Délmagyarország, 1918. december (7. évfolyam, 290-313. szám)

1918-12-24 / 309. szám

2 D ÉLM A G YARORSZAG Szeged. 1018. dotvmber 24. kások már vereíkszensk a rendőrséggel és hot- { c'yan híreket, hegy kigyúlt a tjiz! Lángra nap, vagy holnapután a táviró már hözhat I lobbant Páris is! * A határozati javaslat. gon lakó nemzetek uj. áilandó testvériessé­géhen. hiszek a természeti törvényekben. Én nem bízom sem az idegen országok jóakaratában, kegyeiben, sem a termé­szetfeletti erőkben, de bizom az emberek is a földnek természetében. Egyik sem tiiri az állandó kényszert és igaz­ságtalanságot. Ezt a bizalmamat megerősíti a mai nagygyűlés is. Székelykocsárdon, Ara­nycsgyéresen a vonatokat vissza lehetett tar­tani. hogy az emberi testek Kolozsvárra ne jöhessenek, de a lelkek azért itt vannak. A elkek tiltakoznak minden kényszer és .iogtn­anság ellen. A románok a magyar kormány minden előzékenysége és a rendelkezésükre bocsátott nagyszámú különvonatok mellett tom tudtak tízezernél több embert összegyűj­teni de ezek a lelküket nern vitték magukkal, itt azonban ma (huszonhat vármegye négy millió lelke van együtt és e négy millió lélek velünk tiltakozik az ellen, hogy Magyaror­szágot megcsonkítsák, szétdarabolják. A mai határozatunkat millió, meg millió ember iria alá és mind azt írja, hogv együtt akar marati­ni és a magyar népközíáfsaságon belül bot­doguini. Itt egyenlőség és szabadsági van. Nem kérünk idegen uralomból. Nem kellett nekünk a magasabb gazdasági és szellemi miiveltség­ge! rende'kezö Ausztriából sem, nem kehet: a Habsburg-uralom és ma fogadjunk e> egv gazdaságilag fejletlenebb, műveltségbe; mö­göttünk álló állani uralmát, ve'e ismét ésr.v idegen uralkodó jármát? A huszonhat vár­megyének négv millió nem román aiku lakos­sága ezt nem fogadhatja el és ellene tiltako­zik. Apáthy beszédét siiriin szakították illeg nagy tetszéssel és éljetizéssel. (A román szociáldemokrata pari csatlakozása.) Utána Strengár Demján Áron. a magyar­ország'. román szociáldemokrata párt titkára takozását fejezte ki. hogy akadtak emberek, akik akadályozták, hogv idejöhessenek egyes embe-ck véleményüket kinyilvánítani és tilta­kozni az ellen, ami az országban történik. Kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári hatá­rozattal. Avramescu Gycrgv óriási hatás mellett fejtette fci tiltakozását a gyulafehér­vári határozat ellen. 1914-ben, — mondotta, összegyűltek az urak és csináltak a világ­ból egy mészárszéket. 1918-ban összegyűltek a munkások és békét adtak a világnak. Gyu­lafehérváron mészárszéket akarnak csinálni a világból. Mint azoknak a munkásoknak a képvi selője. akik a forradalmat csinálták, tiltako­zik az ellen, hogy a papok és ezek csatlósai. Tisza-kormány hivei újra egy más alasban feléledjenek, más alakban mint egy Bratianu­kortnáiiy jelentkezzenek. Magyarországon és Erdélyben nagy elnyomás alatt voltunk. — mondotta. nem volt jogunk művelődni, de Romániában szintén ez a rendszer Uralkodik. 