Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-10 / 270. szám

6 DÉLMAGYAROBSZAG Szeged, 1918. november 10. dömölkön egy •német-osztrák katonaszálHtmányt ugy kifosztottak a magyarok, hogy például egy őrnagy cipő nélkül érkezett hazas. — Rendkívül fontosnak tartanám ennek az ügynek az alaptalanságát hivatalosan megállapítani és a barátságos viszonyt, különösen a igi-áci WaMfaxtaausschnissal fent ártani, külön ben odaérkező katonáinktól mindent, elszednek. — Végül még csak azt- szeretném megjegyez ni, hogy azokon az állomásokon, ahol az olasz frontról hazafelé özönlenek a katonák, irányi tó-vezetőségeket kellene létesíteni, mert a jelenlegi [körülmények között a hazatérő legénység a vágytól vzóreltetve, hogy mielőbb hazajusson, bármelyük, bárhova induló vonatot (megrohanja: éts igy ésák késlelteti a vonatok rendszeres indítását Elegendő volna, ha Nagykanizsán, Szombathelyien, (Sopronban ál•iitanániak fel ilyen irányító-vezetőséget, amely a vizsgálatot is végezné, igy aztán nem fordulna elő, hogy egy (transzportot — mint az velünk is megtörtént — tfciz helyen is megvizsgálnának. * i Még csak annyit, hogy az exkirály válaszolt Boroevicxs táviratára. Azt válaszolta, hogy felesleges a magyar katonák vágyakozása a szerbiai front után, a.z olasz fronton is a hazájukat védik. Mint. az rövidesen kiderült, a imagyar katonák rniem voltak egy véleményen volt királyukkal. Tamás Rezső. Makó Lajos. Halálának tizedik évfordulója alkalmából. Tiz éve már, hogy a szegedi szinház agilis igazgatója, néhai jó Makó Lajos az örök elmúlás hónába, költözött, itt hagyott bennünket: (szerette tagjait, jó közönségét, ideális színházát, rendezői székét és .elment, iméV'y ürt hagyva maga után és őszinte fájdalmat mindazok szivében, akik szerették őt és benne'az igazi művészet lelkes apostolát . . . Makó Lajos Debrecenben született. 1854 október 9-én. Atyja: nemes Makó István, ősrégi magyar nemzetjL család isarjaj, gazdag (vaskereskedő volt. Már kis diák korában nagy hajlandóságot érzett a színészet iránt és mind járt az ömbéntesi évének leszól gálása után a szini pályára. lépett, előbb kardalos-minőséghan Pécsett, Follinusz János iszinigazgatónál működött, innen Kecskemétre kerül, ahol Pálmay Ilkának méltó partnere volt, Szigligeti Józseffel együtt, később Budára szerződött Feleky Miklós színházához, azután 1877-ben a népszínháznál (találjuk szintén kóo'ista minőségben, 13 frt havi fizetés mellett. Egy izhen a Falu rosszában Csapó .szereplője beteg lett ós az ő neve került a szinlapra, mire kikerül a kórusból és felemelték a. gázsiját, is 45 frtra. Itt azután különösen a francia szalonvig játék kedélyes öregeit ábrázolta tősgyökeres bonhomiával. Nagy tudása, széleskörű! műveltsége és kiváló irodalmi képzettsége révén megválasztják a Népszínház egyik drámabirálójának is. Ezalatt jó hírneve egyre erősbödik, úgyannyira, hogy a kolozsvári Nemzeti Szinház is siet leszerződtetni, hol már .mint. országosan ismert .miivészt ünnepelték kitűnő alakításai után. 1885 év nyarán újra Budára kap meghívást és midőn a társulat konzorrionális alapon működött, őt. nevezték ki művezető-igazgatónak. Nyugtalan lelke azonban néha-néha Pestre kivánkozilk, igy ez év augusztus 17-én elfogadja, a Népszínház akkori igazgatójának, Rákosi Jenőnek meghívását, és fellép vendégkép a „Komédiás hercegnő" e. operett Főbírójában. Égy év tmulva (188G.) szept, Aradon működött Krccsányi Ignácnál a jellé,mkomikus szerepkörben. a sajtó legteljesebb elismerése mellett. Jó hírneve csakhamar elismertté teszi őt a színigazgatók táborában, úgyannyira, hogy a temesvári hatóság szintén őt hívja meg a s inliáz igazgatójává 1899-től 1902-ig, közhn pedig a budai szilikont is ő igazgatta. 1899 október 6-án Makó Lajos kezdte meg Törne®Korzó Mozi R.