Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-28 / 311. szám

Szeged. 1918. december 28. DÉlrMA (} Y A lí.ORSZÁG Fel kell függeszteni az uj adónemekről szóló szabályrendeletek végrehajtását. A polgármester szerint Szegedre nem vonatkozik a rendelet. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap .mtöki szánna a lueliigymmlszfcer t.s a pánz­üpy miniszter cgynttivs rendeletét közli arról, miként járjam i-k el a -városok eaetle^es nj adók behozatalánál. A rendelet értelmólien .azoktan a városokban, almi s/.abálymidele­titepr olyan adónemet hoztak Le, amilyet az íiíia.rn már igényibe vett, a, szabályrendelet itánhajtását nyomban fel kell függeszteni. Rnnek a rendeletnek a kiadására, töb­#;« k. szerint, a szegedi példa adott okot. Ho­mályos célzás történik ugyani* a rendeletben •<gy városra, amely a kormány előzetes en­jyjdélye nélkül szabályrendeletet alkotott és - érnek az alapján népjóléti, adót vetett ki. j'El­rkintve attól, hagy Szeged törvényhatósága ••oumx hozott ilyen szabályrendeletet, adót •*ern vete.tr ki. .Mindössze annyi történt, hogy közgyiilés elhatározta, hogy a vagyonosabb • -(osztálytól háborító szükségjárultkot sze­dőit be, az eddig felmerült, a forradalmi át­alakulással járó kiadások és a lisztviselők há­borús segélyének a fedezésére. Ez a szükség­jávnilék anbiifccgy bárom milliót tesz ki és .nagyrészt már he is folyt. Kérdést intéztünk ebben az ügyben dr. Somogyi Szilveszter .polgármesterhez, aki a Levetkező felvilágosítással volt szíves szol­gálni: A rendeletet ismerem. a« nem vánat­hoztit a szegedi konkrét esetre, (hiszen mi tnteup .••dót vetettünk ki, .hanem egysZCr t- minden­» orra fizetendő háborús szükség járulékot sza­vaztunk- meg. Ehhez külön szabályrendelet se kelteti. Ezt a járni Lkot, —• lamiut azt annak idején a. lapok is közölték — csak a vagyo­aasabb polgárok fizetik. Veteménye,m szerint önnek a járulóknak a behajtását \nem kell fel­függeszteni, hiszen, — ismétlem —- oieon sza­bály rendeletileg tíkszirozott adóról van szó, banem •egyszeri járulékról. Tekintettel arra, áogy a beszedett járulék tetemes része elfo­gyott. annak visszafizetése kimondhatatlan kart jelentene ,a városnak. A közgyűlés határo­zatát még onnalk idején felterjesztettük, a jó­váhagyás ezideig azonban nemi érkezett le. A rendelet, amely iá polgármester véle­ménye szerint egyáltalán nem vitás arra vo­natkozólag, hogy a szűkségjárulókra vonat­kozik-e, Vagy sem, igy hangzik: A törvényhatóság! joggal' felruházott városok és a rendezett tanácsú városok az állam ölted igénybe nem vett uj adókat hoz­hatnak be, amely jog gyakorlásához azonban mindenkor a kormány engedélye szükséges. E törvénye* rendelkezésekkel .szemben a legutóbb előfordult, hogy egy város a kor­mány előzetes engedélye nélkül szabályrende­letet alkotott, amely szerint népjóléti adó el­men olyan adót hozott, be, amelynek kivetési alapján! az adókötelesek jövedelme, háborús jövedelem többlete és vagyona szolgál. Ebből következőleg tehát az illető város olyan adót kívánt behozni, amelyet az állam már igény­ije vesz és pgrlig jövedelmi, -vagyoni ós hadi­u yereségai 1 ó címén. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter szükségesnek látja ez alkalomból fclhivni a városok figyelmét arra. hogy az 1886. évi XXI. 