'Bizonyíték erre. hogy 1907-ben. amikor'a pa­rasztság kenyeret kért. kapott'— golyót. Ti­zenötezer román pusztult el a királynak pa­rancsára, A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára. Azután dr. Vincze Sán­dor emelkedett szólásra. Kifejtette, hog\ a szociáldemokraták gyűlölték a régi Magyar osztályuralmat és épp ugy gyűlölni fogják a most keletkezőben levő román osztály ural­mat is. .Az osztályiiralom elleni harcban ezer meg ezer megpróbáltatáson mentek keresztül, de ezt a harcot folytatni fogják és ha egy pár bohó pap és bohó ügyvéd ezt az országot le is tudná gázolni, esküszünk testvéreink, elviáisaink, hogv a nyolc órai munkaidőbe! nem engedünk, a mai munkabérekből nem engedünk, a gyülekezési jogunkból nem en­gedünk. Nemsokára a román proletárság is tudni fogja, mi a nyolc órai munkaidő és agi­tátoraink nemsokára át fogják lépni a Kár­pátok bérceit és akkor jöhet ide kormányozni, aki akar. Az európai népszabadságot többe semmi sem fogja eltemetni. A francia és az angol proletárság is meg fogja tudni csele­kedni azt. amit mi tettünk. A párisi mim­A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Vin­cze felolvasta a következő határozati javas­latot: Kolozsváron az 1918. december 22-én összesereglett váfások és faluk népei ki­jelentik a Wilson-féle elvek értelmében gyakárlandó önrendelkezési jog alapján, hogy a magyarsággal egyazon népköz­t rásasd gi állam közösségben kívánnak él­ni. AZ egységes és demokratikus Ma­gyarország keretén belül követelik min­den nemzet számára a teljes egyenjogú­ságot ts önkormányzatot. Kijelenti a Budapest, december 23. A Politikai Hír­adó jelenti: Lovászy Márton kultuszminiszter levelet intézteit Károlyi 'Mihály miniszterel­nökhöz, amelyben bejelentette, haev a kultusz­miniszteri tárcáról lemond s mielőbbi föl men­tést kér. A lemondáshoz indokolást nem fű­zött. A ma este tartott minisztertanács a le­mondást nagv sajnálattal vette tudomásul. Budapest, december '23. Kolozsvárról je­lentik út Erdélyi Tudósítónak: Károlyi M-­hály miniszterelnök ma délután telefonon fel­Budapest, december 23. A Politikai hii­adó jelenti: A kormány ma éjjel tartott mi­nisztertanácson elhatározta a választások ki­íráséi, amervet január második felében fognak megtartani. A választások nagv kerületekben, amelyekre ai ország területéi felosztják fog­nak lefolyni, ugy. hogy egyszerre több jelölt­re fognak szavazni a kisebbségi kéovisUet el­ve alapján. A választási névjegyzéket nem készítik el, hanem a választók húszezer lako­liagygyűlés, hdigy Erdély imgyarsága és ssékelysége teljes jogosultságit önkor­mányzati érvének és képviseletének elis­meri a Kolozsvárt 1918. december 17-én egyesült erdélyi, magyar és székely nem­zeti tanácsol: által 1918. december 18-án mágváietsziott központi knrmányzótaaú csát. A felolvasott határozati javas'atot egy­hangú lelkesedéssel elfogadták, majd a köz­ponti kormányzótanács tagjait választották meg. hivta Apáthy István íőkormánybiztost és E- ­ajánlotta neki a kultuszminiszteri "arcát, Apáthy a választ holnap délelőtt 10 'V"a ígérte Értesülésünk szerint Apáthy elfogulj,! a felajánlott tárcát.. Apáthy utódja a tökor­mányblztosságbau C ar.ipiere Emil kolözs cá­ri kor mánybiztos .x ­Budapest, december 23. A Politikai Hír­adó jelenti: A kormány ma este tartott mi­nisztertanácson dr. Pete Mártont hadiigvi ál­lamtitkárrá nevezte ki. son felüli városokban a hatóság által kiadott választói igazolványok alapján fogják szava­zatukat gyakorolni. A kisebb községekben a szavazás alkalmával fogják egyidejűleg a vá­lasztói névjegyzéket megállapítani. A válasz­tók listával fognak szavazni, hasonlóan ah­hoz, amint most a törvényhatósági