-T. TELEFON: 11 -85. Igazgató: VASS SÁNDOR. TELEFON 11-85. ••• Vasárnap Világszenzáció! Világszenzáció! A iegcsódásabb olasz film: A földalatti szindikátus Nagy dráma 5 felvonásban. Izgalmas! Szenzációs! Rendes helyárak. Előadások pénteken és szombaton 5, és fél 9, vasárnap 2, fé! 4, 5, 7 és fél 9 órakor. TELEFüh 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR TELEFON 11-85. ¥ Hétfőn és kedden Szenzációs detektív sláger ! Prof. Nick Fantom leglobb esete: Nincs tovább detektiv sláger 4 felvonásban. Előadások 5, fél 7 és fél 9 órakor Rendes helyárak. várt az első teljes magyar szezúnt, igy tehát az ő nevéhez fűződik a tisztán imagyar színiévadnak .sikeres meg valósítása. Lángoló lelkesedéséi magyar, de konzervaitv ember volt Makó Lajos és a meggyőződéséből jottányit sem engedett; ennek tudható be két súlyos párbaj esete, mely közül az első 1889 julius havában Hentaller Lajos országgyűlési képviselővel volt, midőn Makó súlyos sérülést szenvedett a balfiücimpáján és a balarcán. A másik párbaja Szeged néhai híres polgármesterével volt, a népszerű Pálfy Viktorral. Makó nagyon szerette társulata tagjait, viszont a tagok is atyjukat tisztelték benne. Vezetése mellett .tanultak ós haladtak és bizony" ma már több ünnepelt művész őt vallhatja mesterének. A tehetség felfedezésében nagy kedvet .talált és megtörtént, hogy kardalosból elsőrangú színészt nevelt. Mint európai tudásu színigazgató, a szó par exeellenee értelmében rajongott a klasszikusokért és meggyőződése, leszögezett elve volt, hogy a valódi színjátszás ott. kezdődik, ahol az emelkedettért, az eszményiért harcol a szinigazgató és ép ezért nem egykönnyen adta át a színpadát a dekadenciának. Nagyra becsülte á pályáját, de nagyra becsülte ,a közönsége is, mivel művészi szükségletté tudta fejleszteni a színészetet. Rajongó .papja, ihletett művésze volt a színpadnak, áldozatkész és mindig harcos szinigazgató, ki sohase fordult panaszos ügyekkel .a iszinészegyfesü! ethez, a melynek egy ideig igazgató-tanácsosa volt és élóuik részt vett annak tanácskozásán, ő maga azon melegében csinált rendet a „köztársaság" tagjai között. Utolsó fellépése 1908 november 11-én (szerdán) volt Szegeden, amikor Katona József emlékére tartott ifjúsági előadáson Bánk-bán Tiboreát eljátszotta. Másnap hajnali három órakor megszűnt .dobogni a nemes szív, elnémult a mosolygó ajak, •a szegedi szinmü vészeit gyászba borult, Makó Lajos itthagyta földi pályáját. . . . (Impozáns volt a temetése. Csak most látszott írneg, liogy mennyire népszerű volt a kiváló igazgató. SO.OOOHnql nagyobb közönség feketéllett ia szinház körül, amelynek előcsarnokából [kisérték örök pihenőjére. És megmozdultak a város összes harangjai, a katonai zenekar bus zeneszó mellett adta meg a végtisztességet. Koporsójánál .a színtársulat nevében. Csiky László és Baróthy Antal mondtak istenhozzádot a magyar színigazgatói kar doyenjének. .Sirkőleleplezése 1909 november havában volt. A sírkő fehér márványból készült allegorikus faragvány, fekete márványtábláján Somló Sándor következő sorai díszlenek: (Fölemelt fejjel nem görbítve .hátat, Igazak •úttalan ugarát jártad, Sohasem kértél, mindig csak adtál. Kincseket osztva — szegény maradtál, * A hálás utókor emléke ápolására szobrot készített, melyet a szegedi színház előcsarnokába helyezték el. Készítette Vigh Ferenc szegedi szobrászművész. E szoborilelepilezési ünnep 1910 november 12-én volt, ahol dr. Janorim Jenő kolozsvári szinigazgató emelkedett beszédben emlékezett meg nagynevű kollégájáról, — este díszelőadás keretében a vidék johbnevü igazgatói közreműködésével Bánk-bán került színre a következő szerep lökkel: Komjáthy János Bánik bán, Szendrey Mihály II. Endre, dr .Janovics Jenő Ottó, Palágyi Lajos Biherach, Almássy Endre Tiborc, Nádassy József Simon bán. * Makó Lajos hervadhatatlan érdemeket szerzett a szegedi szinház művészi emelkedése körül, sok (dicsőség fűződik az ő nevéhez a drámairodalom ápolásáért és mi, kései utódolk hálát adunk a iGomdviselésnek, amiért ő a miénk volt, a .magyar szinmüvészeté, mindnyáj nniké, (kük szeretjük pályánkat és -megbecsüljük a nagyokat, a halhatatlanokat! Legyen az ő emléke mindig tisztelt mi közöttünk! Erőifí Jenő. ,