'törvény 1.5. §-ában és az 1888. évi XXII törvény 182. § ában foglalt és fentebb emii­tett rendelkezések ma is 'rvénybeii vaunak, igy tehát, egyrészt a városok, amennyiben va­lamely uj adónemet ki varrnak behozni, ahhoz a kormány hozzájárulását mindenkor kötele­sek kikérni.'másrészt pedig a jelenlegi körül­mények között sem hozhatnak be olyan adót, amelyet az állam már igénybevett. dia valamely város a kormány engedélye nélkül már alkotott volna olyan szabályren­deletet. melylyel az állam által igényi-© nem vett uj adónemet hozott be. azt köteles jóvá­hagyás végett pótlólag azonnal felterjeszteni, fia pedig' valamiéiy város olya-iv szabályren­deletet alkotott volna, a.melylyel az állam által már igénybevett, adónemet hozott be, a város köteles arról a belügyminiszternek és a pénzügy miniszternek azonnal jelentést tenni s a szabályretidelét végrehajtását azon­nal felfüggeszteni. Detektivfettiggelok és katonák harca. {Budapest, december 27. Varga László és Puskás Sándor detaktivfélügyeíök tegnap es­te Cgy Tököl i-rati vendéglőben vacsoráztak. Záróra után a két felügyelő a vendéglőssel r.s feleségével útnak indult. Együtt mentek a Tököl i-ntein a (Baross-tér felé. A Keleti pálya­"dvar .mellett ie,gy ikatöaa Varga elé lépett és eegfogta a nyakát, Mit akar? — kérdezte ,a felügyelő. Majd megmondom! — felelt a katona. Varga -arenlütötte támadóját. A katona • rre a park felé ment. és többször ezt kiáltotta: — Ide gyere, ha mersz! Viarga utána, sietett és még egyszer arcul ütötte a katonát; Egyszerre csak a parkból öt katona ugrott feléje, lefogta a detektívet, 'levonszolta a bokrok közé. ahol kiforgatták a zsebeit. Puskás Varga kiáltásaira odasietett. Az •gyik katona kirántotta a baj ©nettjét és ihat­na akarta szúrni, Puskás kétszer rálőtt a katonákra. IAZ egyik gólya N:; katona tejé­be fúródott, aki nyomban meghalt. A másik lövés a vállán sebzett -meg egy katonát. A járókelőik .segítségére mentek a detektivfel­üigyelaknek és bottal, ököllel verték szét a ka­tonákat. Puskás ezután hazament István-ut 32. számúi' lakására. -Negyed óra múlva egy kato­nai őrjárat jelent, meg nála és közölte vele. hogy mivel egy társukat agyonlőtte, most őt lövik agyon. Puskás megkérdezte, ki az őr­ség bizalmi férfin, majd elmondotta az egész történetet annak az igazolására, hogy önvé­delemből nyűtt a fegyveréhez. Az más. mondották erre a, katonák, akik fölszólították Puskást, menjen velük a rend­őrségre és ott adja elő az esetet. A főkapi­tányságon Szentkirályi Béla, h. főkapitány hallgatta ki Puskást és a katonákat. Később több katona. j»le.ntke,zeU, alkik uiiad kedve­zően vallcttn® Puskásra. A támadókat kere­sik. "Kolozsvárott nem tarthatnak gyűléseket a szocialisták. Kolatsvár, december 27. Tegnap megje­lent Gerescu tábornoknál Vincze Sándor, a kormányzótanács alelnöke. Russ György, a szociáldemokrata párt titkára és a szo­ciáldemokrata párt néhány tagja. A kül­döttség a közrend érdekében teendő intézke­déseket tárgyalta. Ennek során kérték, hogy a szervezett munkásság politikai és szakszer­vezeti gyűlései megtartását a tábornok enge­délyezze. Gerescu tábornok a kérésre kijelen­tette, hogy értesült már arról, hogv a szociál­demokrata párt eddig is a román hadsereg ellen izgatott és igv a gyűléseket nem engc delyezi. Nem tűri meg a szakszervezeti ve­zetők értekezletét, csak ugy. ha azon a román Nemzeti Tanács egy tagja és egy román ka­tonatiszt lesz jelen. Gerescu kijelentette, hogv a magántulajdont képező tárgyakból nem fog­nak a román hadsereg részére rekvirálni. * 5 HÍREK ooo — Egy felmenté itélet. A Délmagyarország eréyes állásfoglalása késztette az árszabáiyzö bizottságot arra, hogy határozatát a vendég­lői árak leszállítására vonatkozólag, a leg­szigorubban keresztül vigye. Az árszabályozó bizottság első ízben december 6-án ült össze, hogy a vendéglői árak redukálásáról