választá­sok történnek azzal a különbséggel, hogy ed­dig a képviselőválasztásoknál a kisebbségi elv nem érvényesült. A nemzetgyűlés megnyitása. Ennek megtörténte után kivonultak az erkélyre és kihirdették a határozatot. Gr. Apáthy István lelkes beszédét intézett az óriá­si tömeghez. Beszédét ezekkel a szavakkal kezdte: Testvérek, magyarok és nem ma­gvarok. akik együtt voltatok a szolgaságban és együtt álltok itt Kolozsvár főterén szabad­ságban, egyenlőségben ésx tCstvériességbea. szabadok lettetek és egyenlő jogu emberekké váltatok a magyar népköztársaságban. Tag­jai vagytok egy boldogságra hivatott család­nak. Akarjátok-e. liogy ezt a családot szét­darabolják: egyik részét elvigyék továbbra is szolgaságba? E szavaknál a tömeg viharos „Nem akar­juk!" „Éljen az egységes Magyarország!" ki­áltásban tört ki és a hatalmas tüntetés per­cekig tartott. Apáthy beszéde további során felhívta a román testvéreket, hogv csatla­kozzanak a magyar testvérekhez. Utána Sán­dor József, a székely nemzeti tanács elnöke­beszélt. A következő szónok dr. Janovits Jenő volt, aki magasan szárnyaló beszédében egye­bek közt ezeket mondta: Ne csüggedje:ek el és emeljétek fel fejeiteket. Harsogjátok a vi­lág négy tája felé. hogy önrendelkezési ingó­tokról,nem akartok lemondani, nem akarni? elszakadni attól a Magyarországtól, amely­nek ezer esztendő óta testét és vérét alkot­tátok. Ezután Avranescu román nyelven tüzes, nagyhatású beszédet mondott; amelyben ki­jelentette. hogv a román szociáldemokraták csatlakoznak a magyar szociáldemokra iák­hoz. Dr. Lenéz Géza a debreceni kiküldöttek vezetője Magyarország üdvözletét tolmácsol­ta. dr. Nagy László, az egyetemi és főiskolai hallgatók nevében mondott hatásos beszédet. Ezután a zenekarok eljátszották a him­nuszt és marseillaist. amire a hatalmas tö­meg páratlanul lelkes hangulatban szétosz­lott. A nagygyűlés méltóságos lefolyását sem­mi zavaró incidens r.em zavarta meg. Genf, december 23. A szövetségesek egy­' inás közti konferenciáját, amelyet január ele­jére tervezitek, februárra halasztották. Az Kclió de Paris szerint Lloyd George az uj választások következtében előállóit u.t hely­zettel és a kabinet újjáalakításának kérdésé­vel van elfoglailva. A valódi ok azonban az. liogy a nyugati hatalmak politikája nem tartja kívánatosnak iVílsav .személyes jelen­lété! a szövetségesek konferenciáján, Ezért igyekeznek azt elhalasztani arra az időre, a mikor lí'ilsonnak vissza kell utazni. Az el­nök már egy hete Parisban időzik, eddig azonban mindössze fél óráig tudott Ölemen­eauval tárgyalni, inert minden idejét repre­zentációs ténykedések veszik igénybe. Az A lentét Wilson és laz antant között főként a né­pek szövetségének kérdéseken napról napra nagyobb lesz. Berlin, december 23. Az Echó de Paris értesülése szerint a békekonferenciát Wilson angliai utazása, és az angol kormányban leg­közelebb történő változós miatt elnapolták és február eleje előtt semmi esette se folytdf­ják. Lovászy kultuszminiszter lemondott. — A minisztertanács a lemondást elfogadta. A miniszterelnök Apáthy Istvánnak ajánlotta fel a kultuszminiszteri tárcát. — Dr. Pete Márton hadügyi államtitkár. — A kormáng kiírja a nemzetgyűlési választásokat. — Január második felében lesznek a választások. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom