan. BASEL: Egy francia lap jelentése szerint a megszállott területeken berlini bolseviki agitátorok propagandát fejtenek ki. Ezeket hadbíróság elé állítják és ha az agitáció megismétlődik, a szövetségesek követelni fogiák a bolseviki vezérek kiszolgáltatását. BUDAPEST: Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogv a sziliházak és mozik bezárására vonatkozó intézkedések csak január 6-án lépnek életbe. izaLlislní Polgári- és egyenruha ..•.". szabó-üzlet. w. Megrendelést fazon, munkát fordítást, átalakítást vállal R kommunisták pártalakitási mozgalma 5*egeden, — Agitációs gyűlés a városházán. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután a városháza közgyűlési termében élénk érdeklődés mellett megtörtént a kommunisták zászlóbontása, amely alkalommal Rákosi Mátyás budapesti kiküldött a legteljesebb figyelem mellett ismertette a kommunista párt programját. A népes értekezleten Nemes Lajos elnökölt, akinek megnyitó beszéde után Rákosi Lajos tartotta meg nagyszabású beszédét. A szőnek először Marx koncentrációs elméletét ismertette. Eszerint tudvalevőleg a tökének koncentrálódnia keli. amivel együtt jár a kisipar és kisebb gváriizemek elnyomorodása. elszegényedése és az anarchikus termelés, ami nem más, mint egyes szükségleti cikkeknek minden számítás nélkül, a Keresletet, sőt szükségletet meghaladó mennyiségben való előállítása. Utal az 1907-es krzisre, amikor a polgári lapok szörnyű jajNeszékelések közben írtak arról, hogv a szükségleti cikkeket nem lehet eladni, a csődök egymást érték, a raktárakban hihetetlen mennyiségben fölhalmozott anyagok zsúfolódtak. A munkásnegyedek lakói azonban természetesen éppen u&y nyomorogtak, nélkülöztek. mint előbb, vagy még jobban annál. Marx 70 esztendővel ezelőtt hajszálpontossággal megjósolta ezeket az állapotokat, a melynek vége — jóslása szerint — nem lehet má?. mint a proletárdiktatúra. Addig is azonban utakat jelölt ki a munkásságnak arra, hogv helyzetén valamennyire könnyithessen. Ezek között az utak között volt semmiesetre sem, mint elsőrendű fontosságú kérdés — megemlítve a politikai pártokkal való együttműködés. Ismerteti ezután Rudolf Hilíerdingnek a könyvét, amely tulajdonképen a marxi elvek gyakorlati megvalósulását megerősítő régi könyv. Kimutatja Rudolf Hilíerding ebben a könyvében, hogv Németországban 1910-ben már ugy koncentrálódott a tőke, hogv a munkásságnak elég lett volna 6 8 bankot elfoglalnia és az ország iparának és kereskedelmének 80—90 százaléka az övék lett volna. Természetes ilyen körülmények között, hogv a gyárak beszüntették az egymás közötti versengést, trösztökké alakultak és az egymás közötti verseny helyett igv közösen zsákmányolták ki Németországot. Ez a folyamat aztán végig vonult az egész világon s megkezdődött a trösztök egymás közötti versengése — nemzetiségi határok szerint. A trösztök nemsokára nagyon erős hadseregekre támaszkodva kezdték nyomni a gyöngébbet, a kisebbet. Igy alakult ki aztán az a helyzet, hogy a francia nagykövet a francia tökét, az aúgol nagykövet az angoi tőkét, a német nagv követ a német tőkét képviselte valójában. Utal az orosz-japán háborúra, amely súlyos eredményekkel járt Oroszországra s ezt a helyzetet Anglia egy ekszpedicióval arra használta föl, hogy megszerezze magának Tibetet, '60 millió lakosú kizsákmányolható területet. Utal ezután arra. hogy 1914-ben az 1907-eshez hasonló kereskedelmi krizis kezdődő jelenségei mutatkoztak. A kapitalizmui papirt és ceruzát vett a kezébe, hogv mi lesz jobb iizlet. veszteséggel túladni a borzasztó mennyiségű árud, vagy háborút indiimi Í a liáboVu mellett döntött. Megindította tehát gépezetét és megkezdte munkáját: a népnek háborús hangulatba való hajszolását, küiönféö nemzetiszínű frázis leplében. Hogv mennyirj az angol és francia trösztök küzdőt-ek a n mettel a háborúban, mi sem bizonyítja jol ban, mint, hogy a háború első heteiben antanj részről a német szénbányák fölégetése é: gyárak lerombolása, német részrpl pedig azt angol kereskedelmi flotta megseinrri.siitése. a* francia szénbányák és gyárak elpusztítása volt a beismert hadicél. Ezzel a kapitalizmus gyöngesége és i termelés vezetésére való képtelensége bebizonyult: abból, hogv a háború ké*éiii fegyveréhez nyúlt a kapitalizmus, már megszűnt létezni, kihívta maga ellen azt a sorsot, hogy a proletariátus félretolja az ügyek óléról, ahol nem tudta a helyét megállani. Ez a folyamat legelőször Oroszországban indult meg. mert ott oltak legrosszabbak a \ iszonyok, de néhány hét. vágy talán néhány nap múlva már ugyanez az égő .