tanács­kozzék. A tanácskozás eredményeként kö­rülbelül 33 százalékkal 'szállították le az ára­kat. Az ülésről a lapok december 7-i számuk­ban beszámoltak, így az árredukcióról a ven­déglősök is tudomást szereztek. Kitűnik ez abból is, hogv 7-én több szegedi vendéglő a határozatnak megfelelően leszállította az ára­kat. Ezek az árak azonban csak egy napig voltak érvényben, inert a vendéglősök elha­tározták, hogv nem tesznek eleget a rendelet­nek, csak abban az esetben, ha az árak újbóli megállapítása előtt az ő szakvéleményüket is kikérik. Az árszabályozó bizottság második üléséig, december 10-éig nem is tettek eleget az árszabályozó bizottság rendelkezésének és nyugodtan árusították,az ételeket a régi hor­ribilis áron, Csak akkor szálltak le ismét az árakkal, amikor az árszabályozó bizottság ki­mondotta, hogy előző határozatát fentartja. BkkoV már igazán kénytelenek voltak a hatá­rozatnak eleget tenni és az árak másnap az adagok nagyságának csökkentésével egyide­jűleg leszálltak. Azért, mert a vendéglősök december hetedikétől tizedikéig negligálják az árleszáiihási rendeletet, a Déimagyaror szúg állást foglalt ellenük és a kihágási eljá­rás megindítását követelte. Ez meg is történt. Pénteken tartotta meg a tárgyalást Árvay Ferenc rendöríogalmazé, kihágási bíró, aki előtt a vendéglősök azzal védekeztek, hogy a határozatot nem közölték vélük hivatalosan. Kihallgatta a kihágási biró Csonka Ferencet, az árszabályozó bizottság h. elnökét, aki iga­zolta a vendéglősök ál itását. Árvay akcep­tálta. a védekezést és fölmentette őket a vád alól. Egy okból különösen fontos ez a fel­mentő itélet. Csonka Ferenc h. elnök hiva­talosan konstatálta, hogv az árszabályozó bi­zottság határozatáról nem értesítették az ét­dekelteket. Két kérdés tóiul előtérbe: minek kellett határozni, ha a vendéglősöket nem tar­tották szükségesnek értesíteni, lia igv dol­gozik. akkor minek dolgozik egyáltalán az árszabályozó bizottság. Értesülésünk szerint dr. Siinkó Elemér tiszti ügyész megfelebbezt az ítéletet. — A V H O Sz. elnökét kizárták a tagok közül. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövet­sége karácsony első napján Budapesten a Budapesti Újságírók Egyesülete helyiségében rendkiviili közgyűlést tartott. A közgyűlést, a melyen Mctyor József miniszteri biztos elnö­költ, llabár Mihály, a B. U. E. főtitkára nyi­totta meg. Utána a miniszteri biztos számolt be arról az eredményről, amelyet a mellé be­osztott négy tagu direktóriummal együtt el­ért. Közölte, hogy Szávay Gyulát, az egyesü­let elnökét a belügyminiszter elmozdította he­lyérő.! és helyette a direktórium vezette azóta az ügyeket. A felszólalások során szenvedé­lyes kifakadások hangzottak el a volt elnök ellen, akiről a többek közt azt a vádat hd'zták föl. hogy az egyesület házának az eladásánál 10,000 korona províziót kötött ki magának, az egyesület nevében egy hordó petróleumot kért a fővárostól szárszói nyaralója részére, 4 10 koronás segé.yekkel elégített ki a harctérről hazatért katona-ujságirókat, sőt az egyiknek, aki mint 100 százalékos rokkant, segélyt kért a 600,000 korona vagyonnal rendelkező egye­sület elnökétől, koldulólevelet adott, hogv an­nak alapján segélyeket szerezzen. Az újság­író természetesen nem használta fel Szávav koldusbotnak szánt levelét. Mindezekért a sú­lyos bűnökért a közgyűlés ágyhungulag el­hítártozta, hogy vált elnökét a tagok sorából kizár ja.— A közgyűlést karácsony másod­napján folytatták, amikor is kimondták, hogv a V. H. O. Sz. feloszlik és beleolvad a fi. U.

Next

/
Oldalképek
Tartalom