-tuzesóva, a mely a Névától a Duná g és a Rajnáig cikkázott. iölgyulad az antant országiban is és föl fog szabadítani minden dolgozó' a tőke uralma alól. Szói ezután a magyar forradalomról, amelyet a burzsoázia nyergeli meg, az a burzsoázia. amelyről néhány hét alatt kiderül',' hogy képtelen bármilyen gerinces munkát elvégezni. Bizonyos és elvitathatatlan tény, hogy itt minden rendet az első piüanaftó kezdve a proletáriátus tartott fönn és az ő érdeme. hogv minden legalább ugv van. ahogy van. Boncolgatja ezután a polgári pártokat, amelyek közül a radikális párt radikálisabb, mint a szociáldemokrata párt, mert amig a szociáldemokraták elutasították az üzemek azonnali szocializálásának tervét, a polgári radikálisok azoknak az ipari üzemeknek, a melyek az egyéni kezdeményezés alól vinöttek, haladéktalan szocializálását követeli. Beszél ezután a szociáldemokrata pártról. majd arról a hatásról, amelyet a német szociálistákra a parlamenti képviselet tett. A parlamenti képviselet csapda volt csak a szociáldemokrata pártnak, amely beleesett abba a csapdába. A parlamentet a proletariátus ellen csinálták. És tényleg: a szociáldemokrata párt forradalmi programját 40 év alatt elparcellázták a parlamentben. A vezetők ezalatt rékzben elkoptak, részben hozzászoktak a megalkuvásokhoz, elszoktak a proletáriátustól a hosszú parlamenti időszakok alatt és végül a proletariátus leszokott az önálló munkáról. önálló kezdeményezésről. Dc a burzsoázia azt is észrevette, hogv miiyen nagy baj lenne, ha a proletariátus mindennek tudatára ébredne és megcsinálta az erős hadsereget az esetleg veszélyessé válható proletariátus ellen. Pedig ezenkívül a burzsoázia kezében volt a .parlamenti határozatok minden végrehajtó szerve, ugv. hogv a legszebb parlamenti határozatokat is a maguk érdekei szerint hajtották végre — a proletariátussal szemben. A Szociáldemokrata párt igy lassan-1 kint elvesztette forradcémár jellegét és szo-i ciálrefarmer.ré vált. És a burzsoázia még igy! is jól tudott szervezkedni ellenünk, igy kezében volt minden más hatalmi tényezőn kiviil a sajtó is. Áttér ezután az orosz forradalomra, a mely első fázisában azonos volt a magyarral. Kerenszki (ez mertfficezébe venni adorrmiííctetíféle e]lenforradalqnira. ÉS ezért vóú az, hogy műiden Kerenszki által clnurhisziíitt napot kinnal cs vérrel kellett vissza' j váltdni az i'.rdsz proletariátusnak. Hát azt \ akarjuk, hogy Magyarországon ne ez legyen ' a helyzet, mert a szociáldemokrata pártok az s egész világon egyformán tehetetlenek. ,4 kámmunisia párt ma azt mondja, itt az idő a munkásdiktatuMÁa, itt van az idő arra. hdgv kézbe vegyük a hatalmat. A kommunista pár* tot a szociálista párttól csak az ut választja el. a cél egy. De most forradalom van. most gyorsan kell haladni. Ha a vasútépítésnek szikla áll útjában, azt a sziklát kétféleképpen távolíthatjuk el. Vagy lefejtjük az egészet csákányukkal és elhőrdnijuk, vagy dinamitpatrönt helyezünk alá. <É'énk helyeslés.) A proletariátus van mindenütt többségben. Nekünk föl keil világosítani az öntudatlanokat arról, hogv proletárok. Mikor a burzsoázia hatalmon volt és saját érdekeinek védelmezéséröl volt szó, nem telt a vértől. 1910-ben például Magyarországon 70,000 munkás járt szerencsétlent!, munka közben. Ez a békés evolició képe. A iért nem mi akarjuk, hanem azok. akik továbbra is munka néiaz orosz (iaraimi) nem | i a hatalmat, hanem időt ;